Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

COPD: vedd vissza az irányítást!

Érdekességek2021. december 01.

A COPD-ben szenvedő emberek számára komoly terhet jelenthet betegségük, melynek mindennapi hatásait gyakran alábecsülik.1 Ha az ember légszomjjal küzd, az olyan tevékenységek, mint egy rövid lépcsőzés vagy egy bevásárlótáska cipelése, küzdelmessé válik. Még a rutinszerű tevékenységek is megterhelővé válhatnak, mivel a betegség fokozatosan súlyosbodik.2 

Fotó: gettyimages.comA COPD-ről

A Global Burden of Disease felmérései szerint a COPD a harmadik vezető halálok, világszerte manapság 384 millió ember él ezzel a betegséggel. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a felnőtt lakosság körülbelül 4-7%-át érinti. Magyarországon csak a becsült betegszám 400-500.000 közé tehető, ami a tüdőgondozókban nyilvántartott szám körülbelül 2-3- szorosa.3

A krónikus obstruktív tüdőbetegség során a fokozatos és visszafordíthatatlan súlyosbodás a jellemző. A tüdő funkciója folyamatosan csökken, a betegség lefolyása azonban hörgőtágítókkal jelentősen lassítható. A legismertebb tünetek közé tartozik a szűnni nem akaró köhögés, a nehézlégzés és a fáradékonyság. A tünetek általában 45 éves kor felett jelennek meg, legtöbbször dohányosoknál, azonban a folyamatos kitettség a kémiai anyagoknak is növeli a betegség kialakulásának esélyét.3

A COPD hatása az általános közérzetre

Egy krónikus betegség fizikai kihívásai gyakran befolyásolhatják az ember érzelmi állapotát is. Valójában a nehézlégzés a hátrányosság-érzet és a szorongás fő oka a COPD6-ben szenvedő embereknél, akik ezt a fokozott légzési erőfeszítések, mellkasi nehézség, légszomj vagy zihálás érzésének tulajdonítják. Egy globális felmérés, amely fiatalabb és idősebb felnőtteknél vizsgálta a COPD mindennapi hatásait, megállapította, hogy a 45–54 éves korosztályhoz tartozók érzik leginkább a COPD általános közérzetre tett hatását, és azt, hogy tüneteik miatt gyakran változtatniuk kell megszokott napi rutinjukon

Krónikus betegséggel élni önmagában is megterhelő lehet, nem beszélve a légszomj megtapasztalásáról, amely még nagyobb szorongást okozhat, ezért a beteg még nagyobb légszomjat érezhet.4  Ez ördögi körré válhat, és akár pánikrohamhoz is vezethet. Ezért a COPD-ben szenvedő emberek számára nagyon fontos a nehézlégzés és az ezzel összefüggő szorongás kezelési módjainak megtalálása. Különböző légzési technikák és pozíciók léteznek, amelyek segíthetnek, ha egy személy aktív vagy hirtelen légszomjat érez.5

Irányított légzés5 

Az irányított légzés lényege, hogy a legkevesebb erőfeszítést vegyük igénybe a légzéshez, miközben a lehető legjobban kihasználjuk a rekeszizmot – vagyis a fő légzőizmot. Ezt a légzési technikát laza testtartással, ülve érdemes gyakorolni. A hangsúly a test feszültségének csökkentésén, valamint a váll és a nyak izmainak ellazulásán van. Kezdésnek vegyünk fel egy kényelmes testhelyzetet, ez lehet akár ülve, akár fekve. Ezután helyezzük karjainkat az ölünkbe, hogy a vállaink lazák legyenek. Az egyik kezünket a mellkasunkra, a másikat pedig a gyomrunkra helyezzük, hunyjuk le a szemünket, és koncentráljunk saját légzésünkre. Lassan, orron keresztül lélegzzünk ki-be, szánkat tartsuk csukva. Ha sikerült ellazulnunk, a hasnak kifelé kell mozdulnia, a ráhelyezett kézzel szemben, ha a légzés irányított, a mellkason lévő kéz légzés közben alig mozdul meg. 


Gyors légzés5 

Ez a légzéstechnika akkor hasznos, amikor valaki aktív, például sétál vagy lépcsőzik. Léptetett légzésnek is hívják, mert lépéseinket a légzésünkhöz igazítjuk. 

Ha lépcsőzés közben gyakoroljuk a tempós légzést, akkor egyik lépésnél lélegezzünk be, majd a következő egy vagy két lépés megtétele közben fújjuk ki a levegőt. A lépések ütemét úgy igazíthatjuk, ahogyan számunkra a legideálisabb: belégzés vagy kilégzés közben megtehetünk több lépést is. 

Ajakfékes kilégzés5

Ez a technika segít az összes levegőt kiüríteni a tüdőből, így különösen hasznos a COPD-ben szenvedők számára, mivel a beszűkült légutakban megrekedhet a levegő.

Gyengéden lélegezzünk be az orron keresztül, majd hirtelen húzzuk össze az ajkakat kis o formára. Ezután csücsörített ajkakkal fújjuk ki a levegőt, ameddig kényelmes, de anélkül, hogy a tüdőt teljesen kiürítenénk.

Pozíciók a légszomj enyhítésére4 

Bizonyos pozíciókban a rekeszizom hatékonyabban működik, ami megkönnyíti a légzést. Hasznos lehet megpróbálni előre támaszkodni – például egy asztalnak -, vagy előrehajolni a könyököt a térdre támasztva. Ha erős légszomjjal küzd, segíthet, ha a fejét és a karját egy az asztalra helyezett párnára teszi.  

A COPD-vel való együttélés során kulcsfontosságú megtalálni a légszomjjal való megbirkózás módját, valamint gondoskodni az érzelmi jólétről. Ha beszél egy egészségügyi szakemberrel arról, hogyan érzi magát, segíthet eligazodni a krónikus tüdőbetegséggel való együttélés kihívásain. Érdeklődjön a COPD modern terápiáiról kezelőorvosánál, hogy megtalálják az Önnek leginkább megfelelőt. Napjainkban már olyan inhalációs készülékek állnak a COPD-s betegek rendelkezésére, melyek használata nem okoz nehézséget és emellett környezetünket sem szennyezik. Nagyon fontos a betegség karbantartása során a rendszeres egyeztetés a kezelőorvossal és az előírt terápia szigorú betartása!  

  1. Dekhuijzen, RPN, Nicole Hass, Jinming Liu & Michael Dreher. Daily Impact of COPD in Younger and Older Adults: Global Online Survey Results from over 1,300 Patients. 2020. COPD: Journal of Chronic Obstructive Pulmonary Disease. 17:4, 419-428
  2. World Health Organisation. Chronic obstructive pulmonary disease (COPD). Available at: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/chronic-obstructive-pulmonary-disease-(copd) (Accessed March 2021)
  3.  Korányi Bulletin 2016.
  4. Royal United Hospitals Bath NHS Foundation Trust. Physiotherapy for COPD. Pulmonary Rehabilitation. Available at: https://www.ruh.nhs.uk/patients/services/respiratory/documents/RES008_Physiotherapy_for_COPD.pdf (Accessed March 2021)
  5. British Lung Foundation. How can I manage my breathlessness? Available at: https://www.blf.org.uk/support-for-you/breathlessness/how-to-manage-breathlessness (Accessed March 2021) 
  6. Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD). Global Strategy for the Diagnosis, Management and Prevention of Chronic Obstructive Pulmonary Disease. 2021 Report. Available at: http://goldcopd.org/gold-reports/ (Accessed March 2021)

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.