Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Böjtölj ésszel!

Érdekességek2023. március 08.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ha tavasszal téged is elkap a léböjtkúraláz, netán a teljes koplalás mellett döntesz (sajnos ilyen tisztítókúrákkal is gyakran találkozni), akkor célszerű néhány alapelvet szem előtt tartani. Ha ezeket mellőzöd, akkor sajnos elmarad a kívánt hatás, esetleg olyan mértékű sokkhatásnak teszed ki a szervezeted, ami minden, csak nem egészséges. Legyengült, beteg szervezetnél komoly problémákhoz vezethet, ha pusztán a divatot követed. Tehát legyen szó léböjtről vagy más tisztítókúráról, mindig tartsd szem előtt a mértékletesség alapelvét!  

Villamosszék a szervezetednek
A jóga kifejezetten ajánlja a böjtöt, amikor pihentetjük emésztőszerveinket. Testünknek a böjt időszakában lehetősége van a méregtelenítésre, a tavaszi „nagytakarításra”. Sok nyugati filozófiai vagy vallási irány szerint (pl. a kereszténység) már a jóga természetes étrendje is böjtnek számít: ez a laktovegetárius étrend (hús és tojás nélküli, tejterméket és növényi táplálékot alkalmazó ételek) böjtnek számít. Ez egy jógi számára nem böjt, pusztán kiindulási alap, az ember természetes táplálkozásának tartott táplálkozási mód.

Akár foglalkozik valaki jógával akár nem, mind orvosi, mind természetgyógyászati szempontból fontos, hogy a testet megfelelően felkészítsük a böjt időszakára, majd annak végeztével csak fokozatosan álljunk vissza normál étkeink fogyasztására. Ha egyik napról a másikra vonunk meg mindent, amihez a szervezet hozzászokott, akkor az úgy éri testünket, mintha villamosszékbe ültetnénk. Az elvonási tünetek, a kábultság, fejfájás, szédülés a kellemesebb mellékhatások közé tartoznak. Ha legyengülten, vagy betegen, komolyabb probléma esetén orvosi konzultáció nélkül vágunk bele a böjtbe, azzal csak megnehezítjük szervezetünk öngyógyító folyamatainak működését.

Ellenjavallatok
Cukorbetegség, pajzsmirigytúlműködés, gyomor-, illetve nyombélfekély esetén ne böjtöljünk!

Ahány ház, annyi böjt
A böjtnek számos formája létezik, létezik az egynapos verziótól kezdve a rendszeres heti 2 napos kúrán át egészen a 70 napos, vegán böjtig minden: ez a 70 nap azonban a maximum, melyet már makkegészségesen se lépjünk túl!

Valamennyi böjt időtartamára igaz a bőséges folyadékbevitel. A nap folyamán legalább 2-3 liter folyadékot vegyünk magunkhoz, igyunk friss (télen meleg) vizet, fogyasszunk gyógyteát vagy vízben áztatott friss gyógynövényből nyert kivonatot. Ne igyunk viszont kávét, teát, alkoholt, tejet, kerüljük a dohányzást!

Ha rendszeres méregtelenítésben gondolkozunk, akkor indulásképp csak heti egy alkalommal böjtöljünk, ennél hosszabb ideig csak akkor, ha dietetikus/orvosi konzultáció előzte meg.


A leggyakoribb böjttípusok
A legkönnyebb a monodiéta (párolt zöld levelek vagy csak főtt gabonaneműfélék fogyasztása). A napi 2-3 liter folyadék és a rendszeres mozgás ezen diétánál is alapvető.

Breuss-kúra: gyökeres zöldségleveket (előírt összetételű keverék!) , valamint gyógyteákat fogyasztunk. A tartósabb böjt aktivizálja az immunrendszert, és igen sok krónikus megbetegedés esetében gyógyhatású (pl. a bőrbetegségeknél).

Léböjtkúra: a Breuss-kúra egyszerűbb változata a manapság oly divatos léböjt kúra, melynek során ugyan egymástól elkülönítve, de lehetőség van nyers zöldség- és gyümölcslé fogyasztására. Ezek a levek rengeteg nyomelemet és vitamint tartalmaznak, amelyek segítik a méreganyagok kiválasztását a szervezetből.

Ne feledkezz meg a visszatérésről!
Sokan elhanyagolják, ám a böjt lezárását követően szigorúan tilos azonnal visszatérni normál étrendünkre! A visszatérést bármely böjtből kezdjük reszelt nyers sárgarépa és friss citrom keverékével, mézzel és ánizzsal keverve (ez terheli meg legkevésbé az emésztést, hamar emésztődik és felszívódik és rengeteg vitaminnal azonnal táplálják a szervezetet).

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.