Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak a trendi alak vonzó? – Korunk testtrendjei (1.)

Érdekességek2017. szeptember 09.

Egy-egy kor aktuális testtrendjét a kifutók modelljei képezik le, mutatják meg a legnyilvánvalóbban. Ám a 90-es évek anorexiára hajazó divatos testképe sem tudta elhomályosítani a nők emlékezetét - pl. a Willendorfi Vénusz dús idomait illetően... Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász beszélt nekünk a divat globalizációjáról, s hogy mennyire függünk az aktuális testsúlytrendektől. 

A zsírpárnák évezredeken át a gazdagságot, egészséget jelképezték, hiszen “vész-éléskamrát” biztosítottak éhínség esetére. Az utóbbi bő 100 évben azonban a divat globalizációja gyorsan változó alak-divat trendeket teremtett, melyek nagyjából 10 évenként változnak.

Az a szép, az a szép– Ki a szép?

“Az 1900–1910 közötti időszakban a homokóra alak: nagy keblek, széles csípő, karcsú derék hódított, a következő évtizedben viszont a bakfis testalkat volt divatos. Az 1930-as években a nőies domborulatok kora visszatért, a 40-es évek sztárjai ehhez képest karcsúbbak, sportosabbak lettek. A háború után érthetően az élet élvezetére vágyott mindenki, és megjelentek az 50-es évek teltkarcsú szexszimbólumai. Az 1960-as évek drasztikus alak-divat változást hoztak: a teltkarcsú helyébe a még serdületlen lányokra jellemző vékony testalkat lépett. A 70-es években az egészségesen sportos alak volt a trendi, a napbarnított bőr kötelező kelléknek számított. A 80-as évek szupermodelljei vékonyak, mégis sportosak voltak egyszerre, a 90-es években  az extrém, szinte anorexiásan  vékony testalkatra, az ún. heroinsikkre  váltott a divatvilág, az egészség háttérbe szorult.

Jelenleg a magas, sportos, de nem túl izmos, dúskeblű testalkat a divatos, és izgatottan várjuk, mi lesz a következő trend, amelyhez alkalmazkodni kellene.”


Téged is megviselnek az elvárások?

“Felvetődik természetesen a kérdés: mennyire egészséges az alak-divat trendek szolgai követése, illetve egyáltalán lehetséges-e ez? Hiszen minden embernek megvannak azok a testalkati adottságai, melyek  nem változtathatóak meg gombnyomásra.

Felvetődik még egy kérdés: pszichésen milyen hatása van annak, ha a testalkatunk az egyik időszakban még trendi, a másik időszakban pedig már kiment a divatból – anélkül, hogy akár egy kilót is felszedtünk vagy leadtunk volna” – árulta el Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász.

Világjárvány lett az elhízás

A divat diktálta alak-trend változásokkal együtt az utóbbi évtizedekben egy másik, az egészségi állapotot sokkal inkább befolyásoló trend is kibontakozott: az elhízás világjárvánnyá válása.

Ez nem véletlen, hiszen a motorizációnak, a képernyő előtt töltött sok időnek köszönhetően egyre kevesebbet mozognak az emberek, az étel kínálat és az adagok nagysága jelentősen megnőtt,  a stressz a mindennapok része lett, tehát ún. obezogén (hízást elősegítő) környezetben élünk.

Magyarország az elhízás vonatkozásban élen jár, az európai rangsorban az 1. helyezés, a világrangsorban pedig a 3. helyezés a miénk.

 

Magyarországon több millió ember rendelkezik súlyfelesleggel, a túlsúly és elhízás trendje jelentős változást mutat:  1988-ban a lakosság 55%-a, 2014-ben pedig a nők 62%-a, a férfiak 67%-a rendelkezett súlyfelesleggel. Az elhízás gyakorisága drámaian nőtt: az 1988-ban a lakosság 16%-a volt elhízott, 2014-ben már 33% ez az arány. Korcsoportonkénti és nemek szerinti bontásban a 18-34 év közötti nők 37%-a, a férfiak 41%-a rendelkezik súlytöbblettel. A 35-64 éves korosztályban a nők 66%-ának, a férfiak 75%-ának van súlyfeleslege, a 65 év felettieknél a nők 79%-a, a férfiak 83%-a túlsúlyos vagy elhízott. (forrás:a Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 1988, 2009 és 2014  adatai).
Mivel a fejlett társadalmakban a súlyfelesleggel rendelkezők száma mostanra jóval meghaladta a normál testalkatúakét, a szemünk  alkalmazkodott ehhez a látványhoz, és már nem mindig ismerjük fel, hogy mi magunk vagy családtagjaink, pl. gyerekünk túlsúlyos vagy elhízott. Ez az újfajta testképzavar a fatorexia, aminek az a veszélye, hogy aki nincs tudatában súlyfeleslegének, az nem is tesz ellene.

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.