Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak az a sértődés ne lenne - mind boldogabbak lehetnénk

Érdekességek2022. november 08.

Megsértődni, áldozati szerepet vállalni és ezzel szemben: sértegetni is olyan játszmák az életben, melyekkel mindig távolodsz önmagadtól. Ezekkel csak a szenvedés keretei közé száműzöd magad, és miközben azt gondolod, hogy az önbecsülésedet és büszkeségedet védve az erődet mutatod, sajnos épp a gyengeségedről adsz bizonyságot.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mindehhez hozzátársul, hogy kimondani azt a szót: „bocsáss meg” és azt, hogy „megbocsátok” olyan nehezedre eshet, hogy további kilométerekkel veti vissza az életedet.
Nem vagy ezzel egyedül, ha így érzel. Hiszen a „sértődés” egy jó régi találmánya az emberi személyiségnek. Ha élvezed, akkor nincs is gond vele, ha azonban a sértődés, vagy sértettség marcangolóvá válik számodra, akkor jó, ha tudatosabban is rá tudsz nézni a jövőben!

Mi az, hogy sértődés tulajdonképpen?

A sértődés az, amikor falakat húzol magad köré, mert úgy érzed megbántottak, mert úgy érzed, nem úgy kezelnek, ahogyan szeretnéd. A sértődésed során nem akarsz, vagy nem tudsz kommunikálni, nem tudod reálisan látni a szituációt, csak sajátos szűrődön keresztül picit hadban állva az egész világgal, és ha mégis el lehet csípni tőled egy-egy mondatot, azok egyoldalúak, kifejezetten bántóak, visszavágóak, bosszúsak lehetnek.
A sértődés egy csapda… főleg neked: aki ezt „játszod” épp.

Mi áll a sértődés hátterében? Miért érzed jogosnak, és miért sül el végül épp fordítva?

Szinte mindig fordítva sül el a sértődés, és végül az a legboldogtalanabb miatta, aki megsértődött.

Miért sértődsz meg?

Él a fejedben egy kép önmagadról, és él egy elképzelés arról is, hogy az eseményeknek hogyan kellene folynia ahhoz, hogy – szerinted – minden a „maga rendjén”, biztonságosan haladjon.
Csak azt az egyet felejted el, hogy a Te fejedben élő elképzelések a legritkább esetben egyeznek meg azzal, amit a körülötted élők gondolnak, élnek, vagy tartanak helyesnek – ugyanarról a dologról is. Téged is másképp látnak, mint Te magadat. Bárkit is kérdezel meg magadról, mindenki más és más tulajdonságaidat fogja kiemelni, és igazuk lesz! Igazuk lesz azért, mert a saját nézőpontjukból ők úgy látnak téged!
Azért van ez így, mert minden ember a saját érzékelésén, saját képességein és saját megélt tapasztalatain keresztül értékeli az eseményeket és embereket.

Például: lehetsz te nagyon kedves és közvetlen a másik nemmel a nélkül, hogy te ezt flört szándékkal tennéd. Azonban az, aki maga így flörtöl, az biztosan nem puszta kedvességnek fogja „értékelni” a te közeledésednek, hanem egyenesen úgy, hogy Te „nyomulsz”. Ezt szavaival kifejezi feléd, téged pedig bánt

A sértődés hátterében az áll, ha egy-egy tulajdonságodat, eseményt, ami hozzád kapcsolódik, valaki olyannyira másképp akar látni, - a te valós szándékodtól merőben eltérően, - hogy azt már nem tudod elviselni.

Bántónak érzed, hogy feltételeznek rólad valamit, ami nem illik abba a képbe, amit önmagadról látni, és mutatni akarsz.

A „hibás” ebben, amit tulajdonképpen okolni lehet, az ez a kép: amit nem akarsz másképp látni, csak úgy, ahogyan szerinted normális és jogos. Mit gondolsz, változtathatsz ezen a képen?


De miért bánt, miért érzed sértőnek, ha semmi valóságalapja nincsen?

Valószínűleg azért, mert mégis van alapja, és mert olyasvalaki mondja, akinek adsz a véleményére, aki fontos, aki nem kellene, hogy lássa, ismerje egy „rosszabbnak vélt” énedet, vagy gyenge pontodat.

Ha ugyanis semmi alapja nem lenne – ha te sem látnád azt valósnak icipicit sem – fel se figyelnél egy ilyen kritikára.

Amikor megsértődsz – erőt akarsz mutatni – de végül fordítva sül el:

A megsértődéssel kikéred magadnak a „sértést”, a „rágalmat”, a véleményt, a kritikát, vagy kikéred magadnak a helyzetet, mert ezt nem tartod magadhoz méltónak. Azt mutatod a sértődéssel, hogy te ettől több vagy, vegyék már észre mások is…

Csakhogy a sértődés erre a legrosszabb módszer, hiszen az erőd helyett, a gyengeségedet mutatja. Aki megsértődik, az szenved. Nem tud mit kezdeni a helyzettel, nem tud érvelni, kiállni magáért, megérteni a másik oldalt – abban a pillanatban, amikor megsértődik.

Ha erős vagy, akkor nem bezársz, nem rágalmazol, nem csapsz vissza, hanem elmondod az álláspontodat, kiállsz magadért – higgadtan, szeretettel megértve a másik felet is – és gondolkodsz a megoldási lehetőségeken, amelyek előbbre viszik majd a helyzetet.

Szerencsés esetben a sértődés sem tartós, és pár perc múltán képes az ember ránézni a helyzetre más nézőpontokból is, így a sértődés a megértéssel párhuzamosan okafogyottá válik.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

… és amikor valaki szándékosan akar bántani? Akkor jogos megsértődni?

Megsértődni bármikor jogos, ha úgy érzed, igazad van, csak valójában semmi értelme, mert csak önmagadat gyötröd vele. A másik emberre sokkal kevesebb hatása van a sértettségednek, mint saját magadra…

Ha azonban valaki szándékosan bánt téged, akkor – mielőtt megsértődnél – lásd a dolgot a másik oldaláról!

Ha szándékosan bánt, akkor valójában ő a sértett, és a sértődés játszma másik oldalán állsz!
Azért akar bántani, mert „áldozatnak” érzi magát, mert kevésnek érzi magát, méltánytalannak, elhanyagoltnak, és ettől szenved is. Biztos lehetsz abban, hogy ezek egyike igaz rá.
Bánt, sérteget, hogy ő önigazolást találjon, hogy rajtad bosszút álljon, hogy neked rossz, míg neki jó legyen. Bánt, mert gyenge ahhoz, hogy értelmes érvekkel, szívbéli megértéssel forduljon feléd.

Látod? Most te vagy a másik oldalon! Te állsz egy sértettel szemben – aki már támad is!

Mit tudsz tenni?

Azt, amit az imént, amikor arra intettelek, hogy sértődés helyett értsd meg a szituációt és állj ki magadért a megoldásokat keresve! A szeretet majdnem mindig célravezető.
(Nyílván egy őrülttel és egy velejéig gonosz és megátalkodott emberrel szemben, vagy egy tömeges fenyegetésnél aligha ilyen egyszerű a helyzet, de ezek szélsőségek. A szélsőségeket szélsőségekkel érdemes kezelni.)

Ha a sértődés nem lenne, akkor minden helyzet lényegesen gyorsabban kerülne megoldásra, hiszen nem kellene lejátszani a drámát a kiengesztelős játszmákkal együtt, hanem szeretettel és őszinte nyíltsággal kezdhetnék a lehetséges megoldásokban gondolkodni.

Amíg azonban létezik a „sértődés játszma”, addig légy Te az okosabb és bölcsebb, és ne menj bele! Vedd észre rögtön, hogy ez egy „játszma” és kezeld megértéssel szeretettel a megoldásokat keresve!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Nem tudok kibékülni a külsõmmel

2026. október 07.

Elgondolkodott már azon, hogyan viszonyul a külsejéhez, és vajon kellõ jelentõséget tulajdonít-e neki? Elégedett vele, vagy folyton aggodalmaskodik miatta? Mennyire tartja fontosnak a szépséget vagy a jó megjelenést? A gyermekkorban meghatározó jellegû érzelmi kapcsolatoktól kezdve a felnõttkori késztetéseken át, egészen a divat diktálta ideálokig sok minden befolyásolhatja a válaszadást. A pszichoanalitikusok gyakran foglalkoznak a fizikai adottságok, a külsõ elfogadásának szerepével a személyiség alakulásában. Az alábbiakban az õ tapasztalataikból merítünk...

Vajon megtanulható-e, hogy külsõnket ne becsüljük alá, béküljünk meg vele, és helyes önértékeléssel leküzdjük gátlásainkat? Ha törekszünk rá, biztosan... de számos tényezõ befolyásolja. A siker kulcsa mindenekelõtt az emberi kapcsolatok szövevényében és gyakran egy adott kultúrkörnyezet által alkotott képben rejlik. De hogyan is alakul ki a külsõrõl alkotott (ön)kép? Elõször a gyermekre esõ tekintetek a meghatározók, ahogyan az anya és az apa értékeli csemetéje külsejét, figyeli testi adottságait, öltözteti, esetleg felcicomázza. Azután a gyermek maga is szembesül a róla alkotott képpel a szülõk, testvérek, közeli családtagok részérõl. Amíg azonban kicsi, nem fontos számára a szépség, nem is tudja, mit jelent valójában - inkább viccesnek találja a dolgot... Az õ kis világa akkor még csak a közeli hozzátartozók körére korlátozódik, és azokat a reakciókat érzékeli, melyek tõlük érkeznek és általában túlzóan pozitívak. Pedig ha azt mondják neki "milyen szép vagy", az semmit nem jelent a számára, mert csak akkor meríthet belõle erõt, önbizalmat, amennyiben a szeretet kifejezõdését fedezi fel az ilyen szavakban. Így attól sem szomorkodna, ha a szülõtõl azt hallaná: "hogy te milyen kis csúnya vagy, és én mennyire szeretlek"... A gyermekek önbizalma, magáról alkotott képe abból a kapcsolatból ered, amelyet mi, szülõk és felnõttek kialakítunk velük. Ha a szülõk nem aggódnak a gyermek (külsõbelsõ) tulajdonságai miatt, sõt lelket öntenek belé, ha valamilyen adottságot nem találnak tökéletesnek nála, a csemetéjük is helyes önértékeléssel indulhat neki az életnek.

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.