Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak az a sértődés ne lenne - mind boldogabbak lehetnénk

Érdekességek2022. november 08.

Megsértődni, áldozati szerepet vállalni és ezzel szemben: sértegetni is olyan játszmák az életben, melyekkel mindig távolodsz önmagadtól. Ezekkel csak a szenvedés keretei közé száműzöd magad, és miközben azt gondolod, hogy az önbecsülésedet és büszkeségedet védve az erődet mutatod, sajnos épp a gyengeségedről adsz bizonyságot.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mindehhez hozzátársul, hogy kimondani azt a szót: „bocsáss meg” és azt, hogy „megbocsátok” olyan nehezedre eshet, hogy további kilométerekkel veti vissza az életedet.
Nem vagy ezzel egyedül, ha így érzel. Hiszen a „sértődés” egy jó régi találmánya az emberi személyiségnek. Ha élvezed, akkor nincs is gond vele, ha azonban a sértődés, vagy sértettség marcangolóvá válik számodra, akkor jó, ha tudatosabban is rá tudsz nézni a jövőben!

Mi az, hogy sértődés tulajdonképpen?

A sértődés az, amikor falakat húzol magad köré, mert úgy érzed megbántottak, mert úgy érzed, nem úgy kezelnek, ahogyan szeretnéd. A sértődésed során nem akarsz, vagy nem tudsz kommunikálni, nem tudod reálisan látni a szituációt, csak sajátos szűrődön keresztül picit hadban állva az egész világgal, és ha mégis el lehet csípni tőled egy-egy mondatot, azok egyoldalúak, kifejezetten bántóak, visszavágóak, bosszúsak lehetnek.
A sértődés egy csapda… főleg neked: aki ezt „játszod” épp.

Mi áll a sértődés hátterében? Miért érzed jogosnak, és miért sül el végül épp fordítva?

Szinte mindig fordítva sül el a sértődés, és végül az a legboldogtalanabb miatta, aki megsértődött.

Miért sértődsz meg?

Él a fejedben egy kép önmagadról, és él egy elképzelés arról is, hogy az eseményeknek hogyan kellene folynia ahhoz, hogy – szerinted – minden a „maga rendjén”, biztonságosan haladjon.
Csak azt az egyet felejted el, hogy a Te fejedben élő elképzelések a legritkább esetben egyeznek meg azzal, amit a körülötted élők gondolnak, élnek, vagy tartanak helyesnek – ugyanarról a dologról is. Téged is másképp látnak, mint Te magadat. Bárkit is kérdezel meg magadról, mindenki más és más tulajdonságaidat fogja kiemelni, és igazuk lesz! Igazuk lesz azért, mert a saját nézőpontjukból ők úgy látnak téged!
Azért van ez így, mert minden ember a saját érzékelésén, saját képességein és saját megélt tapasztalatain keresztül értékeli az eseményeket és embereket.

Például: lehetsz te nagyon kedves és közvetlen a másik nemmel a nélkül, hogy te ezt flört szándékkal tennéd. Azonban az, aki maga így flörtöl, az biztosan nem puszta kedvességnek fogja „értékelni” a te közeledésednek, hanem egyenesen úgy, hogy Te „nyomulsz”. Ezt szavaival kifejezi feléd, téged pedig bánt

A sértődés hátterében az áll, ha egy-egy tulajdonságodat, eseményt, ami hozzád kapcsolódik, valaki olyannyira másképp akar látni, - a te valós szándékodtól merőben eltérően, - hogy azt már nem tudod elviselni.

Bántónak érzed, hogy feltételeznek rólad valamit, ami nem illik abba a képbe, amit önmagadról látni, és mutatni akarsz.

A „hibás” ebben, amit tulajdonképpen okolni lehet, az ez a kép: amit nem akarsz másképp látni, csak úgy, ahogyan szerinted normális és jogos. Mit gondolsz, változtathatsz ezen a képen?


De miért bánt, miért érzed sértőnek, ha semmi valóságalapja nincsen?

Valószínűleg azért, mert mégis van alapja, és mert olyasvalaki mondja, akinek adsz a véleményére, aki fontos, aki nem kellene, hogy lássa, ismerje egy „rosszabbnak vélt” énedet, vagy gyenge pontodat.

Ha ugyanis semmi alapja nem lenne – ha te sem látnád azt valósnak icipicit sem – fel se figyelnél egy ilyen kritikára.

Amikor megsértődsz – erőt akarsz mutatni – de végül fordítva sül el:

A megsértődéssel kikéred magadnak a „sértést”, a „rágalmat”, a véleményt, a kritikát, vagy kikéred magadnak a helyzetet, mert ezt nem tartod magadhoz méltónak. Azt mutatod a sértődéssel, hogy te ettől több vagy, vegyék már észre mások is…

Csakhogy a sértődés erre a legrosszabb módszer, hiszen az erőd helyett, a gyengeségedet mutatja. Aki megsértődik, az szenved. Nem tud mit kezdeni a helyzettel, nem tud érvelni, kiállni magáért, megérteni a másik oldalt – abban a pillanatban, amikor megsértődik.

Ha erős vagy, akkor nem bezársz, nem rágalmazol, nem csapsz vissza, hanem elmondod az álláspontodat, kiállsz magadért – higgadtan, szeretettel megértve a másik felet is – és gondolkodsz a megoldási lehetőségeken, amelyek előbbre viszik majd a helyzetet.

Szerencsés esetben a sértődés sem tartós, és pár perc múltán képes az ember ránézni a helyzetre más nézőpontokból is, így a sértődés a megértéssel párhuzamosan okafogyottá válik.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

… és amikor valaki szándékosan akar bántani? Akkor jogos megsértődni?

Megsértődni bármikor jogos, ha úgy érzed, igazad van, csak valójában semmi értelme, mert csak önmagadat gyötröd vele. A másik emberre sokkal kevesebb hatása van a sértettségednek, mint saját magadra…

Ha azonban valaki szándékosan bánt téged, akkor – mielőtt megsértődnél – lásd a dolgot a másik oldaláról!

Ha szándékosan bánt, akkor valójában ő a sértett, és a sértődés játszma másik oldalán állsz!
Azért akar bántani, mert „áldozatnak” érzi magát, mert kevésnek érzi magát, méltánytalannak, elhanyagoltnak, és ettől szenved is. Biztos lehetsz abban, hogy ezek egyike igaz rá.
Bánt, sérteget, hogy ő önigazolást találjon, hogy rajtad bosszút álljon, hogy neked rossz, míg neki jó legyen. Bánt, mert gyenge ahhoz, hogy értelmes érvekkel, szívbéli megértéssel forduljon feléd.

Látod? Most te vagy a másik oldalon! Te állsz egy sértettel szemben – aki már támad is!

Mit tudsz tenni?

Azt, amit az imént, amikor arra intettelek, hogy sértődés helyett értsd meg a szituációt és állj ki magadért a megoldásokat keresve! A szeretet majdnem mindig célravezető.
(Nyílván egy őrülttel és egy velejéig gonosz és megátalkodott emberrel szemben, vagy egy tömeges fenyegetésnél aligha ilyen egyszerű a helyzet, de ezek szélsőségek. A szélsőségeket szélsőségekkel érdemes kezelni.)

Ha a sértődés nem lenne, akkor minden helyzet lényegesen gyorsabban kerülne megoldásra, hiszen nem kellene lejátszani a drámát a kiengesztelős játszmákkal együtt, hanem szeretettel és őszinte nyíltsággal kezdhetnék a lehetséges megoldásokban gondolkodni.

Amíg azonban létezik a „sértődés játszma”, addig légy Te az okosabb és bölcsebb, és ne menj bele! Vedd észre rögtön, hogy ez egy „játszma” és kezeld megértéssel szeretettel a megoldásokat keresve!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Ha elfogy a tetterõ

2026. november 12.

A motiváció energia, mely felpezsdít és tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek tûnik... és nincs kedvünk a céljaink megvalósításához. De hogyan találjunk ismét rájuk, ha elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... A motiváció olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton "hajtásként", pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer azonban lehetõvé teszi, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.

Fogmosás - hatékonyan

2026. november 12.

Mindnyájan tudjuk, hogy a napi többszöri fogmosás döntõ szerepet játszik a száj és a fogak higiéniájának biztosításában, egészséges állapotának fenntartásában és a fog(íny)betegségek megelõzésében.

De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogyan válasszuk meg a fogápolási eszközöket, és tudjuk-e azokat a helyes idõtartammal, megfelelõ módon és idõben használni? Ha nem teljesen egyértelmû a válaszunk, jobban tesszük, ha tájékozódunk e téren, és megfogadjuk az alábbi jó tanácsokat is!

Minden étkezés után mosson fogat!

Ideális esetben ezt a jól ismert szlogent mindennap követnünk kellene, és kitartóan, három hosszú percig kellene fogat mosnunk. Emellett természetesen nem lenne szabad semmit ennünk a fõétkezések között, mellõzve a munkahelyen és otthon egyaránt oly gyakori nassolást (a jó alak megtartása érdekében is), de persze kivétel lehet ez alól a zöldség-gyümölcs fogyasztása uzsonnára. Ezt a szabályt azonban sokan és sokszor nem tartjuk be. Amikor például a menzán ebédelünk vagy az iroda konyhájában megmelegítve, sietve elfogyasztjuk a rendelt vagy otthonról hozott ételt, gyakran nincs módunk az étkezés utáni fogmosásra. De ha mégis, arra végképp nem érünk rá, hogy három teljes percet szenteljünk erre a tevékenységre. Így elõfordul, hogy épp csak végigsiklunk a fogainkon, és átöblítjük a szánkat fogkrémes vízzel - az is hasznosabb, mintha teljesen elhagynánk az ebéd utáni fogápolást. Van úgy azonban, hogy tényleg lehetetlen a napnak ebben az idõszakában fogat mosnunk. Ez esetben rágjunk el egy cukormentes rágógumit vagy együnk meg egy almát. Mindkettõ segít megtisztítani a fogakat anélkül, hogy maradékot hagyna a fogak közötti résekben.

Szexbeszéd

2026. november 11.

Senki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.