Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Coeliakia

Érdekességek2025. június 11.

A Coeliakia Egyesületek Európai Szövetsége kezdeményezésére minden év május 16. a Coeliakia Világnapja. Az idei fókusz a gyerek és felnőttellátás közötti váltáson, illetve az egészségügyi szakemberek körében elterjedt tévhiteken van.

Fotó: andreypopov © 123RF.comAhogy a korábbi években már hagyománnyá vált, az AOECS (Coeliakiás Betegek Egyesületeinek Európai Szövetsége) idén májusban is egy webinar-sorozattal hívja fel a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel a coeliakiás betegek gyakran találkoznak az egészségügyi ellátásuk során: a diagnózis utáni strukturált gondozás és követés hiányával, valamint az egészségügyi szakemberek széles körében elterjedt tévhitekkel.

A coeliakia krónikus betegség, ami nem gyógyítható, de kezelhető, ma ismert egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta. A betegség a népesség 1,5%-át érinti – ez Magyarországon több mint 140 ezer embert jelent –, bár többségük ma még diagnosztizálatlan.

A coeliakia késői diagnózisa hosszú távon súlyos egészségkárosodáshoz vezethet, növelheti más autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát, míg korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú a potenciális szövődmények és társult betegségek megelőzésében.

Az AOECS tagszervezete, a Magyar Coeliakia Egyesület képviselője is részt vett a UEG (Európai Gasztroenterológusok Szervezete) által, az emésztőrendszeri betegségekben szenvedők folyamatos ellátásának jelenlegi helyzetéről és annak javításáról szóló jelentésének elkészítésében. Ennek legfontosabb megállapítása az volt, hogy kritikus hiányosságok vannak a gyermekkori és felnőttkori ellátás átadás/átvételének szabályozásában.

Az összefoglaló szerint a coeliakia egyike azon emésztőrendszeri betegségeknek, amelyek esetében sürgősen megoldást kell találni a hiányosságok kiküszöbölésére. Súlyos gondot jelent, hogy a kezelőorvosok több mint kétharmada nem foglalkozik „kiöregedő” páciensei átadásának megtervezésével, a gyermekkori ellátásból a felnőttkoriba történő átadásával. A jól szabályozott és folyamatos ellátás hiánya vezet ahhoz, hogy a fiatal betegek felnőve kimaradnak az egészségügyi ellátásokból, ami a gluténmentes diéta követésének zavaraihoz, a gondozás elmaradásához és súlyos szövődményekhez vezet.

A coeliakiában szenvedő betegek számára a gyermekgyógyászati ellátásból a felnőttkori egészségügyi ellátásba történő áttérés nem csupán orvosváltást jelent, hanem egy kritikus pillanat, ami meghatározhatja a betegek hosszú távú egészségügyi állapotát.


A coeliakiás betegek egészségét érintő kockázatok:

A gluténmentes diéta betartásának kockázatai: A felnőttgondozásba áttérő serdülők gyakran azzal szembesülnek, hogy a gluténmentes diétájuk ellenőrzése nem kötelező eleme az egészségügyi rendszer elvárásainak.

A felnőttkori ellátás hiányosságai: Sok felnőtt gasztroenterológus szakorvos sincs tisztában a coeliakia több szervet érintő, autoimmun jellegével, ami ellátási hiányosságokhoz vezet.

A szabályozott átadás/átvetel hiánya: Gyakori, hogy a rendszerben hiányoznak a coeliakiás betegek igényeire szabott, szabályozott programok, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a folyamatos és hatékony ellátás biztosításához.

Az AOECS akciótervet készített, melyhez a Magyar Coeliakia Egyesület is csatlakozik, és mely szerint támogatjuk:

Mindezt tesszük azért, hogy minden érintett számára világos legyen: a gyermek- és felnőttkori ellátások közötti átmenet több, mint egyszerű egészségügyi ellátó váltás; arról szól, hogy a fiatal betegeket ellássuk azokkal az eszközökkel, tudással és támogatással, amire szükségük van ahhoz, hogy életük minősége a krónikus betegségük mellett is jó legyen.

A coeliakia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) krónikus autoimmun betegség. A glutén egyes kalászos gabonákban (búza, árpa, rozs, tönköly és ezek valamennyi fajtaváltozatában) megtalálható fehérje, más nevén a sikér. A betegség gyermekkorban, jellemzően 1 és 5 éves életkor között jelentkezik, de bármely életkorban kialakulhat és diagnosztizálható. Sőt, ma a diagnosztizált esetek nagyobb hányada felnőtt, sőt időskorban történik, majd az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta mellett a betegek gondozása is élethosszig tart. Minden 100 magyarból legalább 1 coeliakiás, azonban többségük nem tud róla, hogy a fel nem ismert betegsége miatt vannak állandósult tünetei.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.