Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak egészséges legyen! – A NIFTY teszt

Érdekességek2017. május 28.

Miután kiderül, hogy egy nő babát vár, szinte azonnal ezer kérdés és kétely merül fel benne. Ami talán a legfontosabb: a magzat vajon egészséges-e és nem kell-e genetikai rendellenességektől tartani? A modern genetikai technológiának köszönhetően immár érdemi kockázatok nélkül, a terhesség korai szakaszában megválaszolható ez a kérdés.

Sok leendő anya egyik legnagyobb félelme, hogy a születendő gyermek egészséges-e, nem várható-e valamilyen születési rendellenesség. E kérdés megválaszolására voltak már korábban is különféle módszerek, mint például

E módszerek egy része nem volt elég megbízható, egy része pedig kellemetlen illetve időnként, egyeseknél akár kockázatos is volt (gondoljunk arra, amikor a vizsgálat során az anya fertőtlenített hasfalán keresztül, érzéstelenítés és folyamatos ultrahangos megfigyelés mellett egy tűt vezetnek a magzatburkon belülre…).

Az új, genetikai alapú módszerek

Azonban 1997-ben a Chinese University of Hong Kong professzora, egy bizonyos Dennis Lo kimutatta, hogy bár kis mennyiségben ugyan, de szabad magzati DNS részek keringenek az anyai vérben. Ez a felfedezés aztán lehetővé tette az első olyan DNS-teszt kifejlesztését, ami az anyai vért vizsgálva ad információkat közvetlenül a magzati genomról. A technika folyamatos fejlődésének köszönhetően végül 2010-ben fejlesztették ki azt a genetikai (a génekben lévő molekulák sorrendjének meghatározásán alapuló) módszert, ami genetikai alapú gondok azon eseteiben is pontos volt, amikor a régebbi módszerek téves diagnózist adtak.


A terhesség alatt elvégezhető, nem invazív (beavatkozással – pl. hasfalon keresztül vezetett tű, amniocentézis – nem járó) genetikai teszt lehetővé teszi, hogy kockázatmentesen, és több mint 99%-os pontossággal megállapítsák, hogy a még meg nem született gyermek ki van-e téve genetikai eltérés kockázatának.

A teszttel a kromoszómák számának megváltozását tudják vizsgálni, ezeket az elváltozásokat nevezzük kromoszóma rendellenességeknek (pl. Down-szindróma, 21-es kromoszómából 2 helyett 3 van). Ezek a hibák növekedési, fejlődési vagy funkcionális rendellenességekhez vezetnek. Ezeknek a rendellenességeknek a kockázata az életkor előrehaladtával nő. A 21-es triszómiás magzatok többsége élve születik, de a gyermek értelmi fogyatékosságot, fejlődési lemaradást és jellegzetes testi elváltozásokat mutat. A 13-as, illetve 18-as triszómiás magzatok jelentős aránya méhen belül elhal, az élve születettek pedig súlyos rendellenességekkel jönnek világra, és legtöbbször már kevéssel a születés után meghalnak.

Ezen genetikai rendellenességek időben történő kimutatására alakították ki az ún. NIFTY (Non-Invasive Fetal TrisomY test – Nem Invazív Magzati Triszómiás Teszt) tesztet, melyből azóta több mint 1,2 milliót végeztek el világszerte. A teszttel a kromoszómák számának megváltozását is tudják vizsgálni, és mérni a leggyakoribb kromoszóma rendellenességek kockázatát, úgy mint, Down-, Edwards-, illetve a Patau-szindrómákat mivel például. Ez a ma Magyarországon elérhető egyedüli DNS-teszt, ami 18 rendellenesség szűrésére alkalmas.

A megoldás megbízhatóbb, egyszerűbb mint a régebbi módszerek és biztonságos is, ugyanis nem jár semmilyen kockázattal a magzatra nézve, hiszen csak egy kémcső anyai vérre van szükség a teszt elvégzéséhez. Ráadásul – ha tudni akarjuk – a rendellenességek mellett a teszt még a baba nemére is választ adhat már a terhesség korai szakaszában is.

A genetikai teszt megbízhatóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Hong Kong-i laboratórium minden elvégzett Nifty-teszt mellé alanyi jogon járó és ingyenes biztosítást is ad. A biztosítás pozitív teszt esetén a további prenatális diagnosztikai vizsgálatok költségeit fedezi, utólag hibásnak bizonyuló negatív teszteredmény esetén pedig magas összegű kártérítést fizet.

További információ: www.babagenetika.info


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.