Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csakrák, testünk energiaközpontjai

Érdekességek2017. június 01.

A testben mérhetően hét energiaközpont található, sőt vannak olyan teóriák, melyek kilenc, illetve tizenkét fő energiaközpontról, úgynevezett csakráról tesznek említést. Nem tisztünk eldönteni, hogy téved-e valaki, ha az energiaközpontok kérdése kerül szóba. Az indiai tradíció szerinti hét energiaközponttal, vagyis a hét csakrával azonban érdemes megismerkednünk.

A csakrák és összefüggéseik 
A testünk hét energetikai központját már igen korai időkben érzékelték. Indiától az ókorig, a középkortól napjainkig vannak említések a csakrákról. Az ókorban például a Naprendszer hét fő bolygóját ismerték, és ezeknek feleltették meg a hét energiaközpontot. Egy olyan összefüggő rendszert figyeltek meg eleink, mely ugyanúgy összefüggő rendszert alkot, mint a Naprendszerünk, az Univerzum. Speciális területei összefüggést mutatnak a tudatállapotainkkal viselkedésünkkel, személyiségünkkel és életünkkel. Wilhelm Reich pszichológus már az ezernyolcszázas évek végén, az ezerkilencszázas évek elején felismerte, hogy az elnyomott érzések gócot alkotnak a test meghatározott területein, és megbetegítik azt. A félelem a nyakban, míg az együttérzés a szívben összpontosul. Megfigyelései egybeesnek az indiai csakrák tanaival. 

Hol vannak a csakrák? 
A hét csakra a törzs és a fej meghatározott pontjain található, a test tengelyvonalán. A különböző leírások nagyjából azonos helyre helyezik, és a csakrák, mint energiacsokrok méretében is többnyire egyező leírásokat találunk. (Egyes megfigyelők például almához, narancshoz viszonyítják a csakra központ méretét.) Annak valójában nem sok jelentősége van, hogy egy-egy csakra például hány centire helyezkedik el a köldöktől, mivel a testhez viszonyított adatok minden embernél mások. A kínaiak például egy hüvelykujjnyi mértékegységben gondolkodtak. 

 


Hogyan érzékeljük a csakrákat? 
A csakrák – bár a legtöbb szakirodalmi adat szerint egy almányi, vagy egy tenyérnyi területen érzékelhetők – személyenként eltérő méretűek lehetnek. A legjobb, ha saját magunkat kezdjük megfigyelni. A csakra - leírásoknak megfelelő helyek környékén saját tenyerünkkel érzékelhetjük azt a területet, ami érzékenyebb. Erre még a legszkeptikusabb emberek is képesek. Ezeken a területeken ugyanis kicsit erőteljesebb a test elektromossága, ami műszeresen is mérhető. 

Mi van a kezemmel és a lábammal? 
Gyakori, hogy aki most ismerkedik a csakrák fogalmával, meglepődik azon, hogy a karokon és a lábakon nincsenek csakrák. Valójában a karokon és a lábakon, a kezeken és a lábfejen is leképződnek a test csakrái. A köldök csakrát, ami az erő központja bárki érzékelheti saját tenyerének közepén, kb. háromujjnyira a csuklótól. Ugyanez a talpon, a sarkunk felső harmadában érzékelhető. Ezeken a pontokon keresztül nem csupán érzékelhetjük az energiát, hanem természetesen hatni is tudunk rá. 


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.

Kényeztetõ méregtelenítés

2026. január 30.

A belsõ harmónia megteremtéséhez hozzátartozik a külsõnk ápolása is. Legyünk nõk, vagy férfiak az ápoltság mindig jó közérzetet biztosít számunkra.

Az ülõfürdõ
Európában a gyógyfürdõk általában ülõfürdõként használtak. Pontosabban ez azt jelenti, hogy az emberek forró vízben ülnek, de a lábul hidegvízben van. Majd megfordítva.

A forró és hideg víz váltakozása erõsíti a keringési rendszert és meggyorsítja a méreg kiválasztást. Ezt a kezelést lefekvés illetve délutáni pihenés elõtt érdemes végezni.

Otthoni kivitelezése a következõ: vegyünk egy akkor tála, amelybe bele is tudunk ülni. Készítsünk forró fürdõt, a tálat töltsük meg félig hideg vízzel. Tegyük a fürdõkád mellé. Jégkockát is tehetünk bele. Üljünk bele a kád forró vízbe, amely a köldökünkig érjen a kád peremén át lógassuk le a lábunkat a hideg vizes tálba. Maradjunk így 2 percig. Aztán amilyen gyorsan csak tudunk, forduljunk meg, váltsunk vizet. Ezt ismételjük meg még egyszer.