Csak ne nassolnék annyit...
Érdekességek2026. június 17.
Rossz táplálkozási szokásaink
Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.
Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...
A nassolás okai...
Küzdelem a stressz ellen, a fáradtság "tüneti kezelése" vagy egyszerûen csak falánkság - bármi legyen is az oka, a nassolás a nap minden órájában kísérthet minket. Annál nagyobb mértékben, minél inkább indokolja azt felgyorsult életritmusunk, az állandó rohanás, melyet nehéz elkerülnünk a hétköznapokban. Hiszen a munkahelyeken a "hagyományos étkezés" mindinkább kiszorulóban van, nincs idõ az ebédelésre, és általában a benti konyhát sem egy tápláló ebéd megmelegítésére vesszük igénybe. Helyette, vagy egy fõétkezés kiegészítésére mindig találunk rágcsálnivalót, a legváltozatosabb formában, hogy elüssük vele az étvágyunkat.
....és a "veszélyeztetett csoportok"
A nassolás szinte tömegjelenséggé vált, mert a táplálkozási szokások felmérésére irányuló kutatási adatok szerint majdnem mindenki ropogtat valamit - napi rendszerességgel vagy ritkábban. Ebéd elõtt, valamivel utána... és fõként este. Különösen gyakori ez a rossz szokás a tizenéves korosztálynál, de érinti a gyermekeket és a felnõtteket is. Ez utóbbiak közül különösen "veszélyeztetettek" a családanyák, akik fõzés, a család ellátása közben csipegetnek, kóstolgatnak az ételbõl - nem is gondolnak rá, hogy ez is egyenértékû a nassolással. Ilyenkor sem idejük nem marad, sem étvágyuk nem lesz már, mire a "rendes" étkezésre összeül a család. A felnõttek másik, ilyen szempontból rizikós csoportját a "munkamániások" alkotják, akik olyan feszített ritmusban dolgoznak, hogy gyakran megfeledkeznek a rendszeres étkezésrõl. Õk azok, akik nem mennek le soha a munkahelyi étkezdébe vagy a környékbeli gyorsétterembe, hanem csak a büfébõl vagy a táskájukból szereznek be valamilyen hideg élelmet, rágcsálnivalót - amit munka közben is gyorsan elfogyaszthatnak.
Fölösleges kalóriabevitel és a függõség
A rendszeres étkezést helyettesítõ nassolás tehát ugyanolyan veszélyes lehet az egészségre, mint az azt kiegészítõ ropogtatás. Így a táplálkozási szakemberek aggódnak annak "hiánypótló" szerepe miatt, mert a túlsúlyosság és az elhízás egyik fõ okozójának tartják. Nem kevésbé káros a kitolt étkezések miatti vagy a "csak úgy unalomból" történõ eszegetés sem, ami természetesen jelentõsen növeli a kalória-bevitelt a nap folyamán. A megfelelõ testmozgás hiánya miatt "le nem dolgozott" energia-felesleg pedig könnyen és gyorsan a rossz tartományba tolhatja a test zsírtömeg-indexét. A nassolás emellett persze a fogaknak sem tesz jót: az édes vagy sós rágcsálnivalók hatására károsulhat a fogzománc, és nõhet a fogszuvasodás kockázata. A legveszélyesebbek a "foghoz ragadó" finomságok, melyek általában erõsen cukrozott édességek formájában jelennek meg. Így a "csak egy kis darabkát kapok be" szemléletû nassolók nincsenek is rendszerint tudatában annak, milyen sok szempontból káros étkezési szokással rendelkeznek. De arról is megfeledkeznek, hogy bizonyos fajta függõség is kialakulhat náluk a nassolástól.
Lehetséges a jó választás
Így tehát nassolási vágyunkat rendszerint az egészségre káros élelmiszerekkel elégítjük ki. Vonatkozik ez az italokra is: a cukros üdítõk például kevéssé laktató, "folyékony kalóriát" jelentenek szervezetünk számára, ezért kerülendõk. Meg kell tanulnunk hát, hogy az egészségre káros "nasikat" hogyan pótoljuk - nem is hinnénk milyen könnyen - kevésbé kalóriadús, vitaminokban, tápanyagokban gazdag élelmiszerekkel. Csak néhány példa a "helyettesítésre":
- Egy alma (80 kcal) inkább, mint egy nagy tábla csokoládé (250 kcal) ;
- Egy darab apróra vágott sovány sajt (120 kcal) almával inkább, mint a krémes desszertek ;
- Light üdítõital (0 kcal) inkább, mint a hagyományos (magas kcal tartalmú) ;
- Egy adag barna keksz (130 kcal) inkább, mint a kakaós/csokis keksz;
- Ami a "vendégváró" ropogtatnivalókat illeti: tegyünk asztalra apróra vágott zöldséget (sárgarépát, retket vagy más szezonális zöldséget) a chipsek és sózott mogyoró helyett, italként paradicsomlét a már említett, hizlaló és egészségtelen cukrozott, szénsavas üdítõk helyett.
A megelõzés is jó megoldás
Amikor már úgy érezzük, hogy szinte kontroll nélkül nassolunk, jobban tesszük, ha kevéssé hizlaló uzsonnát ütemezünk be délutánonként: például egy sovány tejterméket és 1 db gyümölcsöt. Az elõre megtervezett uzsonna lehetõvé teszi, hogy elkerüljük a válogatás nélküli, mindenféle rágcsálnivaló fogyasztását, és hozzájárul a napi kalóriamennyiség csökkentéséhez, illetve arányosabb elosztásához. Egyébként az uzsonna különösen ajánlott terhes nõknek, idõseknek és a fogyókúrázóknak. Nem megfeledkezve az általában mozgékony gyerekekrõl, akik számára alapvetõen fontos, hogy a tápláló reggeli, ebéd után a nap második felében is feltöltõdjön a szervezetük egy kiadós uzsonnával.
A nassolás elkerülésére evési vágyunkat enyhíthetjük egy nagy pohár vízzel, gyenge kávéval vagy zöldteával (cukor nélkül vagy édesítõszerrel elkészítve). Emellett természetesen ügyelnünk kell a fõétkezések összetevõire is: mindig kiegyensúlyozott, könnyû, de tápláló étrendet kövessünk, különösen ügyelve a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek által oly sokszor hangoztatott, jó kiadós reggelire, mellyel elõkészíthetjük a nassolás-mentes napot...
forrás: Patika Magazin
