Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

COPD: vedd vissza az irányítást!

Érdekességek2021. december 01.

A COPD-ben szenvedő emberek számára komoly terhet jelenthet betegségük, melynek mindennapi hatásait gyakran alábecsülik.1 Ha az ember légszomjjal küzd, az olyan tevékenységek, mint egy rövid lépcsőzés vagy egy bevásárlótáska cipelése, küzdelmessé válik. Még a rutinszerű tevékenységek is megterhelővé válhatnak, mivel a betegség fokozatosan súlyosbodik.2 

Fotó: gettyimages.comA COPD-ről

A Global Burden of Disease felmérései szerint a COPD a harmadik vezető halálok, világszerte manapság 384 millió ember él ezzel a betegséggel. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a felnőtt lakosság körülbelül 4-7%-át érinti. Magyarországon csak a becsült betegszám 400-500.000 közé tehető, ami a tüdőgondozókban nyilvántartott szám körülbelül 2-3- szorosa.3

A krónikus obstruktív tüdőbetegség során a fokozatos és visszafordíthatatlan súlyosbodás a jellemző. A tüdő funkciója folyamatosan csökken, a betegség lefolyása azonban hörgőtágítókkal jelentősen lassítható. A legismertebb tünetek közé tartozik a szűnni nem akaró köhögés, a nehézlégzés és a fáradékonyság. A tünetek általában 45 éves kor felett jelennek meg, legtöbbször dohányosoknál, azonban a folyamatos kitettség a kémiai anyagoknak is növeli a betegség kialakulásának esélyét.3

A COPD hatása az általános közérzetre

Egy krónikus betegség fizikai kihívásai gyakran befolyásolhatják az ember érzelmi állapotát is. Valójában a nehézlégzés a hátrányosság-érzet és a szorongás fő oka a COPD6-ben szenvedő embereknél, akik ezt a fokozott légzési erőfeszítések, mellkasi nehézség, légszomj vagy zihálás érzésének tulajdonítják. Egy globális felmérés, amely fiatalabb és idősebb felnőtteknél vizsgálta a COPD mindennapi hatásait, megállapította, hogy a 45–54 éves korosztályhoz tartozók érzik leginkább a COPD általános közérzetre tett hatását, és azt, hogy tüneteik miatt gyakran változtatniuk kell megszokott napi rutinjukon

Krónikus betegséggel élni önmagában is megterhelő lehet, nem beszélve a légszomj megtapasztalásáról, amely még nagyobb szorongást okozhat, ezért a beteg még nagyobb légszomjat érezhet.4  Ez ördögi körré válhat, és akár pánikrohamhoz is vezethet. Ezért a COPD-ben szenvedő emberek számára nagyon fontos a nehézlégzés és az ezzel összefüggő szorongás kezelési módjainak megtalálása. Különböző légzési technikák és pozíciók léteznek, amelyek segíthetnek, ha egy személy aktív vagy hirtelen légszomjat érez.5

Irányított légzés5 

Az irányított légzés lényege, hogy a legkevesebb erőfeszítést vegyük igénybe a légzéshez, miközben a lehető legjobban kihasználjuk a rekeszizmot – vagyis a fő légzőizmot. Ezt a légzési technikát laza testtartással, ülve érdemes gyakorolni. A hangsúly a test feszültségének csökkentésén, valamint a váll és a nyak izmainak ellazulásán van. Kezdésnek vegyünk fel egy kényelmes testhelyzetet, ez lehet akár ülve, akár fekve. Ezután helyezzük karjainkat az ölünkbe, hogy a vállaink lazák legyenek. Az egyik kezünket a mellkasunkra, a másikat pedig a gyomrunkra helyezzük, hunyjuk le a szemünket, és koncentráljunk saját légzésünkre. Lassan, orron keresztül lélegzzünk ki-be, szánkat tartsuk csukva. Ha sikerült ellazulnunk, a hasnak kifelé kell mozdulnia, a ráhelyezett kézzel szemben, ha a légzés irányított, a mellkason lévő kéz légzés közben alig mozdul meg. 


Gyors légzés5 

Ez a légzéstechnika akkor hasznos, amikor valaki aktív, például sétál vagy lépcsőzik. Léptetett légzésnek is hívják, mert lépéseinket a légzésünkhöz igazítjuk. 

Ha lépcsőzés közben gyakoroljuk a tempós légzést, akkor egyik lépésnél lélegezzünk be, majd a következő egy vagy két lépés megtétele közben fújjuk ki a levegőt. A lépések ütemét úgy igazíthatjuk, ahogyan számunkra a legideálisabb: belégzés vagy kilégzés közben megtehetünk több lépést is. 

Ajakfékes kilégzés5

Ez a technika segít az összes levegőt kiüríteni a tüdőből, így különösen hasznos a COPD-ben szenvedők számára, mivel a beszűkült légutakban megrekedhet a levegő.

Gyengéden lélegezzünk be az orron keresztül, majd hirtelen húzzuk össze az ajkakat kis o formára. Ezután csücsörített ajkakkal fújjuk ki a levegőt, ameddig kényelmes, de anélkül, hogy a tüdőt teljesen kiürítenénk.

Pozíciók a légszomj enyhítésére4 

Bizonyos pozíciókban a rekeszizom hatékonyabban működik, ami megkönnyíti a légzést. Hasznos lehet megpróbálni előre támaszkodni – például egy asztalnak -, vagy előrehajolni a könyököt a térdre támasztva. Ha erős légszomjjal küzd, segíthet, ha a fejét és a karját egy az asztalra helyezett párnára teszi.  

A COPD-vel való együttélés során kulcsfontosságú megtalálni a légszomjjal való megbirkózás módját, valamint gondoskodni az érzelmi jólétről. Ha beszél egy egészségügyi szakemberrel arról, hogyan érzi magát, segíthet eligazodni a krónikus tüdőbetegséggel való együttélés kihívásain. Érdeklődjön a COPD modern terápiáiról kezelőorvosánál, hogy megtalálják az Önnek leginkább megfelelőt. Napjainkban már olyan inhalációs készülékek állnak a COPD-s betegek rendelkezésére, melyek használata nem okoz nehézséget és emellett környezetünket sem szennyezik. Nagyon fontos a betegség karbantartása során a rendszeres egyeztetés a kezelőorvossal és az előírt terápia szigorú betartása!  

  1. Dekhuijzen, RPN, Nicole Hass, Jinming Liu & Michael Dreher. Daily Impact of COPD in Younger and Older Adults: Global Online Survey Results from over 1,300 Patients. 2020. COPD: Journal of Chronic Obstructive Pulmonary Disease. 17:4, 419-428
  2. World Health Organisation. Chronic obstructive pulmonary disease (COPD). Available at: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/chronic-obstructive-pulmonary-disease-(copd) (Accessed March 2021)
  3.  Korányi Bulletin 2016.
  4. Royal United Hospitals Bath NHS Foundation Trust. Physiotherapy for COPD. Pulmonary Rehabilitation. Available at: https://www.ruh.nhs.uk/patients/services/respiratory/documents/RES008_Physiotherapy_for_COPD.pdf (Accessed March 2021)
  5. British Lung Foundation. How can I manage my breathlessness? Available at: https://www.blf.org.uk/support-for-you/breathlessness/how-to-manage-breathlessness (Accessed March 2021) 
  6. Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD). Global Strategy for the Diagnosis, Management and Prevention of Chronic Obstructive Pulmonary Disease. 2021 Report. Available at: http://goldcopd.org/gold-reports/ (Accessed March 2021)

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak

2025. augusztus 30.

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:


meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.


Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.