Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csalók az interneten

Érdekességek2025. augusztus 27.

7 módszer, amivel ellophatják az adatainkat

Fotó: liudmilachernetska © 123RF.comHa az adataink ellopásáról van szó, a legtöbbünknek valószínűleg a klasszikus adathalász üzenetek – például a NAV, a Netflix vagy a futárszolgálatok nevében érkező hamis levelek – vagy a magukat banki ügyintézőnek kiadó, telefonon próbálkozó csalók jutnak az eszünkbe. Bár valóban ezek a legnépszerűbb módszerek, a bűnözők számos más technikát is bevetnek, amit pusztán óvatossággal lehetetlen kivédeni. Az ESET kiberbiztonsági szakértői most összefoglalják, milyen más módszerekkel lophatják el a személyes adatainkat – és mit tehetünk azért, hogy ez ne történhessen meg.

Mi forog kockán?

Milyen információkat lophatnak el rólunk az interneten? Többek között:

Miért olyan fontosak az adataink a kiberbűnözőknek?

Ha ezeket az információkat megszerzik, valószínűleg értékesíteni fogják őket olyan bűnözőknek, akik aztán további csalásokra használják fel azokat. Ez lehet a nevünkben történő vásárlás, a bankszámlánk kiürítése, a fiókjaink feltörése, új fiókok létrehozása a nevünkben vagy célzott adathalász kísérlet további érzékeny adatok megszerzésére.


Az óvatosság elég biztonság?

Sajnos nem. A különböző telefonos átverésekről, adathalász e-mailekről már sokszor hallhattunk, ezért könnyebben felismerjük őket, de ezeken túl még sok egyéb módszer van a kiberbűnözők eszköztárában – amelyek egy részét pusztán óvatossággal nem is lehet kivédeni:

  1. Digitális kártyaleolvasás (digital skimming): a csalók rosszindulatú kódot helyeznek el egy népszerű, megbízhatónak tűnő webshop vagy weboldal felületén, amellyel észrevétlenül megszerzik a bankkártyaadatainkat, amikor a fizetésnél beírjuk azokat.
  2. Nyilvános wifi: a bűnözők pl. a szállodák, kávézók nem biztonságos, nyilvános hálózataira kapcsolódva is megszerezhetik az adatainkat. Egyes esetekben maguk a hackerek hoznak létre saját hotspotokat (nyilvános wifihálózatot), hogy adatokat gyűjtsenek és rosszindulatú weboldalakra irányítsák át az áldozatokat.
  3. Kártevő szoftverek: az adatlopó vírusok egyre nagyobb problémát jelentenek. Ha nem használunk biztonsági szoftvert az eszközeinken, ezek a vírusok akaratlanul is települhetnek pl. adathalász üzeneteken, fertőzött weboldalakon, feltört játékokon, Google-hirdetéseken vagy hivatalosnak tűnő alkalmazásokon – pl. hamis videokonferencia-szoftvereken – keresztül. jellemzően fájlokat, adatfolyamokat, kártyaadatokat, kriptoeszközöket, jelszavakat és billentyűleütéseket gyűjtenek.
  4. Rosszindulatú hirdetések (malvertising): a támadók a legjobb hirdetési felületet vásárolják meg a keresőmotoroktól, hogy minél többen rákattintsanak a rosszindulatú reklámjaikra. Gyakran népszerű, legitim szoftverek oldalait másolják le, azonban a letöltés után nem a valódi szoftvert, hanem egy kártevőt kapunk az eszközünkre.
  5. Rosszindulatú weboldalak: az adathalász webhelyek megtévesztően hasonlítanak az eredeti oldalakra – még a domainnevük is az eredetit utánozhatja. Egyes kártékony oldalak már a meglátogatásukkor telepítik a kártevőt – anélkül, hogy bármire rákattintanánk.
    Gyakran kerülnek előkelő helyre a keresőben.
  6. Rosszindulatú alkalmazások: a hivatalos alkalmazásoknak álcázott kártékony programok – pl. banki trójaiak vagy adatszivárogtatók – különösen olyankor veszélyesek, ha nem a védett hivatalos alkalmazásboltokból (pl. Google Play), hanem valamilyen külső weboldalról származnak.
  7. Eszköz elvesztése/lopása: ha az eszközünk eltűnik, és nem rendelkezik megfelelő védelemmel, a hackerek könnyedén megszerezhetik a rajta lévő személyes vagy pénzügyi adatokat. A modern biztonsági szoftverek épp ezért tartalmaznak lopásvédelem funkciót is, ami segít nyomon követni az elveszett eszközt, ill. zárolja a rajta lévő bizalmas adatokat.

Hogyan védjük meg az adatainkat?

Az ESET tanácsaival megelőzhetjük, hogy az adataink illetéktelen kezekbe kerüljenek:

Mi a teendő, ha adatlopás történt?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A kórházi fertőzések leggyakoribb formái

2025. október 12.

Melyek a leggyakoribb, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések?

A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy milyen típusai lehetnek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről ide kattintva olvashat.

Húgyúti fertőzések

Ezek gyakran katéterhasználathoz kapcsolódnak, amikor a hólyagba helyezett katéteren keresztül baktériumok kerülhetnek be a szervezetbe.

Sebfertőzések

Műtétek után a sebek fertőződhetnek, különösen, ha nem megfelelő a sebellátás vagy nem steril a környezet.

Tüdőgyulladás

A sokáig lélegeztetőgépen lévő betegeknél alakulhat ki, amikor baktériumok kerülnek a tüdőbe.

A munkahelyi stressz az egészségtelen életmód katalizátora

2025. október 12.

A magyar felnőttek harmada naponta dohányzik, ötöde egy héten egyszer biztosan túleszi magát, és az egészégkárosító szokásokat a többség nem is szeretné elhagyni – borús képet fest a káros függőségekről a STADA Health Report 2025*. A 22, főképp európai országban végzett felmérés eredményei alapján legnagyobb arányban a magyarok teszik felelőssé a munkahelyi stresszt a káros egészségügyi szokásaik miatt, szakértői segítségre pedig csak minden negyedik nyitott.

A STADA Health Report 2025 reprezentatív kutatás 22, főképp európai országban térképezte fel, hogy mik a legkárosabb egészségügyi szokásaink, hajlandóak lennénk-e változtatni rajtuk és ha nem, mi akadályoz bennünket.

Káros egészségügyi szokások Magyarországon


Dohányzás: a magyarok harmada (32%) naponta legalább egyszer rágyújt vagy pipázik, jelentős részük napon belül többször is
Alkohol: a magyarok negyede (24%) hetente legalább egyszer iszik alkoholt, minden huszadik egy napot sem hagy ki
Túlevés: a magyarok ötöde (21%) legalább hetente egyszer kényszeresen túleszi magát
Social média: minden tizedik magyar (9%) túlzottan függ a social médiától, minden nap kényszeresen pörgeti azt és/vagy posztol
Nem vényköteles gyógyszerek: közel minden tizedik magyar (8%) szokott rá olyannyira a nem vényköteles gyógyszerekre, pl. fájdalomcsillapítóra vagy orrspray-re, hogy naponta akár többször is használja azokat
Sport: kórosan sportfüggő és túledzi magát legalább heti egyszer a magyarok 7%-a
Könnyű drog: minden ötvenedik magyar minden nap fogyaszt könnyű drogot
Kemény drog: minden századik magyar minden nap fogyaszt valamilyen kemény drogot


Dohányzásban az élmezőnyben

A STADA reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a dohányzók aránya (37%) meghaladja a vizsgált országok átlagát (31%), ami a rendszeres, legalább heti gyakoriságú dohányzást illeti. Ráadásul a dohányosok jelentős része naponta többször is cigarettázik, pipázik. A vizsgált országok közül ezzel a hatodik helyen állunk, csak Bulgária (47%), Szerbia (42%), Lengyelország (41%), Csehország (41%) és Románia (38%) előznek meg minket.

Mi élünk! És ti?

2025. október 11.

A digitális eszközök és virtuális világ

Figyelem, ennek a cikknek (és a sorozatnak) nem az a rendeltetése, hogy a digitalizációt tudományosan elemezze. Nem kifejezetten az a célja, hogy az előnyeit felsorakoztassa, és persze az sem, hogy azokat kétségbe vonja. Csupán arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a digitális eszközök kellékek, amiket lehet és érdemes is felelősségteljesen használni. Ez esetben hasznos erőforráskímélő fegyverek lehetnek. Máskülönben azonban értéktelen személyi tartozékká válnak. Olyanokká, amik ráadásul túlhasználat esetén akár képesek függőséget is okozni.

Digitális eszközök és virtuális világ.… jó ideje tanulmányozom már a témát. S azt tapasztalom, mintha egyéni és társadalmi szinten is kutyaszorítóba kerültünk volna. Egy közel húsz éve tartó információs technikai robbanás tanúi lehetünk. A fejlesztéseknek köszönhetően mára eljutottunk odáig, hogy a világon több embernek van telefonja, mint fogkeféje.

Vannak, akik beletanultak, mások beleszülettek az okoseszköz-használatba. A közös bennünk az, hogy mind kiválóan értjük és kezeljük mindegyik fajtáját. Élvezzük, hogy könnyebbé, gyorsabbá, praktikusabbá vált az életünk. Hogy egy kattintással intézhetjük el a dolgainkat. És hogy időt, energiát, pénzt spórolhatunk magunknak. Csak arról feledkezünk meg, hogy ezek az eszközök, mint egy bódító varázsszer, lassan tömegek felett kezdik átvenni az irányítást. S bár nyilván segítik az egyén és a közösség működését, azért vannak aggasztó mellékhatásai is.

Most egy pillanatra képzeljétek el, hogy egy forgóajtóban sétáltok körbe-körbe. Tudjátok, olyanban, mint amilyenek a modern szállodák bejáratai. A szerkezet többfülkés, mozgásérzékelős, üvegfalú. Használata egyszerű, nem kell sem csengetni, sem kopogtatni, hogy átjussatok rajta. De még nyitogatni sem kell az ajtaját, elég csak belépni és elegánsan áthaladni. Az üvegfal egyik oldalán a megszokott külvilág, a másik oldalán egy másik ismeretlen változat. Az automata ajtó szédülten pörög körbe és ti ott szálltok ki, ahol éppen akartok.

Nos, valahogy így közlekedünk a valóságos és a virtuális világ között. Az egyik pillanatban itt vagyunk, a következőben már ott, feltűnünk, majd eltűnünk egy gombnyomásra. A helyszínváltás sebessége csak azon múlik, hogy éppen mi ragadta el a figyelmünket.