Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak óvatosan a szülés utáni fogyókúrával

Érdekességek2022. március 13.

Fotó: gettyimages.com

Felszedett fölösleges kilók, kimerültség, átmeneti depresszió, újfajta teendők garmadával… De szerencsére ott a bébi! A nagy öröm mellett nehézségekkel teli a kismamák élete a szülés után. És a legtöbbjüknek egy vágya van: ugyanúgy nézzenek ki, mint azelőtt. Ha mi is így vagyunk vele, azért vigyázzunk, hogy ne törekedjünk túl gyorsan a régi alakunk visszanyerésére.

Miért nem jó a túl korai fogyókúra?

Mindenekelőtt a szoptatás miatt, mert az anyatej minőségét közvetlenbefolyásolja a kismama táplálkozása. A gyermekágyból való visszatérés után a hormonális egyensúly még nem állt helyre, a fogyókúrázást célzó erőfeszítések ezért sem ajánlottak – figyelmeztetnek a szakemberek. Elégedjünk meg a kiegyensúlyozott, tápanyagdús, de kalóriaszegény táplálkozással, és a szülés utáni talpra állással.

Nyugodjunk meg: a szervezet fokozatosan regenerálódik, a hormonszintek később normalizálódnak, alakunk is változni fog. Ha pedig szoptatunk, a szervezet nagymértékben merít a tartalékaiból a tejképződés elősegítése érdekében. Így természetes úton biztosan lemegy rólunk 1-2 kg, amiből bátorítást kaphatunk a jövőbeli fogyási terveinket illetően.

A rendszertelen táplálkozás hizlal!

Szülés után jön az idegesség, szorongás főként amiatt, hogy vajon mindent jól csinálunk-e az új anyaszerepben – de a külsőnk is aggodalomra ad okot. Nem érünk rá rendesen enni, vashiányos állapot léphet fel, ami az állandó éjszakai felkelésekkel együtt tartós fáradtságot okoz. Ugyanakkor azt érezzük, hogy mindenképp le kell adni a súlyunkból – amivel azonban nem szabad sietnünk.

A mértékletes fogyás érdekében ajánlott fokozatosan csökkenteni a kalória-bevitelt, de előnyben kell részesíteni a jóllakottság érzetét keltő élelmiszereket. Tegyünk meg mindent azért, hogy ne érezzük éhesnek magunkat kis időre sem a nap folyamán. Bármennyire nehéz, próbáljunk rendszer szerint, kiegyensúlyozott étrendet követni. Ellenkező esetben az alkalmankénti, „csak úgy bekapunk valamit” jellegű táplálkozás hízáshoz vezet. Tudnunk kell, hogy a jól elosztott, proteinben gazdag étrend (a hús-hal-tojás hármasával) tápláló, és hosszabb időre elnyomja az éhségérzetet.

Fontos az alacsony GI

Tanácsolható még, hogy alacsony glikémiás indexű (GI) élelmiszerek fogyasztását részesítsük előnyben. A GI érték megmutatja, hogy az ételben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben. Minél magasabb egy élelmiszer glikémiás indexe, annál inkább növeli a vércukorszintet, és szervezetünk annál több inzulint termel, oly módon, hogy bejuttatja a cukrot a sejtekbe.

Márpedig amikor a cukor kiválasztódik a vérből, leesik a vércukorszint, és innen eredhet a kényszeres evés, a hirtelen támadt éhség következtében. Ráadásul az inzulin elősegíti a zsír raktározódását. Minél több inzulint választ ki tehát a szervezet, annál „biztosabb” a kilók felgyülemlése. Ezzel szemben az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek nem emelik a vércukorszintet, és így megakadályozzák a fölösleges evés, nassolás utáni vágyat, továbbá a zsírok lerakódását.

Ebből a szempontból ajánlottak például az említett, proteinben gazdag vörös húsok, halfélék, a tojás; a gyümölcsök közül például az alma, cseresznye, grapefruit, a zöldségek közül a száraz hüvelyesek (lencse, szójabab, szárazbab, csicseri borsó), továbbá a teljes kiőrlésű gabonából készült pékáruk, cereáliák.


Testmozgás, amint lehet

Hetente legalább háromszor járjunk speciális, szülés utáni tornára, melyben szerepeljenek a gátizmokat megerősítő gyakorlatok. Fontos az is, hogy naponta többször menjünk ki a szabadba sétálni a babával – mely mindkettőnknek jót tesz. Az (enyhébb) sporttevékenységet a gátizom-torna befejezése utáni időre vegyük tervbe. Mindenféle fizikai aktivitással több kalóriát égetünk el, így fogyunk, és izmainkat is rugalmasabbá tesszük. A mozgás egyúttal endorfin hormont szabadít fel, mely a boldogság érzését segíti elő, „felelős” a jó közérzetért. Erre pedig igazán szüksége van egy kismamának a szülés utáni nehéz időszakban.

Fotó: gettyimages.com

A kismama sajátos táplálkozási igényeinek kielégítése

A terhesség és szülés időszakában a szervezet hajlamos egyes tápanyagok fokozott mértékű raktározására. Ezért a későbbiekben ajánlott átalakítani az étrendet az orvos által javasolt szempontok és persze a fogyási vágy figyelembevételével, a fontos ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok előtérbe helyezésével. Néhányat kiemelünk közülük.

Ez az ásványi anyag alapvetően fontos az idegrendszer egyensúlyban tartására (ha ránk tör a „baby blues” a szülés utáni időszakban) és segít a fáradtság leküzdésében. Hiányának fő tünetei lehetnek: ingerlékenység, kimerültség, depresszív állapot… Bővelkedik benne például a kesudió, fekete tea, kakaópor, mandula, étkezési búzacsíra, barna rizs, fehérbab, tengeri hal.

A szüléskor és az utána bekövetkezett vérveszteség vashiányt okoz. Ami miatt szintén egyre fáradtabbnak érzi magát a kismama. Ezért ajánlott később is folytatni a terhesség alatt megkezdett vaspótlást, magas vastartalmú táplálékok fogyasztásával, úm. vörös húsok, időnként véres hurka, borjúmáj, tojás, száraz hüvelyesek, petrezselyem.

A terhesség alatt nagyobb a kalciumszükséglet, így a szülés után a szervezetnek nagyobb kalciumbevitelre van szüksége. A kalciumhiány álmatlanságot, éjszakai izomgörcsöket, depressziót, ingerlékenységet okoz. Bővelkednek kalciumban: a tejtermékek, egyes ásványvizek, a szardínia, szezámmag, mandula.

Ez az ásványi anyag javítja az immunrendszer működését, gyorsítja a szülés során keletkezett, esetleges sérülések hegesedését. Gazdag benne: a vörös hús, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a búzacsíra, kagyló, osztriga, olajos magvak (dió, mogyoró).

Az egyik legjobb antioxidáns. A fáradtság nyomán egyre csökkenő energia visszanyerésén kívül stimulálja a bőr kollagén termelését, mely hasznos a szülés után megereszkedett bőrszövetek regenerálódásában. Magas C-vitamin tartalmú gyümölcsök pld. a fekete ribizli, citrom, narancs, kivi, földieper, cseresznye… A zöldségek közül kiemelendő a csemegepaprika, brokkoli, spenót, karfiol, petrezselyem, savanyú káposzta.

Ez a zsírsav elengedhetetlenül fontos szoptatáskor, hozzájárul a baba megfelelő fejlődéséhez. Segít jobban átvészelni az ebben az időszakban gyakori hangulatromlást („baby blues”), mert elősegíti a kiegyensúlyozott lelkiállapot megtartását. Különösen nagy mennyiségben tartalmazzák: a zsíros halak (szardínia, hering, lazac, makréla), colza olaj, dió, lenmag.

Fontos nyomelem, mely többek közt segíti a szervezet folyadékegyensúlyának fenntartását, minthogy harcot folytat a vízvisszatartás ellen. Így befolyásolja a megfelelő só- és vízháztartást, a vérnyomás szabályozottságát. Bővelkedik benne: burgonya, cékla, spárga, uborka, paradicsom, sütőtök; édeskömény, a gyümölcsök közül a banán, sárgabarack, sárgadinnye, valamint számos szárított gyümölcs (aszalt szilva, barack, füge, datolya).


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.