Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bőrre tapasztott gyógyszerek

Érdekességek2018. április 20.

Ha például valaki egy erős fájdalomcsillapító hatóanyagot tartalmazó tapaszt ragaszt a háta közepére, az képes lesz csillapítani a legkülönfélébb intenzív fájdalmait, akár a vállban, akár a lábban...

A tapaszok nem csak ott képesek kifejteni a hatásukat, ahová ragasztják őket, ugyanis a fájdalomcsillapító hatóanyag a bőrön keresztül felszívódik, és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljut, hogy ott kifejthesse hatását. Nem is akármilyen módon szabadul fel a hatóanyag! A gyógyszeres tapaszok fejlesztését végző kutatók számszerűsítik azt, hogy mekkora időtartamon belül (pl. 24 óra), mekkora sebességgel szabadul fel a hatóanyag (pl. mennyi milligramm óránként) a tapaszból.

Milyen hatóanyagú tapaszok vannak?

A tapaszba zárt hatóanyagok változatosak lehetnek: a fájdalomcsillapítókon túl a szív anginás rohamainak, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kórnak a kezelésére szolgáló hatóanyagok éppúgy megtalálhatók közöttük, mint a nőknél a változókort követő hormonpótláshoz szükséges hatóanyagok vagy a dohányzásról való leszokást elősegítő nikotin.

A tapaszok nevében sok esetben az angol nómenklatúra szerinti rövidítés, a TTS (transzdermális terápiás rendszer) vagy a TDDS (transzdermális gyógyszerszállító rendszer) szerepel.


A tapaszok kényelmes és hatékonyterápiás megoldásnak számítanak

A szájon át történő gyógyszeralkalmazásnál lehetnek nehézségek: pl. a táplálék lassíthatja a hatóanyag felszívódását.

A bőrön keresztüli hatóanyag-felszívódás során ez kikerülhető.  Emellett a gyógyszeres tapasz az adott bőrfelületről könnyen eltávolítható, így megszakítható a további hatóanyag-leadás folyamata. A tapaszok szerkezeti felépítésüket tekintve különbözők lehetnek, és ez határozza meg azt is, hogy egy tapasz ollóval kettévágható vagy harmadolható-e anélkül, hogy az a hatóanyag-felszabadulás ütemét, így a terápiás hatást befolyásolná. Erre vonatkozóan a betegtájékoztatóban közöltekre kell hagyatkozni.

Így alkalmazza

A tapaszt minden esetben tiszta, de nem nedves (nem vizes és nem izzadt) bőrfelületre kell felragasztani. A tapasz alkalmazásakor felmerülő problémák között elsősorban a ragadós gyógyszerforma által az érintett bőrterületen kiváltott, többnyire magától is elmúló bőrirritáció említhető.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.