Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bőrápolás kamaszkorban

Érdekességek2026. május 19.

Fotó: dolgachov © 123RF.comEgyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat – pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet– mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Az utóbbi években látványosan átalakultak a gyerekek és tinédzserek bőrápolási szokásai. A közösségi médiában megjelenő trendek hatására már ez a korosztály is egyre fiatalabb életkorban kezd el kozmetikumokat, sminktermékeket és aktív hatóanyagokat tartalmazó készítményeket használni. „Fontos azonban különbséget tenni a között, ha egy fiatalnak valóban van bőrproblémája, vagy teljesen egészséges bőrt kezel” – magyarázza dr. Kovács Anikó. Mint mondja, a fiatal bőr még nem érett, ezért a hatóanyagokkal szemben érzékenyebb és sérülékenyebb, mint a felnőtteké.


Fotó: Barta Bálint – Semmelweis EgyetemA tinédzserkori bőrápolás egyik legnagyobb veszélye a túlzás. A fiatal bőrnek ugyanis nem komplex rutinra, hanem tudatos, mértéktartó ápolásra van szüksége, megbízható készítményekkel. Magyarországon, illetve az Európai Unióban forgalmazott kozmetikumok szigorú ellenőrzésen esnek át, ezért biztonságosabb választást jelentenek, mint az ismeretlen forrásból származó termékek. „Amennyiben lehetőség van rá, érdemes bőrgyógyász vagy gyógyszerész tanácsát kérni a megfelelő termékek kiválasztásakor” – javasolja a szakember.

Azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs bőrproblémájuk – például a 10–11 éves korosztály tagjainak– elegendő a gyengéd arctisztítás, például illatanyagmentes micellás vízzel, valamint reggelente egy bőrtípusnak megfelelő fényvédővel. A túlzott hidratálás ebben az életkorban akár panaszokat is okozhat, például száj körüli bőrgyulladást. Az egyik leggyakoribb hiba, ha egészséges vagy enyhén zsíros bőrön pattanás elleni, erősen szárító hatású készítményeket alkalmaznak. Ez könnyen bőrszárazsághoz, irritációhoz, piros, viszkető, akár fájdalmas allergiás reakcióhoz, úgynevezett kontakt dermatitiszhez vezethet.

Tinédzserkorban a leggyakrabban előforduló bőrprobléma a pattanásos bőr. Az akné jellemzően az arcon, súlyosabb esetben a háton vagy a dekoltázson jelenik meg, ahol sok a faggyúmirigy.  A kezelés alapja a rendszeres, napi egyszeri vagy kétszeri arctisztítás kifejezetten zsíros bőrre való lemosóval, a smink és a szennyeződések eltávolítása, majd pattanások elleni, aktív hatóanyagokat tartalmazó krémek használata esténként, reggel pedig a hidratálás és a fényvédelem. A szakember arra is figyelmeztet, hogy a közösségi médiában terjedő „házi praktikák” és többféle erős hatóanyag egyidejű alkalmazása kifejezetten ronthatja a tüneteket.

A sminkelés ma már tinédzserkorban is rutinszerű, ugyanakkor fontos, hogy a festéket minden nap maradéktalanul eltávolítsák, és lehetőség szerint ne túl zsíros, nagy fedésű termékeket használjanak.

Ha egy sminkelés vagy kozmetikumhasználat után a gyermek bőre kipirosodik vagy begyullad, az első lépés mindig a termék lemosása. Enyhébb esetekben nyugtató, panthenolt tartalmazó krémek segíthetnek, de ha a tünetek nem javulnak, orvosi vizsgálat szükséges.

Tinédzserkorban a bőrápolás nem verseny: a kevesebb gyakran több, és az életkornak megfelelő, tudatos rutin hosszú távon védi meg a bőr egészségét.

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.