Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak az a sértődés ne lenne - mind boldogabbak lehetnénk

Érdekességek2022. november 08.

Megsértődni, áldozati szerepet vállalni és ezzel szemben: sértegetni is olyan játszmák az életben, melyekkel mindig távolodsz önmagadtól. Ezekkel csak a szenvedés keretei közé száműzöd magad, és miközben azt gondolod, hogy az önbecsülésedet és büszkeségedet védve az erődet mutatod, sajnos épp a gyengeségedről adsz bizonyságot.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mindehhez hozzátársul, hogy kimondani azt a szót: „bocsáss meg” és azt, hogy „megbocsátok” olyan nehezedre eshet, hogy további kilométerekkel veti vissza az életedet.
Nem vagy ezzel egyedül, ha így érzel. Hiszen a „sértődés” egy jó régi találmánya az emberi személyiségnek. Ha élvezed, akkor nincs is gond vele, ha azonban a sértődés, vagy sértettség marcangolóvá válik számodra, akkor jó, ha tudatosabban is rá tudsz nézni a jövőben!

Mi az, hogy sértődés tulajdonképpen?

A sértődés az, amikor falakat húzol magad köré, mert úgy érzed megbántottak, mert úgy érzed, nem úgy kezelnek, ahogyan szeretnéd. A sértődésed során nem akarsz, vagy nem tudsz kommunikálni, nem tudod reálisan látni a szituációt, csak sajátos szűrődön keresztül picit hadban állva az egész világgal, és ha mégis el lehet csípni tőled egy-egy mondatot, azok egyoldalúak, kifejezetten bántóak, visszavágóak, bosszúsak lehetnek.
A sértődés egy csapda… főleg neked: aki ezt „játszod” épp.

Mi áll a sértődés hátterében? Miért érzed jogosnak, és miért sül el végül épp fordítva?

Szinte mindig fordítva sül el a sértődés, és végül az a legboldogtalanabb miatta, aki megsértődött.

Miért sértődsz meg?

Él a fejedben egy kép önmagadról, és él egy elképzelés arról is, hogy az eseményeknek hogyan kellene folynia ahhoz, hogy – szerinted – minden a „maga rendjén”, biztonságosan haladjon.
Csak azt az egyet felejted el, hogy a Te fejedben élő elképzelések a legritkább esetben egyeznek meg azzal, amit a körülötted élők gondolnak, élnek, vagy tartanak helyesnek – ugyanarról a dologról is. Téged is másképp látnak, mint Te magadat. Bárkit is kérdezel meg magadról, mindenki más és más tulajdonságaidat fogja kiemelni, és igazuk lesz! Igazuk lesz azért, mert a saját nézőpontjukból ők úgy látnak téged!
Azért van ez így, mert minden ember a saját érzékelésén, saját képességein és saját megélt tapasztalatain keresztül értékeli az eseményeket és embereket.

Például: lehetsz te nagyon kedves és közvetlen a másik nemmel a nélkül, hogy te ezt flört szándékkal tennéd. Azonban az, aki maga így flörtöl, az biztosan nem puszta kedvességnek fogja „értékelni” a te közeledésednek, hanem egyenesen úgy, hogy Te „nyomulsz”. Ezt szavaival kifejezi feléd, téged pedig bánt

A sértődés hátterében az áll, ha egy-egy tulajdonságodat, eseményt, ami hozzád kapcsolódik, valaki olyannyira másképp akar látni, - a te valós szándékodtól merőben eltérően, - hogy azt már nem tudod elviselni.

Bántónak érzed, hogy feltételeznek rólad valamit, ami nem illik abba a képbe, amit önmagadról látni, és mutatni akarsz.

A „hibás” ebben, amit tulajdonképpen okolni lehet, az ez a kép: amit nem akarsz másképp látni, csak úgy, ahogyan szerinted normális és jogos. Mit gondolsz, változtathatsz ezen a képen?


De miért bánt, miért érzed sértőnek, ha semmi valóságalapja nincsen?

Valószínűleg azért, mert mégis van alapja, és mert olyasvalaki mondja, akinek adsz a véleményére, aki fontos, aki nem kellene, hogy lássa, ismerje egy „rosszabbnak vélt” énedet, vagy gyenge pontodat.

Ha ugyanis semmi alapja nem lenne – ha te sem látnád azt valósnak icipicit sem – fel se figyelnél egy ilyen kritikára.

Amikor megsértődsz – erőt akarsz mutatni – de végül fordítva sül el:

A megsértődéssel kikéred magadnak a „sértést”, a „rágalmat”, a véleményt, a kritikát, vagy kikéred magadnak a helyzetet, mert ezt nem tartod magadhoz méltónak. Azt mutatod a sértődéssel, hogy te ettől több vagy, vegyék már észre mások is…

Csakhogy a sértődés erre a legrosszabb módszer, hiszen az erőd helyett, a gyengeségedet mutatja. Aki megsértődik, az szenved. Nem tud mit kezdeni a helyzettel, nem tud érvelni, kiállni magáért, megérteni a másik oldalt – abban a pillanatban, amikor megsértődik.

Ha erős vagy, akkor nem bezársz, nem rágalmazol, nem csapsz vissza, hanem elmondod az álláspontodat, kiállsz magadért – higgadtan, szeretettel megértve a másik felet is – és gondolkodsz a megoldási lehetőségeken, amelyek előbbre viszik majd a helyzetet.

Szerencsés esetben a sértődés sem tartós, és pár perc múltán képes az ember ránézni a helyzetre más nézőpontokból is, így a sértődés a megértéssel párhuzamosan okafogyottá válik.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

… és amikor valaki szándékosan akar bántani? Akkor jogos megsértődni?

Megsértődni bármikor jogos, ha úgy érzed, igazad van, csak valójában semmi értelme, mert csak önmagadat gyötröd vele. A másik emberre sokkal kevesebb hatása van a sértettségednek, mint saját magadra…

Ha azonban valaki szándékosan bánt téged, akkor – mielőtt megsértődnél – lásd a dolgot a másik oldaláról!

Ha szándékosan bánt, akkor valójában ő a sértett, és a sértődés játszma másik oldalán állsz!
Azért akar bántani, mert „áldozatnak” érzi magát, mert kevésnek érzi magát, méltánytalannak, elhanyagoltnak, és ettől szenved is. Biztos lehetsz abban, hogy ezek egyike igaz rá.
Bánt, sérteget, hogy ő önigazolást találjon, hogy rajtad bosszút álljon, hogy neked rossz, míg neki jó legyen. Bánt, mert gyenge ahhoz, hogy értelmes érvekkel, szívbéli megértéssel forduljon feléd.

Látod? Most te vagy a másik oldalon! Te állsz egy sértettel szemben – aki már támad is!

Mit tudsz tenni?

Azt, amit az imént, amikor arra intettelek, hogy sértődés helyett értsd meg a szituációt és állj ki magadért a megoldásokat keresve! A szeretet majdnem mindig célravezető.
(Nyílván egy őrülttel és egy velejéig gonosz és megátalkodott emberrel szemben, vagy egy tömeges fenyegetésnél aligha ilyen egyszerű a helyzet, de ezek szélsőségek. A szélsőségeket szélsőségekkel érdemes kezelni.)

Ha a sértődés nem lenne, akkor minden helyzet lényegesen gyorsabban kerülne megoldásra, hiszen nem kellene lejátszani a drámát a kiengesztelős játszmákkal együtt, hanem szeretettel és őszinte nyíltsággal kezdhetnék a lehetséges megoldásokban gondolkodni.

Amíg azonban létezik a „sértődés játszma”, addig légy Te az okosabb és bölcsebb, és ne menj bele! Vedd észre rögtön, hogy ez egy „játszma” és kezeld megértéssel szeretettel a megoldásokat keresve!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan vigyük orvoshoz szeretteinket demencia gyanúja esetén?

2026. október 31.

Ha demencia gyanúja miatt szeretnénk orvoshoz vinni egy hozzátartozónkat, de ő ezt elutasítja, a helyzet különösen nehéz lehet. Ugyanakkor a kivizsgálást nem érdemes hosszú ideig halogatni, mert a tüneteket kezelhető egészségi probléma is okozhatja, illetve, ha valóban demencia áll a háttérben, a folyamat lassítható. Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa arról beszélt, milyen nagy szerepe van empatikus orvosi hozzáállásnak a helyzet kezelésében.



Hogyan vegyük rá a szerettünket az orvosi vizsgálatra?

A feledékenység, a tájékozódási zavar vagy a viselkedés megváltozása olyan jelek, amelyek felvethetik a demencia gyanúját – elsősorban és először jellemzően a hozzátartozókban. Azonban éppen ezek a tünetek azok, ami miatt előfordulhat, hogy az érintett nem érzékeli a problémát, fél a diagnózistól, vagy egyszerűen úgy érzi, nincs szüksége segítségre. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az aggódó rokonokat.
– Ilyenkor talán a legfontosabb, hogy ne vitával és erőltetéssel próbálkozzunk, hanem bizalomépítéssel, türelemmel és fokozatos lépésekkel – hangsúlyozza Füzesséry doktornő. – Érdemes arra is figyelni, hogy ne a demencia emlegetésével kezdjük a beszélgetést. A „Szerintem demens vagy” helyett mondjuk például azt: „Szeretném, ha megnézné az orvos, miért vagy mostanában fáradtabb, vagy miért nehezebb megjegyezned dolgokat.” Ennél a pontnál hallgassuk meg azt is, mitől tart az érintett. Lehet, hogy a vizsgálattól, a kórháztól vagy a rossz hírektől fél. Ha megértjük az ellenállás okát, könnyebb megoldást találni. Az is hasznos „trükk”, ha egyszerű, konkrét választási lehetőséget kínálunk. Például kérdezzük meg, hogy inkább délelőtt vagy délután menne-e el az orvoshoz. A választási lehetőség segíthet abban, hogy ne érezze magát kiszolgáltatottnak. Esetleg érdemes bevonni a beszélgetésbe egy számára hiteles embert. Előfordulhat, hogy a házastárs, egy testvér vagy egy régi családi barát szavára jobban hallgat.

Nemzeti érték lett

2026. október 30.



2012-ben hirdette meg először az egy Csepp Figyelem Alapítvány a magyar Cukrász ipartestület szakmai támogatásával a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az egészségtudatos édességfogyasztás lehetőségeire, valamint ösztönözze a cukrászokat új, hozzáadott cukor nélküli receptek és korszerű technológiák alkalmazására.

A program indulásakor az alapítvány a Magyar Cukrász Ipartestület akkori elnökéhez, Pataki Jánoshoz fordult az ötlettel.

Az elismert érdi cukrászmester maga is cukorbeteg volt, ezért könnyen azonosulni tudott a kezdeményezés céljaival, és jelentős segítséget nyújtott a verseny elindításában.

A szervezők már az első alkalommal is nagy hangsúlyt fektettek a szakmai hitelességre: a tortákat cukrász szakemberekből, dietetikusból és ismert közéleti szereplőkből álló zsűri értékelte.

Az elmúlt másfél évtized során a verseny folyamatosan fejlődött, számos cukrász kapcsolódott be a programba, és évről évre egyre kreatívabb, ízletesebb alkotások születtek.

A bütyök

2026. október 30.

Elsõsorban idõsebbeknek, de olykor fiataloknak is jelentõs problémát okoz a lábukon jelentkezõ bütyök. Esztétikai gond, ám ami ennél is fontosabb: gyakran fáj és cipõviselési problémát okoz.

Fiataloknál

A fiatalkori bütyök rendszerint örökletes. Normális esetben az aránylag hosszú lábközépcsontok majdnem teljesen párhuzamosak, csak minimálisan térnek szét legyezõ alakban. A korán jelentkezõ bütyök alapja a nagylábujjhoz vezetõ lábközépcsont rossz irányú fejlõdése. Az elsõ lábközépcsont befelé elgörbülve áll, és emiatt a láb már korán lényegesen szélesebb, mint egy ép láb. Emellett a nagylábujj oldalirányba elgörbülve próbálja korrigálni az eltérést.

A szélesebb láb miatt ezek a betegek igazából csak a kényelmes, sportos cipõket szeretik, amelyek nem nyomják az elsõ lábközépcsont fejét - tulajdonképpen a bütyköt. Szûkebb, alkalmi jellegû cipõ a csont és a felette lévõ nyálkatömlõ gyulladását, megvastagodását, csonthártyaizgalmat és fájdalmat vált ki. A nyálkatömlõ hosszan fennálló gyulladása az alatta lévõ csonthártyát izgatja, és az erre csonttermeléssel reagál. Ez még tovább rontja a helyzetet, mert a láb egyre szélesebb, egyre érzékenyebb lesz. Emellett rendszerint a nagylábujj görbülése is fokozódik, melynek oka rendszerint a lúdtalp.