Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak az a sértődés ne lenne - mind boldogabbak lehetnénk

Érdekességek2022. november 08.

Megsértődni, áldozati szerepet vállalni és ezzel szemben: sértegetni is olyan játszmák az életben, melyekkel mindig távolodsz önmagadtól. Ezekkel csak a szenvedés keretei közé száműzöd magad, és miközben azt gondolod, hogy az önbecsülésedet és büszkeségedet védve az erődet mutatod, sajnos épp a gyengeségedről adsz bizonyságot.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mindehhez hozzátársul, hogy kimondani azt a szót: „bocsáss meg” és azt, hogy „megbocsátok” olyan nehezedre eshet, hogy további kilométerekkel veti vissza az életedet.
Nem vagy ezzel egyedül, ha így érzel. Hiszen a „sértődés” egy jó régi találmánya az emberi személyiségnek. Ha élvezed, akkor nincs is gond vele, ha azonban a sértődés, vagy sértettség marcangolóvá válik számodra, akkor jó, ha tudatosabban is rá tudsz nézni a jövőben!

Mi az, hogy sértődés tulajdonképpen?

A sértődés az, amikor falakat húzol magad köré, mert úgy érzed megbántottak, mert úgy érzed, nem úgy kezelnek, ahogyan szeretnéd. A sértődésed során nem akarsz, vagy nem tudsz kommunikálni, nem tudod reálisan látni a szituációt, csak sajátos szűrődön keresztül picit hadban állva az egész világgal, és ha mégis el lehet csípni tőled egy-egy mondatot, azok egyoldalúak, kifejezetten bántóak, visszavágóak, bosszúsak lehetnek.
A sértődés egy csapda… főleg neked: aki ezt „játszod” épp.

Mi áll a sértődés hátterében? Miért érzed jogosnak, és miért sül el végül épp fordítva?

Szinte mindig fordítva sül el a sértődés, és végül az a legboldogtalanabb miatta, aki megsértődött.

Miért sértődsz meg?

Él a fejedben egy kép önmagadról, és él egy elképzelés arról is, hogy az eseményeknek hogyan kellene folynia ahhoz, hogy – szerinted – minden a „maga rendjén”, biztonságosan haladjon.
Csak azt az egyet felejted el, hogy a Te fejedben élő elképzelések a legritkább esetben egyeznek meg azzal, amit a körülötted élők gondolnak, élnek, vagy tartanak helyesnek – ugyanarról a dologról is. Téged is másképp látnak, mint Te magadat. Bárkit is kérdezel meg magadról, mindenki más és más tulajdonságaidat fogja kiemelni, és igazuk lesz! Igazuk lesz azért, mert a saját nézőpontjukból ők úgy látnak téged!
Azért van ez így, mert minden ember a saját érzékelésén, saját képességein és saját megélt tapasztalatain keresztül értékeli az eseményeket és embereket.

Például: lehetsz te nagyon kedves és közvetlen a másik nemmel a nélkül, hogy te ezt flört szándékkal tennéd. Azonban az, aki maga így flörtöl, az biztosan nem puszta kedvességnek fogja „értékelni” a te közeledésednek, hanem egyenesen úgy, hogy Te „nyomulsz”. Ezt szavaival kifejezi feléd, téged pedig bánt

A sértődés hátterében az áll, ha egy-egy tulajdonságodat, eseményt, ami hozzád kapcsolódik, valaki olyannyira másképp akar látni, - a te valós szándékodtól merőben eltérően, - hogy azt már nem tudod elviselni.

Bántónak érzed, hogy feltételeznek rólad valamit, ami nem illik abba a képbe, amit önmagadról látni, és mutatni akarsz.

A „hibás” ebben, amit tulajdonképpen okolni lehet, az ez a kép: amit nem akarsz másképp látni, csak úgy, ahogyan szerinted normális és jogos. Mit gondolsz, változtathatsz ezen a képen?


De miért bánt, miért érzed sértőnek, ha semmi valóságalapja nincsen?

Valószínűleg azért, mert mégis van alapja, és mert olyasvalaki mondja, akinek adsz a véleményére, aki fontos, aki nem kellene, hogy lássa, ismerje egy „rosszabbnak vélt” énedet, vagy gyenge pontodat.

Ha ugyanis semmi alapja nem lenne – ha te sem látnád azt valósnak icipicit sem – fel se figyelnél egy ilyen kritikára.

Amikor megsértődsz – erőt akarsz mutatni – de végül fordítva sül el:

A megsértődéssel kikéred magadnak a „sértést”, a „rágalmat”, a véleményt, a kritikát, vagy kikéred magadnak a helyzetet, mert ezt nem tartod magadhoz méltónak. Azt mutatod a sértődéssel, hogy te ettől több vagy, vegyék már észre mások is…

Csakhogy a sértődés erre a legrosszabb módszer, hiszen az erőd helyett, a gyengeségedet mutatja. Aki megsértődik, az szenved. Nem tud mit kezdeni a helyzettel, nem tud érvelni, kiállni magáért, megérteni a másik oldalt – abban a pillanatban, amikor megsértődik.

Ha erős vagy, akkor nem bezársz, nem rágalmazol, nem csapsz vissza, hanem elmondod az álláspontodat, kiállsz magadért – higgadtan, szeretettel megértve a másik felet is – és gondolkodsz a megoldási lehetőségeken, amelyek előbbre viszik majd a helyzetet.

Szerencsés esetben a sértődés sem tartós, és pár perc múltán képes az ember ránézni a helyzetre más nézőpontokból is, így a sértődés a megértéssel párhuzamosan okafogyottá válik.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

… és amikor valaki szándékosan akar bántani? Akkor jogos megsértődni?

Megsértődni bármikor jogos, ha úgy érzed, igazad van, csak valójában semmi értelme, mert csak önmagadat gyötröd vele. A másik emberre sokkal kevesebb hatása van a sértettségednek, mint saját magadra…

Ha azonban valaki szándékosan bánt téged, akkor – mielőtt megsértődnél – lásd a dolgot a másik oldaláról!

Ha szándékosan bánt, akkor valójában ő a sértett, és a sértődés játszma másik oldalán állsz!
Azért akar bántani, mert „áldozatnak” érzi magát, mert kevésnek érzi magát, méltánytalannak, elhanyagoltnak, és ettől szenved is. Biztos lehetsz abban, hogy ezek egyike igaz rá.
Bánt, sérteget, hogy ő önigazolást találjon, hogy rajtad bosszút álljon, hogy neked rossz, míg neki jó legyen. Bánt, mert gyenge ahhoz, hogy értelmes érvekkel, szívbéli megértéssel forduljon feléd.

Látod? Most te vagy a másik oldalon! Te állsz egy sértettel szemben – aki már támad is!

Mit tudsz tenni?

Azt, amit az imént, amikor arra intettelek, hogy sértődés helyett értsd meg a szituációt és állj ki magadért a megoldásokat keresve! A szeretet majdnem mindig célravezető.
(Nyílván egy őrülttel és egy velejéig gonosz és megátalkodott emberrel szemben, vagy egy tömeges fenyegetésnél aligha ilyen egyszerű a helyzet, de ezek szélsőségek. A szélsőségeket szélsőségekkel érdemes kezelni.)

Ha a sértődés nem lenne, akkor minden helyzet lényegesen gyorsabban kerülne megoldásra, hiszen nem kellene lejátszani a drámát a kiengesztelős játszmákkal együtt, hanem szeretettel és őszinte nyíltsággal kezdhetnék a lehetséges megoldásokban gondolkodni.

Amíg azonban létezik a „sértődés játszma”, addig légy Te az okosabb és bölcsebb, és ne menj bele! Vedd észre rögtön, hogy ez egy „játszma” és kezeld megértéssel szeretettel a megoldásokat keresve!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.

A mellrák megelőzése: Hogyan táplálkozzunk?

2025. november 19.

A daganatos betegségekkel kapcsolatban rengeteg információ kering a neten. Sokszor egymásnak ellentmondó tanácsokkal, „csodadiétákkal” és tiltólistákkal kecsegtetnek olyan lifecoachok, edzők, influencerek, akik nem tanult szakemberei a táplálkozástudománynak. Különösen sok a fals dolog az emlőrákkal kapcsolatban, talán azért, mert az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, sajnos, minden nyolcadik nőt érint élete során Magyarországon. Rákellenes csodadiéták azonban nincsenek, ennél a tudományos igazság sokkal hétköznapibb és egyszerűbb. A valódi megoldás a táplálkozási szélsőségek kerülése. A testünket nem büntetni kell, mint inkább egyensúlyba hozni. A legfontosabb két szó: a változatosság és a mértékletesség.
Fontos megjegyezni azt is, hogy nem kell minden falatnál tökéletesnek lenni, elég, ha az adott napon belül megtaláljuk a helyes arányokat, és a testünket partnerként kezeljük, nem ellenségként.

Ehhez nem kell jobb útmutató a hazai táplálkozási ajánlásnál, az OKOSTÁNYÉR®-nál, ami remek kiindulópont a megbízható, tudományosan alátámasztott táplálkozási elvekhez és adagokhoz. Ezekkel az egyszerűen megfogadható étkezési tanácsokkal már sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük az egészségünket, vagy ha már kialakult a betegség, akkor a kezelések alatti erőnlétünket. A tudomány egyértelműen azt állítja, hogy a változatos, mértékletes és kiegyensúlyozott étrend az, ami valóban segít. Ez az alapja a megelőzésnek, és annak is, hogy a kezeléseket könnyebben elviseljük.

Vannak azonban olyan ételek, amelyekkel nem baj, ha kicsit óvatosabban bánunk. Ezek túlzott fogyasztása ugyanis valóban növelheti az emlőrák kockázatát. Nem arról van szó, hogy ezeket teljesen ki kell iktatni az étrendből, inkább arról, hogy fogyasztásuknál tényleg nagyon fontos a mérték. A cél nem a tiltás, hanem a tudatosság.

Az egyik leggyakoribb ízületi probléma: a porckopás

2025. november 18.

A porckopás (artrózis) ma Magyarországon és Európában is az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma: becslések szerint a felnőttek 15-25%-át érinti valamilyen mértékben, és a 65 év felettieknél szinte mindenkinek van kimutatható elváltozása.

Mi az az artrózis?

Az artrózis (ízületi kopás) a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során az ízületi felszíneket borító porc fokozatosan elvékonyodik, minősége romlik. Számos egyéb negatív következménye is lehet, például csontkinövések jelenhetnek meg, valamint a fokozott mechanikus igénybevételtől, súrlódástól a környező szövetek begyulladhatnak. Ennek következtében az ízület fájdalmassá, merevebbé válik, a mozgástartomány beszűkülhet. A betegség leggyakrabban a térd- és csípőízületben jelentkezik. A folyamat nem visszafordítható, de jól kezelhető, a panaszok jelentősen csökkenthetők.

A korszerű ellátás egyénre szabottan kombinálja a fájdalom- és gyulladáscsökkentést, a gyógytornát, a testsúlyrendezést és – amennyiben szükséges, – az ízületbe adott kezeléseket. „A kulcs, hogy ne várjuk meg a tartós mozgáskorlátozottságot: a korai, célzott gyógytorna és az életmódbeli lépések már enyhe panasz esetén is sokat számíthatnak és késleltethetik a rosszabbodást” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.