Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Coeliakia

Érdekességek2025. június 11.

A Coeliakia Egyesületek Európai Szövetsége kezdeményezésére minden év május 16. a Coeliakia Világnapja. Az idei fókusz a gyerek és felnőttellátás közötti váltáson, illetve az egészségügyi szakemberek körében elterjedt tévhiteken van.

Fotó: andreypopov © 123RF.comAhogy a korábbi években már hagyománnyá vált, az AOECS (Coeliakiás Betegek Egyesületeinek Európai Szövetsége) idén májusban is egy webinar-sorozattal hívja fel a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel a coeliakiás betegek gyakran találkoznak az egészségügyi ellátásuk során: a diagnózis utáni strukturált gondozás és követés hiányával, valamint az egészségügyi szakemberek széles körében elterjedt tévhitekkel.

A coeliakia krónikus betegség, ami nem gyógyítható, de kezelhető, ma ismert egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta. A betegség a népesség 1,5%-át érinti – ez Magyarországon több mint 140 ezer embert jelent –, bár többségük ma még diagnosztizálatlan.

A coeliakia késői diagnózisa hosszú távon súlyos egészségkárosodáshoz vezethet, növelheti más autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát, míg korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú a potenciális szövődmények és társult betegségek megelőzésében.

Az AOECS tagszervezete, a Magyar Coeliakia Egyesület képviselője is részt vett a UEG (Európai Gasztroenterológusok Szervezete) által, az emésztőrendszeri betegségekben szenvedők folyamatos ellátásának jelenlegi helyzetéről és annak javításáról szóló jelentésének elkészítésében. Ennek legfontosabb megállapítása az volt, hogy kritikus hiányosságok vannak a gyermekkori és felnőttkori ellátás átadás/átvételének szabályozásában.

Az összefoglaló szerint a coeliakia egyike azon emésztőrendszeri betegségeknek, amelyek esetében sürgősen megoldást kell találni a hiányosságok kiküszöbölésére. Súlyos gondot jelent, hogy a kezelőorvosok több mint kétharmada nem foglalkozik „kiöregedő” páciensei átadásának megtervezésével, a gyermekkori ellátásból a felnőttkoriba történő átadásával. A jól szabályozott és folyamatos ellátás hiánya vezet ahhoz, hogy a fiatal betegek felnőve kimaradnak az egészségügyi ellátásokból, ami a gluténmentes diéta követésének zavaraihoz, a gondozás elmaradásához és súlyos szövődményekhez vezet.

A coeliakiában szenvedő betegek számára a gyermekgyógyászati ellátásból a felnőttkori egészségügyi ellátásba történő áttérés nem csupán orvosváltást jelent, hanem egy kritikus pillanat, ami meghatározhatja a betegek hosszú távú egészségügyi állapotát.


A coeliakiás betegek egészségét érintő kockázatok:

A gluténmentes diéta betartásának kockázatai: A felnőttgondozásba áttérő serdülők gyakran azzal szembesülnek, hogy a gluténmentes diétájuk ellenőrzése nem kötelező eleme az egészségügyi rendszer elvárásainak.

A felnőttkori ellátás hiányosságai: Sok felnőtt gasztroenterológus szakorvos sincs tisztában a coeliakia több szervet érintő, autoimmun jellegével, ami ellátási hiányosságokhoz vezet.

A szabályozott átadás/átvetel hiánya: Gyakori, hogy a rendszerben hiányoznak a coeliakiás betegek igényeire szabott, szabályozott programok, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a folyamatos és hatékony ellátás biztosításához.

Az AOECS akciótervet készített, melyhez a Magyar Coeliakia Egyesület is csatlakozik, és mely szerint támogatjuk:

Mindezt tesszük azért, hogy minden érintett számára világos legyen: a gyermek- és felnőttkori ellátások közötti átmenet több, mint egyszerű egészségügyi ellátó váltás; arról szól, hogy a fiatal betegeket ellássuk azokkal az eszközökkel, tudással és támogatással, amire szükségük van ahhoz, hogy életük minősége a krónikus betegségük mellett is jó legyen.

A coeliakia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) krónikus autoimmun betegség. A glutén egyes kalászos gabonákban (búza, árpa, rozs, tönköly és ezek valamennyi fajtaváltozatában) megtalálható fehérje, más nevén a sikér. A betegség gyermekkorban, jellemzően 1 és 5 éves életkor között jelentkezik, de bármely életkorban kialakulhat és diagnosztizálható. Sőt, ma a diagnosztizált esetek nagyobb hányada felnőtt, sőt időskorban történik, majd az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta mellett a betegek gondozása is élethosszig tart. Minden 100 magyarból legalább 1 coeliakiás, azonban többségük nem tud róla, hogy a fel nem ismert betegsége miatt vannak állandósult tünetei.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog

2025. június 11.

Dr. Lukács Mária
MGYK vármegyei elnök
Zala vármegye

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse. Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.

Elégedettek legyenek a betegek

Én alapvetően olyan ember vagyok, akiben erősen dolgozik az empátia. Nagyon átérzem az embereknek azt a szerencsétlen helyzetét, amikor nem találják a megfelelő utat, és szükségük van a támogatásra. A betegség kapcsán az egészségügyben egyébként is kicsit elhagyatottak, és ha csak iránymutatást kapnak, egy-két kedves jó szót, ha megértjük, amit ők szeretnének, akkor ezzel máris segítünk. Azonkívül, hogy a gyógyszeres terápiát rendezzük, elmagyarázzuk, hogyan szedjék a gyógyszereiket.

Pontos utasításokkal látjuk el őket, megerősítjük bennük azt, hogy biztosan jól értsék, amit mondunk nekik. Ezek nagyon fontosak a számunkra. Az emberek tisztán értsék és tisztán lássák, hogy mit, miért, hogyan és mennyit kell az adott gyógyszerből bevenni.

Nekem az is különösen fontos, hogy minden kollégám úgy bánjon az emberekkel, ahogyan azt az embertársainktól mi is elvárnánk. Mert az élet, úgy gondolom, visszaadja azt, amit mi adunk a másiknak. Úgy érzem, a betegek szeretnek is bennünket, mert azt kapják, amire vágynak, ami nekik segít, és ami nekik fontos.

Érzik a törődést. És érzik a segítséget, hogyha nem találják a megfelelő utat, akkor abban is próbálunk segíteni, mit tegyenek a betegségük, az egészségük érdekében. Tanácsokkal látjuk el őket, kicsit még pszichológusok is vagyunk ilyenkor. Ha kell, akkor egy kis külön helyiségben tudunk négyszemközt beszélgetni velük, pár jó szóval megnyugtatni őket, mert sokszor már ez is nagy segítség nekik.

Coeliakia

2025. június 11.

A Coeliakia Egyesületek Európai Szövetsége kezdeményezésére minden év május 16. a Coeliakia Világnapja. Az idei fókusz a gyerek és felnőttellátás közötti váltáson, illetve az egészségügyi szakemberek körében elterjedt tévhiteken van.

Ahogy a korábbi években már hagyománnyá vált, az AOECS (Coeliakiás Betegek Egyesületeinek Európai Szövetsége) idén májusban is egy webinar-sorozattal hívja fel a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel a coeliakiás betegek gyakran találkoznak az egészségügyi ellátásuk során: a diagnózis utáni strukturált gondozás és követés hiányával, valamint az egészségügyi szakemberek széles körében elterjedt tévhitekkel.

A coeliakia krónikus betegség, ami nem gyógyítható, de kezelhető, ma ismert egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta. A betegség a népesség 1,5%-át érinti – ez Magyarországon több mint 140 ezer embert jelent –, bár többségük ma még diagnosztizálatlan.

A coeliakia késői diagnózisa hosszú távon súlyos egészségkárosodáshoz vezethet, növelheti más autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát, míg korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú a potenciális szövődmények és társult betegségek megelőzésében.

Az AOECS tagszervezete, a Magyar Coeliakia Egyesület képviselője is részt vett a UEG (Európai Gasztroenterológusok Szervezete) által, az emésztőrendszeri betegségekben szenvedők folyamatos ellátásának jelenlegi helyzetéről és annak javításáról szóló jelentésének elkészítésében. Ennek legfontosabb megállapítása az volt, hogy kritikus hiányosságok vannak a gyermekkori és felnőttkori ellátás átadás/átvételének szabályozásában.

Az összefoglaló szerint a coeliakia egyike azon emésztőrendszeri betegségeknek, amelyek esetében sürgősen megoldást kell találni a hiányosságok kiküszöbölésére. Súlyos gondot jelent, hogy a kezelőorvosok több mint kétharmada nem foglalkozik „kiöregedő” páciensei átadásának megtervezésével, a gyermekkori ellátásból a felnőttkoriba történő átadásával. A jól szabályozott és folyamatos ellátás hiánya vezet ahhoz, hogy a fiatal betegek felnőve kimaradnak az egészségügyi ellátásokból, ami a gluténmentes diéta követésének zavaraihoz, a gondozás elmaradásához és súlyos szövődményekhez vezet.

A coeliakiában szenvedő betegek számára a gyermekgyógyászati ellátásból a felnőttkori egészségügyi ellátásba történő áttérés nem csupán orvosváltást jelent, hanem egy kritikus pillanat, ami meghatározhatja a betegek hosszú távú egészségügyi állapotát.

Ezt tegyük foghúzás után – A legfontosabb tanácsok a fogorvostól

2025. június 10.

A foghúzás az egyik leggyakrabban végzett fogászati beavatkozás, amely után a gyógyulási idő és annak minősége jelentősen befolyásolja a páciens közérzetét és életminőségét. Mindenki gyors és problémamentes gyógyulást szeretne.

Bár a kezelőorvos minden esetben elmondja, hogy mire számíthatunk a műtét után, sajnos azonban sok páciens annyira fél, hogy később nehezen tudja felidézni az elmondottakat.

Dr. Farkas Mariann, a Fehér Dental fog- és szájbetegségek szakorvosa most részletes útmutatást ad arra vonatkozóan, hogyan támogathatjuk otthonról is a sebgyógyulást, és mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni.

Foghúzás után a tünetek, problémák és azok megoldási módja így könnyen követhető lesz. A legtöbb dolgot otthon is el tudjuk végezni, míg vannak olyan problémák, amikhez orvosi segítség kell.

„Fontos tudni, hogy bár a gyógyulási események, amik lezajlanak, minden esetben hasonlóak lesznek, de a körülmények egyénre szabottak, ezért kisebb-nagyobb eltérések előfordulnak.” – emelte ki a fogorvos.

Amit mindenképpen be kell tartani a foghúzás után


A sebet nyalogatni, öblögetni, szívogatni nem szabad! Ha a felső állcsonton történő húzásnál az arcüreget zárták, akkor tilos az orrfújás is!
Alkohol, kávé, dohányzás kerülendő!
Kis magvas ételeket, joghurtot, tejterméket ne fogyasszon!
Szauna, erőteljesebb emelés, cipelés kerülendő!
Magas párnán aludjon!


A kritikus első 24 óra

A foghúzást követő első 24 óra kulcsfontosságú. Ilyenkor megindul a vérrögképződés, amely a gyógyulás első lépése.

„Fontos, hogy a páciensek kerüljék a szívóhatást kiváltó tevékenységeket – például a szívószál használatát, vagy öblögetést –, ezek ugyanis eltávolíthatják a frissen képződött vérrögöt, ami „száraz seb” kialakulásához vezethet, komoly fájdalmat okozva.” – javasolta a szakorvos.

A duzzanat (ödéma) normális posztoperatív szöveti reakció a műtétre, például a foghúzásra. Egyes esetekben (mint például egy bölcsességfog eltávolítása) a kialakuló megnagyobbodás mértéke nagyobb lehet, más esetekben (egyszerű fogeltávolítás) a kialakuló ödéma jelentéktelen és lényegében észrevehetetlen.