Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Családi élet művészete - program kicsiknek és nagyoknak

Érdekességek2023. augusztus 27.

A Családi élet művészete nevet kolléganőmmel találtuk ki, akivel 5 éve együtt tartjuk ezeket a programokat. Az alapja a családi életre és kapcsolati kultúrára nevelés program, mely minden korosztály számára fontos ismereteket tartalmaz.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az előzményéhez hozzátartozik, hogy évekkel ezelőtt (2012-ben) saját tematikával „polgári jegyes coachingot/oktatást” fejlesztettem ki, melyet budapesti és vidéki önkormányzatok ajánlásával évekig oktattam. Később egy egyetemi óra keretébe is kaptam lehetőséget az oktatására. Majd kicsit továbbfejlesztve és már a családi életre nevelés (CSÉN) felé fordulva egy pilot félévet is végigtanítottam. Több éves együttműködés révén 5 éven keresztül oktattuk a pedagógusokat, később a szülőket és a diákokat is. Összesen 22 pedagógus csoportot, 10 szülőcsoportot és 20 diákcsoportot oktattunk. Amivel ez a program több lett az az, hogy kiegészítettük stresszkezelési, konfliktuskezelési programmal és „szülőedukációt” fejlesztettünk mellé. Hiszen a közös nyelv elsajátításához szükséges, hogy mindenki ismerje az adott nyelvet.

Egy kis áttekintés a téma fontosságához: A XX. és XXI. századi Magyarországon végbemenő folyamatok, valamint a globális társadalmi, gazdasági, és politikai változások a családi életre is komoly befolyást gyakorolnak. A családi szerepek és a kapcsolati kultúra erőteljes átalakuláson mennek keresztül (Uhelndorff, Rupp & Euteneuer). A tanulás és a munkavállalás miatt a női nem képessé vált az önellátásra, azaz egzisztenciája nem függött többé a házastárstól, fokozatosan elterjedtek és egyre gyakoribbá váltak a házasság nélküli együttélési formák (Cseh-Szombathy, 1991.). Cseh-Szombathy László az ezekkel a változásokkal jelzett tradicionális családszerkezet átalakulását értékváltozásokkal magyarázza, ahol értékek és ellentétek vetekednek: racionalitás és irracionalitás, spontaneitás és nevelés, tekintély és teljes egyéni szabadság, szolidaritás és individualizmus, nyitottság és zártság, biztonság és újítás, presztízs és konvenciók elutasítása. Fontos tény, hogy a gyermekvállalás nagyban függ a párkapcsolat erősségétől. A modern idők változásai a párkapcsolatok stabilitását nem segítik elő.

A család elsődleges szerepe a szocializáció, mely már a születés utána azonnal elkezdődik, a gyermek legérzékenyebb fejlődési szakaszában hat. A család az egyén és a társadalom közötti közvetítő szerepet tölti be. Segíti a társadalmi és családi értékrend beépülését és a társadalomban való részvételt előkészíti.

Család szocializációs feladata: fizikai és érzelmi biztonság, beszéd tanítás, interakciós tér, modellnyújtás, norma és értékkövetés, identitás formálása

A mai családokban sajnos ezen feladatok sok esetben hiányosak, illetve nincs kitölt megtanulni. Nincsenek nagy családok, nagyszülők, akik a rohanó világban ezt a szocializációs szerepet be tudná tölteni.


A Családi élet művészete tulajdonképpen egy olyan hiánypótló program, melynek fókuszában a család mindennapi életének megszervezéséhez, a család közösségé fejlesztéséhez, a családi szerepek betöltéséhez és a gyermekek neveléséhez szükséges ismeretek és készségek átadása áll. Továbbá a családi életre felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, és ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésével kapcsolatban. Mindezen célok elérése érdekében a programban központi helyet kap a fiatal személyiségének fejlesztése, szociális érettségének növelése.

Alapkoncepciója, hogy minden egyes korosztályt felkészítése, segítése a család életében betöltött hatékony, eredményes szerepvállalásra.

A program a család működésére, nehézségeire és társadalmi beágyazottságára vonatkozó széles körű és modern szemléletek és ismeretek elsajátítása a cél. A résztvevők ezzel megszereznek olyan készségeket és képességeket, amelyekkel támogatni tudják a társas kapcsolataik, és a kommunikációs készségeik fejlesztését.

A program célja: a résztvevők érzékenyebbé váljanak olyan attitűdökre, mint az elfogadás, a türelem, a kölcsönösség szem előtt tartása, a másság elfogadása, a tolerancia, az önkritikusság, az önkontroll és az önfejlesztés igénye, a kritika elviselése, a több szempontú érdekek képviselete, továbbá az értékstabilitás, a másikra figyelés, az értékek képviselete és nyitottság a pluralitásra. A készségfejlesztő gyakorlatok során még hatékonyabban fejlődhetnek.

A Családi élet művészete program alapja a családi életre nevelés. A foglalkozásai többnyire eltérnek a hagyományos tantervi óráktól. Új formát, oldottabb légkört és a tréner és a diák viszonyában egyenrangúságot feltételeznek, továbbá rugalmasságot igényelnek, melyben a felek megadják egymásnak a kellő tiszteletet, a szólás lehetőségét és a vélemény szabadságát. Az ismeretek átadása nagyon speciálisan történik. Az emberi méltóság, a tisztelet fontosságára neveléssel, a rávezetéssel, az elgondolkodtatással, a saját vélemény megfogalmazásával, a tudatosítással a fiatalok reményeink szerint az átgondolt kérdések és korrekt információk birtokában önálló, felelősen cselekvő, érett személyiséggé válnak, és belső meggyőződésből tudnak jó döntéseket hozni az életükkel kapcsolatban. Fontos tudatosítani bennük, hogy a döntés az ő kezükben van, az ő felelősségük.

A Családi élet művészete a családi életre nevelés főbb tematikai egységeit kiegészítve a következők: társas kapcsolatok, kommunikáció és konfliktuskezelés, asszertivitás, önismeret és érzelmi intelligencia, stresszkezelés, jellem és értékrend, a család működése, változások és veszteségek kezelése, nemiség, párkapcsolat, szexualitás, szülőség program.

A témák magukért beszélnek, hiszen minden egyes egysége önmagában is fontos kérdéseket, ismereteket rejt a fiatalok előtt, melyekre keresik a válaszokat. A program pontjai igyekszik a tabukat feloldani, a nehéz témákhoz szavakat adni, hogy a fiatalok könnyebb legyek a másik felfedezése. A pedagógusoknak és szülőknek segítsen eszközöket találni a gyerekek és fiatalok problémáinak megértéséhez és azok feloldásához.

Az eddigi lehetőségek megmutatják, milyen nagy igény van erre a programra. Bízom abba, hogy a jövőben még több felkérés, lehetőség adódik, hogy minél több fiatalhoz eljuthassunk.

Szeretnél többet megtudni a Családi élet művészetéről?
Kulcsár Krisztina WÉK facilitátor, coach, pszichodráma vezető, családszakértő, CSÉN oktató weblapja:
www.kulcsarkrisztina.hu
Telefon: +36 20 662 4569

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Emlékkel élünk

2025. július 13.

A közös múlt jelentősége, avagy a kollektív emlékezetről

A kollektív emlékezet egy igazán széles körben használt kifejezés, mégis sok félreértés és ellentmondás létezik vele kapcsolatban. Ami biztos, az annyi, hogy legfontosabb összetevőit a közös tudás és a szélesebb értelemben vett kultúra, valamint az ezeket átszövő mintázatok és szimbólumrendszerek alkotják. Minden emberi közösség ezek alapján formálja meg saját identitását, mely aztán meghatározó lesz az egyének önmeghatározásában is.

A kollektív emlékezet fogalma az 1920-as években jelent meg a tudományos nyilvánosságban, elsősorban Maurice Halbwachs francia szociológus témába vágó művei kapcsán.

És bár igazán pontos, mindenki által elfogadott definíciója máig sincs, nagy vonalakban úgy határozható meg, mint az emberi emlékezet azon formája, amely túllép az egyéneken. Mert hordozója eleve a közösség, és tartalmait az egyén „készen” találja a szocializációja, a közösségbe való belenövése során. Elemei pedig mindazok a tudások, amelyek alapján a közösség létrehozza történeteit a múltról. vagyis a kollektív emlékezet nem cáfolhatatlan tényekkel operál, mert igazából egy konstrukció, ami a közösség tagjainak együvé tartozását hivatott erősíteni. Például egy-egy nép eredetmítosza (mint nálunk Hunor és Magor esete a csodaszarvassal) nyilván nem történelmi tény, miként a forradalmak történetét is jellemzően idealizálva mesélik bárhol, mert ennek a tudásnak a közös identitás kialakításában van kulcsszerepe.

Az emlékek meghatároznak minket?

Abban, hogy mi, emberek képesek vagyunk egyáltalán kisebb közösségekben és nagyobb társadalmakban együtt élni, meghatározó szerepe van a csoportidentitásnak. Azaz egy közös azonosságtudatnak, az elképzelésnek, hogy egy közösségen belül több közünk van egymáshoz, mint a közösségen kívüli idegenekhez. És ez a közös identitás aztán jelentős részben befolyásolja az egyes ember saját önazonosság-tudatát is, a kollektív emlékezet ezért egyéni szinten is megkerülhetetlen. Hiszen az, hogy pont magyarok vagyunk, nem csak azt jelenti, hogy nem vagyunk például franciák (miközben lehetünk akár franciák is), hanem azt is, hogy hallottunk már Mátyás királyról vagy a trianoni döntésről, azaz megvannak a közös történeteink elődeinkről.


Így aztán a kollektív emlékezet egyik elsődleges funkciója az értékek, normák, tudások és értékelések, azaz összefoglalóan a kultúra átörökítése generációról generációra.
Ami azért fontos, mert a közös kultúra teszi lehetővé a kommunikációt és az együttműködést egy-egy társadalmon vagy társadalmi csoporton, közösségen belül.
Az átörökítés mellett pedig fontos ennek a kultúrának a fenntartása is, főleg, mert a kultúra nem egy állapot, hanem egy folyamat. Folytonosan változik, alakul a korral és a körülmények, feltételek változásaival. Nem úgy beszélünk, nem úgy viselkedünk, mint, mondjuk, 200 évvel ezelőtt, mégis folytonosnak érezzük kultúránkat épp az állandó, ám fokozatos változása miatt.
És pontosan az átörökítés-fenntartásváltozás hármassága teszi lehetővé, hogy identitásunk egyik alapjává váljon. Itt egyfajta generációk közötti családi hasonlóságról van szó. Egyszerűen fogalmazva, alapesetben mindannyian hasonlítunk valamennyire a szüleinkre (miközben természetes módon különbözünk is tőlük), akik pedig a nagyszüleinkre, akik a dédszüleinkre és így tovább, miközben mi magunk valószínűleg már kevéssé hasonlítunk a déd- vagy ükszüleinkre. Máshogy élünk, más tudásokkal, más tapasztalatokkal, de a folytonosság mégis megvan, a saját tudatunkban is.

Érdemes tudatos vásárlónak lenni a pszichés segítségkérésben is

2025. július 13.

Coach, pszichológus, pszichiáter, vagy más szakember? Honnan tudhatja a segítségkérő, hogy kihez forduljon a problémája megoldásában és mire érdemes odafigyelni a választásnál? Erre kerestük a választ Kasza Zsuzsannával, a Budai Pszichológus Központ szakmai vezetőjével. 

A pszichológiai segítségnyújtás iránti igény napjainkban egyre természetesebb jelenség, ugyanakkor sokak számára továbbra is kérdés marad: kihez forduljanak a problémájukkal? Kasza Zsuzsanna szakpszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus szerint a szakember kiválasztásának számos tényezője van: személyes tapasztalataink, a minket körülvevő közeg és a pszichés nehézségekhez való viszonyunk mind befolyásolják, hogy milyen megoldást keresünk. Vannak, akik számára természetes, hogy szakemberhez fordulnak, mások előbb tájékozódni szeretnének, ismereteket gyűjtenek.  

A lelki támogatás területén igen széles a kínálat, a különféle képzettségű segítők eltérő mélységű és fókuszú támogatást nyújtanak. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy aki segítséget keres, tisztában legyen azzal, mire van szüksége, és milyen szempontok mentén érdemes választani a szakemberek közül.

Képzettségek és kompetenciák: mit jelent a szakértelem?

Amikor valaki segítséget keres, természetes, hogy szeretné megtalálni azt a szakembert, akiben megbízhat, és aki valóban alkalmas arra, hogy támogassa őt a nehézségeiben. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit is jelent pontosan a „pszichológus” megnevezés, és milyen képzettségi szintek, specializációk léteznek ezen a területen.

A pszichológusi alapvégzettség megszerzése öt év egyetemi tanulmányt jelent. Ezt követően a pszichológusok többféle irányba szakosodhatnak – például klinikai, tanácsadó, egészségpszichológiai vagy pedagógiai területekre. Ha valaki lelki zavarokkal, szorongással, hangulati problémákkal küzd, érdemes olyan szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik klinikai szakpszichológusi képesítéssel. Ez egy államilag elismert, négy évig tartó képzés, amely már célzottan a pszichés betegségek felismerésére és kezelésére készít fel.

A valóságban más a GLP-1 gyógyszeres fogyás, mint a kísérletekben

2025. július 12.



A valóságban a szemaglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása sokkal kisebb súlycsökkenést eredményez, mint a klinikai vizsgálatokban, derült ki egy új kutatásból. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a páciensek korán abbahagyják a gyógyszerszedést, vagy alacsonyabb fenntartó adagokat alkalmaznak az előírtnál. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista mutatta be az új eredményeket és felhívta a figyelmet a tartós fogyás kulcsmozzanataira.

A fogyókúrás gyógyszereket sokan túl korán abbahagyják

Nemrégiben jelent meg az Obesity című szaklapban egy kutatás, amely meglepő eredményt hozott. A betegek több mint 80%-a jóval kevesebbet fogyott a való életben a GLP-1 típusú gyógyszerek hatására, mint amit a randomizált klinikai kutatásokban mértek. A kutatók arról beszéltek, hogy bár azzal tisztában voltak, hogy a fogyókúrás céllal szedett gyógyszerek abbahagyása után a betegek hajlamosak visszaszedni a leadott kilókat, arra nem volt rálátásuk, hogy valójában mikor is történik ez a leállás. Vagyis nem ismerték pontosan, hogy a valóságban mire számíthatnak a páciensek a testsúlyuk változása és ha prediabéteszben szenvedtek, akkor a glikémiás kontrolljuk változásának szempontjából.  
Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyon sokan túl korán térnek át az alacsony fenntartó dózisokra, sőt a felírástól számított egy éven belül a páciensek fele már egyáltalán nem szedi a gyógyszert. A vizsgálat eredményei szerint a fogyókúrás gyógyszert korán abbahagyók (vagyis akik 3 hónapon belül abbahagyták azt) 3,6%-os testsúlycsökkenést értek el, akik később fejezték azt be, 6,8%-ot fogytak és akik nem hagyták abba addig, amíg az orvos azt nem javasolta, 11,9%-nyit adtak le a súlyukból. Azok pedig, akik tartósan szedték a gyógyszert az előírt dózisban, tehát nem csökkentették azt, 1 év alatt átlagosan 14,7%-nyit fogytak. (Érdekes azonban, hogy a való életben sokkal kevésbé volt jellemző a jojó-effektus, mint a kísérletekben.)
Ugyanilyen összefüggés volt megfigyelhetők a prediabétesz alakulásában is, ugyanis akik tartósan, az előírt mennyiségben szedték a gyógyszert, azoknak 67,9%-ánál állt vissza a normál vércukorszint, míg a korai lemorzsolódóknál csak 33,1%-ban.