Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Böjtölj ésszel!

Érdekességek2023. március 08.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ha tavasszal téged is elkap a léböjtkúraláz, netán a teljes koplalás mellett döntesz (sajnos ilyen tisztítókúrákkal is gyakran találkozni), akkor célszerű néhány alapelvet szem előtt tartani. Ha ezeket mellőzöd, akkor sajnos elmarad a kívánt hatás, esetleg olyan mértékű sokkhatásnak teszed ki a szervezeted, ami minden, csak nem egészséges. Legyengült, beteg szervezetnél komoly problémákhoz vezethet, ha pusztán a divatot követed. Tehát legyen szó léböjtről vagy más tisztítókúráról, mindig tartsd szem előtt a mértékletesség alapelvét!  

Villamosszék a szervezetednek
A jóga kifejezetten ajánlja a böjtöt, amikor pihentetjük emésztőszerveinket. Testünknek a böjt időszakában lehetősége van a méregtelenítésre, a tavaszi „nagytakarításra”. Sok nyugati filozófiai vagy vallási irány szerint (pl. a kereszténység) már a jóga természetes étrendje is böjtnek számít: ez a laktovegetárius étrend (hús és tojás nélküli, tejterméket és növényi táplálékot alkalmazó ételek) böjtnek számít. Ez egy jógi számára nem böjt, pusztán kiindulási alap, az ember természetes táplálkozásának tartott táplálkozási mód.

Akár foglalkozik valaki jógával akár nem, mind orvosi, mind természetgyógyászati szempontból fontos, hogy a testet megfelelően felkészítsük a böjt időszakára, majd annak végeztével csak fokozatosan álljunk vissza normál étkeink fogyasztására. Ha egyik napról a másikra vonunk meg mindent, amihez a szervezet hozzászokott, akkor az úgy éri testünket, mintha villamosszékbe ültetnénk. Az elvonási tünetek, a kábultság, fejfájás, szédülés a kellemesebb mellékhatások közé tartoznak. Ha legyengülten, vagy betegen, komolyabb probléma esetén orvosi konzultáció nélkül vágunk bele a böjtbe, azzal csak megnehezítjük szervezetünk öngyógyító folyamatainak működését.

Ellenjavallatok
Cukorbetegség, pajzsmirigytúlműködés, gyomor-, illetve nyombélfekély esetén ne böjtöljünk!

Ahány ház, annyi böjt
A böjtnek számos formája létezik, létezik az egynapos verziótól kezdve a rendszeres heti 2 napos kúrán át egészen a 70 napos, vegán böjtig minden: ez a 70 nap azonban a maximum, melyet már makkegészségesen se lépjünk túl!

Valamennyi böjt időtartamára igaz a bőséges folyadékbevitel. A nap folyamán legalább 2-3 liter folyadékot vegyünk magunkhoz, igyunk friss (télen meleg) vizet, fogyasszunk gyógyteát vagy vízben áztatott friss gyógynövényből nyert kivonatot. Ne igyunk viszont kávét, teát, alkoholt, tejet, kerüljük a dohányzást!

Ha rendszeres méregtelenítésben gondolkozunk, akkor indulásképp csak heti egy alkalommal böjtöljünk, ennél hosszabb ideig csak akkor, ha dietetikus/orvosi konzultáció előzte meg.


A leggyakoribb böjttípusok
A legkönnyebb a monodiéta (párolt zöld levelek vagy csak főtt gabonaneműfélék fogyasztása). A napi 2-3 liter folyadék és a rendszeres mozgás ezen diétánál is alapvető.

Breuss-kúra: gyökeres zöldségleveket (előírt összetételű keverék!) , valamint gyógyteákat fogyasztunk. A tartósabb böjt aktivizálja az immunrendszert, és igen sok krónikus megbetegedés esetében gyógyhatású (pl. a bőrbetegségeknél).

Léböjtkúra: a Breuss-kúra egyszerűbb változata a manapság oly divatos léböjt kúra, melynek során ugyan egymástól elkülönítve, de lehetőség van nyers zöldség- és gyümölcslé fogyasztására. Ezek a levek rengeteg nyomelemet és vitamint tartalmaznak, amelyek segítik a méreganyagok kiválasztását a szervezetből.

Ne feledkezz meg a visszatérésről!
Sokan elhanyagolják, ám a böjt lezárását követően szigorúan tilos azonnal visszatérni normál étrendünkre! A visszatérést bármely böjtből kezdjük reszelt nyers sárgarépa és friss citrom keverékével, mézzel és ánizzsal keverve (ez terheli meg legkevésbé az emésztést, hamar emésztődik és felszívódik és rengeteg vitaminnal azonnal táplálják a szervezetet).

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.

A magas vérnyomás tünetei

2025. december 30.

Mivel lehet a legjobban felismerni a magas vérnyomást? Vérnyomásméréssel! Ünnepekre hasznos ajándék lehet egy mérőeszköz.

Az otthoni vérnyomásmérésről mindenképpen vezessünk vérnyomásnaplót, amit meg tudunk mutatni a kezelőorvosnak. Írjuk fel a napot, az órát, a tevékenységet, miközben mértünk, a mért értékeket.
Így írjuk fel: 140/90/66

Az első szám a szív összehúzódásakor a vér kilökésével mért ún. szisztolés vérnyomás.
A második szám a szív elernyedésekor mért ún. diasztolés vérnyomás.
A harmadik szám a pulzus.

Milyen tünetek lehetnek magas vérnyomásban?

Szapora szívverés

Nem jelent szapora szívverést edzetlen, enyhén túlsúlyos, érzékeny idegrendszerű nőknél a 80-90/perces érték.

Szabálytalan szívverés

Felgyorsulások és kihagyások érzése jellemzi ezt a tünetet. Az utóbbit az ún. extraszisztolé, azaz a soron kívüli szívütés okozhatja. Egy nagyobb szívdobbanás után egy hosszabb szünetet lehet érezni, mintha leállna a szív. De nem kell megijedni, ettől nem áll le a szív, a hosszabb szünetet fiziológiai tény magyarázza: a következő szívütés nem tud olyan gyorsan lefutni az ingerületvezető pályán, mint az előző, ezért van a hosszabb szünet.

Erősebb szívverés

Főként nyugalomban érezhető. A terhelésre egy gyorsabban felpörgő szívverés a válasz. Ennek az az oka, hogy magas vérnyomás esetén a szívnek egy szűkebb, nagyobb ellenállású érrendszeren kell átnyomnia a vért. Mit tehet a szív: erősebben, gyorsabban üt, és néha soron kívüli ütésekkel (extraszisztolé) reagál.