Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

Érdekességek2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Fotó: EduTech Hungary Zrt.Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.


A digitális gyerekkor kérdése ma már nemcsak pedagógiai vagy technológiai kérdés, hanem egyre inkább családi és társadalmi ügy is. A szülők és pedagógusok ezért egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: hogyan lehet a technológia mellett megőrizni a gyerekkor valódi élményeit? A szakértők szerint a legfontosabb feladat nem a digitális eszközök teljes kizárása, hanem az online és offline élmények közötti egészséges egyensúly kialakítása, valamint a tudatos digitális szokások megerősítése a családok mindennapjaiban.

A szervezők szerint ezekre a kérdésekre nemcsak szakmai konferenciákon, hanem közös családi élményeken keresztül is érdemes választ keresni. A kezdeményezés ezért 2026-ban is folytatódik: az „Alfáktól Omegáig – Családi Piknik” rendezvénysorozat Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális világ nem eltűnni fog a gyerekeink életéből. A kérdés az, hogyan tanulunk meg vele együtt élni” – fogalmaznak a program szakértői. A valódi kihívás sokszor nem az, hogy a gyerek használ-e képernyőt, hanem az, hogy mellette marad-e elegendő hely a mozgásnak, a játéknak és a közösségi élményeknek.

A rendezvényeken a digitális gyermeknevelés kérdései nem konferencia-előadások formájában jelennek meg, hanem élményprogramokkal és közösségi aktivitásokkal együtt. A gyerekeket és szülőket egész napos programok várják, ahol az online világ kérdései a személyes élményekkel együtt kerülnek szóba.

A résztvevők találkozhatnak többek között dr. Baracsi Katalin internetjogásszal, aki az online tér aktuális trendjeiről és a digitális biztonság kérdéseiről beszél, valamint Fegyverneki Gergő digitális oktatási szakértővel, aki a mesterséges intelligencia és a digitális tudatosság családi kérdéseiről tart interaktív műhelyt.

A programok között színházi és zenei események is szerepelnek: a családokat a Déryné Program előadásai, valamint a Batyu Színház produkciói várják. A színpadi programok között szerepel M. Kácsor Zoltán író–olvasó találkozója, a nap zárásaként pedig a Pannónia Táncegyesület családi táncháza hív közös mozgásra és játékra.

A rendezvény egyik különlegessége, hogy a digitális témák mellett számos kipróbálható élményprogram is várja a családokat. A gyerekek találkozhatnak például a technológia és a sport különleges találkozásával a drónfoci bemutatón, részt vehetnek kreatív foglalkozásokon, kézműves programokon vagy közösségi játékokon. A programhoz több szervezet – köztük a Dietetikusok Országos Szövetsége, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Digitális Tudásközpont – is csatlakozik interaktív foglalkozásokkal.

A március 29-i gödöllői eseményen külön hangsúlyt kap a digitális prevenció. A beszélgetések és szakmai programok azt járják körül, hogyan alakíthatók ki működő digitális szabályok a családban, miként támogatható a gyerekek figyelme és mentális jólléte, és milyen szerepe lehet a pedagógusoknak a digitális tudatosság fejlesztésében. A szervezők szerint a prevenció egyik kulcsa az, hogy a gyerekek számára valódi alternatívák jelenjenek meg a passzív képernyőhasználattal szemben – mozgás, közösségi élmények és kreatív tevékenységek formájában.

Az események időpontjai: 2026. március 21. – Balatonfüred, BME Balatonfüredi Tudáscentrum, 2026. március 29. – Gödöllő, Művészetek Háza, valamint 2026. június 13. – Balatonfüred, Gapa Terasz és Parkerdő. A programokon a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Regisztráció:
Balatonfüred (március 21.)
https://forms.gle/XdhpuJbsQtUWD62z9

Gödöllő (március 29.)
https://forms.gle/B2FdzyLb58vx54Bj9

Az „Alfáktól Omegáig” programsorozat az EduTech Hungary Zrt. digitális gyermekjóllét kezdeményezésének része. A program célja, hogy a családok és pedagógusok számára közérthető, gyakorlatban is alkalmazható tudást adjon a digitális nevelés kérdéseiben, és teret biztosítson a szakmai párbeszédnek.

További információ:
https://digitalisgyermekjollet.hu

A szervezők célja, hogy a digitális világ kérdéseiről ne félelem, hanem tudás, tapasztalat és közösségi gondolkodás mentén beszéljünk.

    EduTech Hungary Zrt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.