Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Családdá válni sokszor nem is olyan könnyű feladat

Érdekességek2019. december 10.

Fel kell készülni a családalapításra? Nem „csak” annyi a feladatom, hogy már ne védekezzünk? Hiszen ez a folyamat magától működik, nem? A feltett kérdésekre Ratkó Tünde szülésznő válaszol a ratkotunde.hu-nak.

Fotó: 123rf.comFel kell készülni?

Fura lehet elsőre ez a dolog, de ma már sajnos fel kell készülni egy várandósságra, de ma már ez a legtöbb esetben igaz. Az okok pedig banálisak: más korban élünk. Ezt az indokot nagyon könnyű előrángatni, amikor valamit meg akarunk magyarázni, ebben az esetben azonban sajnos nagyon is helytálló.

Az idő és a fejlődés előrehaladásával az emberek egyre többen lesznek, egyre nagyobb mennyiségben fogyasztanak, egyre jobban kell küzdeniük a munkáért, megélhetésért. Nő a stressz, egyre több finomított élelmiszert fogyasztunk, és már nincsen időnk sportolni, vagy egy nagyot sétálni az erdőben. Ez már önmagában is szomorú, de amellett, hogy szellemileg megterhel minket, rányomja bélyegét az egészségünkre is!

A szaporodás folyamata egy hormonálisan szabályozott rendszer, melynek működéséhez nyomelemek, ásványi anyagok és vitaminok egész sorára van szükség. Ráadásul a szaporodás nem feltétlen szükséges az egyed életben maradásához, vagyis elsősorban nem ennek a funkciónak a tökéletességét biztosítja a szervezet. Ahhoz, hogy a családalapítás mégis megtörténhessen az alap építőelemeket bizony pótolni kell a testben.

Étkezés, sport, és egy kis plusz

A test építőköveinek pótlása alapvetően az étkezésből történik, vagy abból kellene történnie. Ez ma már sajnos a tömegtermelés, a vegyszerezés miatt nem igazán lehetséges, vagy csak nagyon körülményesen. Az élelmiszerek beltartalma (vitamin, ásványi anyag és nyomelemtartalma) jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben, eljutva odáig, hogy ma már a felét sem éri el a nagyanyáink korában benne lévőnek. Mindemellett a félkész és finomított élelmiszerek virágkorát éljük, hiszen a főzés időigényes, abból pedig mindenkinek kevés van.


A fent felsoroltak miatt ma már a szakemberek jelentős többsége várandósvitamin szedését javasolja a terhesség ideje alatt, sőt, már azt megelőzően is. Hogy ennek mi értelme? A megfelelő várandósvitaminban szereplőanyagok segítenek feltölteni a test tápanyagraktárait, miáltal az az optimális működésre áll be. Ha a tápanyagraktárak tele vannak, akkor az olyan, nem az életben maradáshoz elsődlegesen szükséges funkciók is optimálisan fognak működni, mint a szaporodás. Vagyis, amennyiben betegség nem akadályozza a folyamatot, a fogantatás valószínűsége jelentősen megemelkedik.

Nem mindegy, hogy milyen anyagokat viszünk be a szervezetünkbe! Fontos, hogy a várandósvitamin szerves kötéssel (pl.: -citrát, -glükonát) tartalmazza az anyagokat, hiszen így azok felszívódás, hasznosulása akár 80%kal is jobb! Mindemellett fontos, hogy a három trimeszter eltérő tápanyagigényét a lehető legtökéletesebben szolgálja ki a készítmény.

A tápanyagraktárak feltöltése mellett fontos az is, hogy mentálisan is felkészüljünk a babára. Ha ugyanis ezt nem tesszük meg, jelentősen csökken a fogantatás sikerességének valószínűsége. Mindenképpen meg kell beszélnie a párnak ezt a fontos döntést, a tápanyagraktárakat mind a nők, mind a férfiak esetében fel kell tölteni, és számolni kell azzal is, hogy esetleg orvosi kivizsgálásokra is szükség lesz. Félni, stresszelni azonban nem kell, hiszen – bár a meddőség sokkal gyakoribb, mint régen – a legtöbb esetben a párok egy kis segítséggel családdá válhatnak.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.