Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak egészséges legyen! – A NIFTY teszt

Érdekességek2017. május 28.

Miután kiderül, hogy egy nő babát vár, szinte azonnal ezer kérdés és kétely merül fel benne. Ami talán a legfontosabb: a magzat vajon egészséges-e és nem kell-e genetikai rendellenességektől tartani? A modern genetikai technológiának köszönhetően immár érdemi kockázatok nélkül, a terhesség korai szakaszában megválaszolható ez a kérdés.

Sok leendő anya egyik legnagyobb félelme, hogy a születendő gyermek egészséges-e, nem várható-e valamilyen születési rendellenesség. E kérdés megválaszolására voltak már korábban is különféle módszerek, mint például

E módszerek egy része nem volt elég megbízható, egy része pedig kellemetlen illetve időnként, egyeseknél akár kockázatos is volt (gondoljunk arra, amikor a vizsgálat során az anya fertőtlenített hasfalán keresztül, érzéstelenítés és folyamatos ultrahangos megfigyelés mellett egy tűt vezetnek a magzatburkon belülre…).

Az új, genetikai alapú módszerek

Azonban 1997-ben a Chinese University of Hong Kong professzora, egy bizonyos Dennis Lo kimutatta, hogy bár kis mennyiségben ugyan, de szabad magzati DNS részek keringenek az anyai vérben. Ez a felfedezés aztán lehetővé tette az első olyan DNS-teszt kifejlesztését, ami az anyai vért vizsgálva ad információkat közvetlenül a magzati genomról. A technika folyamatos fejlődésének köszönhetően végül 2010-ben fejlesztették ki azt a genetikai (a génekben lévő molekulák sorrendjének meghatározásán alapuló) módszert, ami genetikai alapú gondok azon eseteiben is pontos volt, amikor a régebbi módszerek téves diagnózist adtak.


A terhesség alatt elvégezhető, nem invazív (beavatkozással – pl. hasfalon keresztül vezetett tű, amniocentézis – nem járó) genetikai teszt lehetővé teszi, hogy kockázatmentesen, és több mint 99%-os pontossággal megállapítsák, hogy a még meg nem született gyermek ki van-e téve genetikai eltérés kockázatának.

A teszttel a kromoszómák számának megváltozását tudják vizsgálni, ezeket az elváltozásokat nevezzük kromoszóma rendellenességeknek (pl. Down-szindróma, 21-es kromoszómából 2 helyett 3 van). Ezek a hibák növekedési, fejlődési vagy funkcionális rendellenességekhez vezetnek. Ezeknek a rendellenességeknek a kockázata az életkor előrehaladtával nő. A 21-es triszómiás magzatok többsége élve születik, de a gyermek értelmi fogyatékosságot, fejlődési lemaradást és jellegzetes testi elváltozásokat mutat. A 13-as, illetve 18-as triszómiás magzatok jelentős aránya méhen belül elhal, az élve születettek pedig súlyos rendellenességekkel jönnek világra, és legtöbbször már kevéssel a születés után meghalnak.

Ezen genetikai rendellenességek időben történő kimutatására alakították ki az ún. NIFTY (Non-Invasive Fetal TrisomY test – Nem Invazív Magzati Triszómiás Teszt) tesztet, melyből azóta több mint 1,2 milliót végeztek el világszerte. A teszttel a kromoszómák számának megváltozását is tudják vizsgálni, és mérni a leggyakoribb kromoszóma rendellenességek kockázatát, úgy mint, Down-, Edwards-, illetve a Patau-szindrómákat mivel például. Ez a ma Magyarországon elérhető egyedüli DNS-teszt, ami 18 rendellenesség szűrésére alkalmas.

A megoldás megbízhatóbb, egyszerűbb mint a régebbi módszerek és biztonságos is, ugyanis nem jár semmilyen kockázattal a magzatra nézve, hiszen csak egy kémcső anyai vérre van szükség a teszt elvégzéséhez. Ráadásul – ha tudni akarjuk – a rendellenességek mellett a teszt még a baba nemére is választ adhat már a terhesség korai szakaszában is.

A genetikai teszt megbízhatóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Hong Kong-i laboratórium minden elvégzett Nifty-teszt mellé alanyi jogon járó és ingyenes biztosítást is ad. A biztosítás pozitív teszt esetén a további prenatális diagnosztikai vizsgálatok költségeit fedezi, utólag hibásnak bizonyuló negatív teszteredmény esetén pedig magas összegű kártérítést fizet.

További információ: www.babagenetika.info


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.