Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bőrszépítő táplálkozás

Érdekességek2025. június 12.

Fotó: www.freepik.com | drobotdeanA kutatások szerint az antioxidánsok rendszeres bevitele nemcsak belülről véd, de javíthatja a bőr szerkezetét, rugalmasságát is, és csökkenti az UV-sugárzás okozta károkat. Ezeket természetes formában javasolt bevinni, mivel pl: az A-vitamin étrend-kiegészítőt összefüggésbe hozták a tüdődaganat előfordulásának gyakoriságával. Változatos étrenddel az antioxidánsokat túladagolni nem lehet, a szervezet a megfelelő mennyiséget használja fel. (1)

A bőr állapota nem csupán esztétikai kérdés, a bőr testünk legnagyobb szerve, amely tükrözi a belső egyensúlyt vagy annak hiányát.

A bőrrel kapcsolatos problémák sokszor nem csak lokálisak: a székrekedés, a rossz emésztés, a nem megfelelő bélflóra vagy a megnövekedett oxidatív stressz (szabadgyökök száma meghaladja az antioxidánsok számát) mind-mind előidézhetnek pattanásokat, rosaceát, ekcémát vagy bőrszárazságot is. Selye János stresszelmélete szerint a szervezet válaszreakciója a tartós fizikai vagy pszichés stresszre általános adaptációs szindróma formájában jelenik meg, amelynek egyik szakasza a kimerülés. Ez az állapot gyengíti az immunrendszert és elősegíti a gyulladások kialakulását – így közvetve, de jelentősen befolyásolja a bőr állapotát is. (2)

A stressz és a környezeti tényezők – mint a dohányzás, a túlzott napozás és szoláriumozás (káros UV sugárzás) – fokozzák a szabadgyökök képződését. Ezek a szabadgyökök a bőrben roncsolják a sejteket, elősegítve a szervek funkcióromlását, az öregedést, a bőr minőségének megváltozását, mind kinézetben mind működésben. (3)


A tavaszi fáradtság nemcsak mentális tünet, hanem biológiai állapot is.

A belső egyensúly visszaállítása – ebben az időszakban különösen – hatással van a bőr állapotára is. A stressz a szervezet egyetemes válasza a megterhelő ingerekre, ami nem jó vagy rossz önmagában, hanem a mértéke és a tartóssága számít. (2) A krónikus stressz hatására fokozódik a kortizol nevű stresszhormon termelődése, amely hosszú távon gyulladást, bőrproblémákat, például aknét, ekcémát, sebgyógyulási zavarokat idézhet elő. A stressz csökkentése – akár légzőgyakorlatokkal, természetben töltött idővel vagy jógával –, nemcsak mentálisan hat pozitívan, hanem fizikailag is megmutatkozik, pl. a bőr állapotán.

A kortizol, más néven stresszhormon, a mellékvesekéreg által termelt glükokortikoid hormon, amely kulcsszerepet játszik a szervezet stresszre adott válaszreakciójában. Stresszhelyzetben aktiválódik a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely: a hipotalamusz kortikotropin-felszabadító hormont (CRH) bocsát ki, ami serkenti az agyalapi mirigy adrenokortikotropin (ACTH) termelését, ez pedig fokozza a mellékvesekéreg kortizol-elválasztását. A megemelkedett kortizolszint elősegíti a vércukorszint-, a vérnyomás növekedését, és az anyagcsere-folyamatok átrendezését, hogy a szervezet hatékonyan reagáljon a stresszhelyzetre.

A pszichológiai stressz aktiválja a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelyt, ami fokozza a kortizol termelését, ezáltal csökkenti a bőr barrier funkcióját. Ez a folyamat növeli a transepidermális vízveszteséget (ez az a jelenség, amikor a víz áthalad az epidermiszen (hámrétegen) és elpárolog a bőr felszínéről), csökkenti a bőr hidratáltságát és a lipidtermelést, így hozzájárulhat bőrgyulladások és krónikus bőrbetegségek kialakulásához vagy súlyosbodásához. (4, 5, 6)

Felhasznált irodalom:

  1. Pullar, J. M., Carr, A. C., & Vissers, M. C. (2017). The roles of vitamin C in skin health. Nutrients, 9(8), 866. https://doi.org/10.3390/nu9080866
  2. Selye, J. (2017). Életünk és a stressz. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
  3. Papaccio F., D′Arino A., Caputo S., Bellei B. (2022): Focus on the Contribution of Oxidative Stress in Skin Aging https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9220264/
  4. Magyar Kardiológia Társaság: Krónikus stressz, trauma és gyulladás: hogyan hat mindez a szervezetre?
    https://www.doki.net/tarsasag/kardiologia_paciens/hirek.aspx?nid=134808
  5. Semmelweis Egyetem: Kortizolhiányhoz, vagy akár az egész hormonrendszer felborulásához vezethet a tartós stressz
    https://semmelweis.hu/hirek/2016/06/28/kortizolhianyhoz-vagy-akar-az-egesz-hormonrendszer-felborulasahoz-vezethet-a-tartos-stressz
  6. The impact of stress on epidermal barrier function: an evidence-based review. British Journal of Dermatology, 2019.
    https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30614527

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.