Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak a trendi alak vonzó? – Korunk testtrendjei (1.)

Érdekességek2017. szeptember 09.

Egy-egy kor aktuális testtrendjét a kifutók modelljei képezik le, mutatják meg a legnyilvánvalóbban. Ám a 90-es évek anorexiára hajazó divatos testképe sem tudta elhomályosítani a nők emlékezetét - pl. a Willendorfi Vénusz dús idomait illetően... Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász beszélt nekünk a divat globalizációjáról, s hogy mennyire függünk az aktuális testsúlytrendektől. 

A zsírpárnák évezredeken át a gazdagságot, egészséget jelképezték, hiszen “vész-éléskamrát” biztosítottak éhínség esetére. Az utóbbi bő 100 évben azonban a divat globalizációja gyorsan változó alak-divat trendeket teremtett, melyek nagyjából 10 évenként változnak.

Az a szép, az a szép– Ki a szép?

“Az 1900–1910 közötti időszakban a homokóra alak: nagy keblek, széles csípő, karcsú derék hódított, a következő évtizedben viszont a bakfis testalkat volt divatos. Az 1930-as években a nőies domborulatok kora visszatért, a 40-es évek sztárjai ehhez képest karcsúbbak, sportosabbak lettek. A háború után érthetően az élet élvezetére vágyott mindenki, és megjelentek az 50-es évek teltkarcsú szexszimbólumai. Az 1960-as évek drasztikus alak-divat változást hoztak: a teltkarcsú helyébe a még serdületlen lányokra jellemző vékony testalkat lépett. A 70-es években az egészségesen sportos alak volt a trendi, a napbarnított bőr kötelező kelléknek számított. A 80-as évek szupermodelljei vékonyak, mégis sportosak voltak egyszerre, a 90-es években  az extrém, szinte anorexiásan  vékony testalkatra, az ún. heroinsikkre  váltott a divatvilág, az egészség háttérbe szorult.

Jelenleg a magas, sportos, de nem túl izmos, dúskeblű testalkat a divatos, és izgatottan várjuk, mi lesz a következő trend, amelyhez alkalmazkodni kellene.”


Téged is megviselnek az elvárások?

“Felvetődik természetesen a kérdés: mennyire egészséges az alak-divat trendek szolgai követése, illetve egyáltalán lehetséges-e ez? Hiszen minden embernek megvannak azok a testalkati adottságai, melyek  nem változtathatóak meg gombnyomásra.

Felvetődik még egy kérdés: pszichésen milyen hatása van annak, ha a testalkatunk az egyik időszakban még trendi, a másik időszakban pedig már kiment a divatból – anélkül, hogy akár egy kilót is felszedtünk vagy leadtunk volna” – árulta el Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász.

Világjárvány lett az elhízás

A divat diktálta alak-trend változásokkal együtt az utóbbi évtizedekben egy másik, az egészségi állapotot sokkal inkább befolyásoló trend is kibontakozott: az elhízás világjárvánnyá válása.

Ez nem véletlen, hiszen a motorizációnak, a képernyő előtt töltött sok időnek köszönhetően egyre kevesebbet mozognak az emberek, az étel kínálat és az adagok nagysága jelentősen megnőtt,  a stressz a mindennapok része lett, tehát ún. obezogén (hízást elősegítő) környezetben élünk.

Magyarország az elhízás vonatkozásban élen jár, az európai rangsorban az 1. helyezés, a világrangsorban pedig a 3. helyezés a miénk.

 

Magyarországon több millió ember rendelkezik súlyfelesleggel, a túlsúly és elhízás trendje jelentős változást mutat:  1988-ban a lakosság 55%-a, 2014-ben pedig a nők 62%-a, a férfiak 67%-a rendelkezett súlyfelesleggel. Az elhízás gyakorisága drámaian nőtt: az 1988-ban a lakosság 16%-a volt elhízott, 2014-ben már 33% ez az arány. Korcsoportonkénti és nemek szerinti bontásban a 18-34 év közötti nők 37%-a, a férfiak 41%-a rendelkezik súlytöbblettel. A 35-64 éves korosztályban a nők 66%-ának, a férfiak 75%-ának van súlyfeleslege, a 65 év felettieknél a nők 79%-a, a férfiak 83%-a túlsúlyos vagy elhízott. (forrás:a Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 1988, 2009 és 2014  adatai).
Mivel a fejlett társadalmakban a súlyfelesleggel rendelkezők száma mostanra jóval meghaladta a normál testalkatúakét, a szemünk  alkalmazkodott ehhez a látványhoz, és már nem mindig ismerjük fel, hogy mi magunk vagy családtagjaink, pl. gyerekünk túlsúlyos vagy elhízott. Ez az újfajta testképzavar a fatorexia, aminek az a veszélye, hogy aki nincs tudatában súlyfeleslegének, az nem is tesz ellene.

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Depresszió

2026. május 05.

A depresszió mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, tehát meghatározott tüneteknek meghatározott ideig fenn kell állniuk ahhoz, hogy e diagnózist meg lehessen állapítani.

A depressziós beteg elveszti érdeklődését a külvilág iránt, nem érdekli munkája, családja, hobbija. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, napi aktivitása felére-harmadára csökken. Étvágytalan lesz, testsúlya csökken (néha épp fokozott étvágy észlelhető), rosszul alszik (néha túl sokat, de a keveset alvás a gyakoribb), reggelre nem piheni ki magát. Szexuális érdeklődése és teljesítőképessége lecsökken, életét értelmetlennek érzi, önvádlások jelentkezhetnek nála és sokszor az öngyilkosság gondolatáig, illetve az öngyilkossági kísérletig is eljut. Ahhoz, hogy a major depresszió diagnózisát felállíthassuk, minimálisan két héten át az alábbi 9 tünet közül legalább ötnek (ezen belül pedig az első kettőből legalább az egyiknek) kell fennállnia:


depressziós, szomorú hangulat,
az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedonia),
jelentős testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás,
inszomnia vagy hiperszomnia (csökkent vagy fokozott alvás),
nyugtalanság vagy gátoltság,
fáradtság, erőtlenség,
értéktelenség érzése, önvádolás, bűntudat, esetleg depressziós téveszmék,
csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képességek,
életuntság, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet,

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.