Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak az a sértődés ne lenne - mind boldogabbak lehetnénk

Érdekességek2022. november 08.

Megsértődni, áldozati szerepet vállalni és ezzel szemben: sértegetni is olyan játszmák az életben, melyekkel mindig távolodsz önmagadtól. Ezekkel csak a szenvedés keretei közé száműzöd magad, és miközben azt gondolod, hogy az önbecsülésedet és büszkeségedet védve az erődet mutatod, sajnos épp a gyengeségedről adsz bizonyságot.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mindehhez hozzátársul, hogy kimondani azt a szót: „bocsáss meg” és azt, hogy „megbocsátok” olyan nehezedre eshet, hogy további kilométerekkel veti vissza az életedet.
Nem vagy ezzel egyedül, ha így érzel. Hiszen a „sértődés” egy jó régi találmánya az emberi személyiségnek. Ha élvezed, akkor nincs is gond vele, ha azonban a sértődés, vagy sértettség marcangolóvá válik számodra, akkor jó, ha tudatosabban is rá tudsz nézni a jövőben!

Mi az, hogy sértődés tulajdonképpen?

A sértődés az, amikor falakat húzol magad köré, mert úgy érzed megbántottak, mert úgy érzed, nem úgy kezelnek, ahogyan szeretnéd. A sértődésed során nem akarsz, vagy nem tudsz kommunikálni, nem tudod reálisan látni a szituációt, csak sajátos szűrődön keresztül picit hadban állva az egész világgal, és ha mégis el lehet csípni tőled egy-egy mondatot, azok egyoldalúak, kifejezetten bántóak, visszavágóak, bosszúsak lehetnek.
A sértődés egy csapda… főleg neked: aki ezt „játszod” épp.

Mi áll a sértődés hátterében? Miért érzed jogosnak, és miért sül el végül épp fordítva?

Szinte mindig fordítva sül el a sértődés, és végül az a legboldogtalanabb miatta, aki megsértődött.

Miért sértődsz meg?

Él a fejedben egy kép önmagadról, és él egy elképzelés arról is, hogy az eseményeknek hogyan kellene folynia ahhoz, hogy – szerinted – minden a „maga rendjén”, biztonságosan haladjon.
Csak azt az egyet felejted el, hogy a Te fejedben élő elképzelések a legritkább esetben egyeznek meg azzal, amit a körülötted élők gondolnak, élnek, vagy tartanak helyesnek – ugyanarról a dologról is. Téged is másképp látnak, mint Te magadat. Bárkit is kérdezel meg magadról, mindenki más és más tulajdonságaidat fogja kiemelni, és igazuk lesz! Igazuk lesz azért, mert a saját nézőpontjukból ők úgy látnak téged!
Azért van ez így, mert minden ember a saját érzékelésén, saját képességein és saját megélt tapasztalatain keresztül értékeli az eseményeket és embereket.

Például: lehetsz te nagyon kedves és közvetlen a másik nemmel a nélkül, hogy te ezt flört szándékkal tennéd. Azonban az, aki maga így flörtöl, az biztosan nem puszta kedvességnek fogja „értékelni” a te közeledésednek, hanem egyenesen úgy, hogy Te „nyomulsz”. Ezt szavaival kifejezi feléd, téged pedig bánt

A sértődés hátterében az áll, ha egy-egy tulajdonságodat, eseményt, ami hozzád kapcsolódik, valaki olyannyira másképp akar látni, - a te valós szándékodtól merőben eltérően, - hogy azt már nem tudod elviselni.

Bántónak érzed, hogy feltételeznek rólad valamit, ami nem illik abba a képbe, amit önmagadról látni, és mutatni akarsz.

A „hibás” ebben, amit tulajdonképpen okolni lehet, az ez a kép: amit nem akarsz másképp látni, csak úgy, ahogyan szerinted normális és jogos. Mit gondolsz, változtathatsz ezen a képen?


De miért bánt, miért érzed sértőnek, ha semmi valóságalapja nincsen?

Valószínűleg azért, mert mégis van alapja, és mert olyasvalaki mondja, akinek adsz a véleményére, aki fontos, aki nem kellene, hogy lássa, ismerje egy „rosszabbnak vélt” énedet, vagy gyenge pontodat.

Ha ugyanis semmi alapja nem lenne – ha te sem látnád azt valósnak icipicit sem – fel se figyelnél egy ilyen kritikára.

Amikor megsértődsz – erőt akarsz mutatni – de végül fordítva sül el:

A megsértődéssel kikéred magadnak a „sértést”, a „rágalmat”, a véleményt, a kritikát, vagy kikéred magadnak a helyzetet, mert ezt nem tartod magadhoz méltónak. Azt mutatod a sértődéssel, hogy te ettől több vagy, vegyék már észre mások is…

Csakhogy a sértődés erre a legrosszabb módszer, hiszen az erőd helyett, a gyengeségedet mutatja. Aki megsértődik, az szenved. Nem tud mit kezdeni a helyzettel, nem tud érvelni, kiállni magáért, megérteni a másik oldalt – abban a pillanatban, amikor megsértődik.

Ha erős vagy, akkor nem bezársz, nem rágalmazol, nem csapsz vissza, hanem elmondod az álláspontodat, kiállsz magadért – higgadtan, szeretettel megértve a másik felet is – és gondolkodsz a megoldási lehetőségeken, amelyek előbbre viszik majd a helyzetet.

Szerencsés esetben a sértődés sem tartós, és pár perc múltán képes az ember ránézni a helyzetre más nézőpontokból is, így a sértődés a megértéssel párhuzamosan okafogyottá válik.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

… és amikor valaki szándékosan akar bántani? Akkor jogos megsértődni?

Megsértődni bármikor jogos, ha úgy érzed, igazad van, csak valójában semmi értelme, mert csak önmagadat gyötröd vele. A másik emberre sokkal kevesebb hatása van a sértettségednek, mint saját magadra…

Ha azonban valaki szándékosan bánt téged, akkor – mielőtt megsértődnél – lásd a dolgot a másik oldaláról!

Ha szándékosan bánt, akkor valójában ő a sértett, és a sértődés játszma másik oldalán állsz!
Azért akar bántani, mert „áldozatnak” érzi magát, mert kevésnek érzi magát, méltánytalannak, elhanyagoltnak, és ettől szenved is. Biztos lehetsz abban, hogy ezek egyike igaz rá.
Bánt, sérteget, hogy ő önigazolást találjon, hogy rajtad bosszút álljon, hogy neked rossz, míg neki jó legyen. Bánt, mert gyenge ahhoz, hogy értelmes érvekkel, szívbéli megértéssel forduljon feléd.

Látod? Most te vagy a másik oldalon! Te állsz egy sértettel szemben – aki már támad is!

Mit tudsz tenni?

Azt, amit az imént, amikor arra intettelek, hogy sértődés helyett értsd meg a szituációt és állj ki magadért a megoldásokat keresve! A szeretet majdnem mindig célravezető.
(Nyílván egy őrülttel és egy velejéig gonosz és megátalkodott emberrel szemben, vagy egy tömeges fenyegetésnél aligha ilyen egyszerű a helyzet, de ezek szélsőségek. A szélsőségeket szélsőségekkel érdemes kezelni.)

Ha a sértődés nem lenne, akkor minden helyzet lényegesen gyorsabban kerülne megoldásra, hiszen nem kellene lejátszani a drámát a kiengesztelős játszmákkal együtt, hanem szeretettel és őszinte nyíltsággal kezdhetnék a lehetséges megoldásokban gondolkodni.

Amíg azonban létezik a „sértődés játszma”, addig légy Te az okosabb és bölcsebb, és ne menj bele! Vedd észre rögtön, hogy ez egy „játszma” és kezeld megértéssel szeretettel a megoldásokat keresve!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.