Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Böjtölj ésszel!

Érdekességek2023. március 08.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ha tavasszal téged is elkap a léböjtkúraláz, netán a teljes koplalás mellett döntesz (sajnos ilyen tisztítókúrákkal is gyakran találkozni), akkor célszerű néhány alapelvet szem előtt tartani. Ha ezeket mellőzöd, akkor sajnos elmarad a kívánt hatás, esetleg olyan mértékű sokkhatásnak teszed ki a szervezeted, ami minden, csak nem egészséges. Legyengült, beteg szervezetnél komoly problémákhoz vezethet, ha pusztán a divatot követed. Tehát legyen szó léböjtről vagy más tisztítókúráról, mindig tartsd szem előtt a mértékletesség alapelvét!  

Villamosszék a szervezetednek
A jóga kifejezetten ajánlja a böjtöt, amikor pihentetjük emésztőszerveinket. Testünknek a böjt időszakában lehetősége van a méregtelenítésre, a tavaszi „nagytakarításra”. Sok nyugati filozófiai vagy vallási irány szerint (pl. a kereszténység) már a jóga természetes étrendje is böjtnek számít: ez a laktovegetárius étrend (hús és tojás nélküli, tejterméket és növényi táplálékot alkalmazó ételek) böjtnek számít. Ez egy jógi számára nem böjt, pusztán kiindulási alap, az ember természetes táplálkozásának tartott táplálkozási mód.

Akár foglalkozik valaki jógával akár nem, mind orvosi, mind természetgyógyászati szempontból fontos, hogy a testet megfelelően felkészítsük a böjt időszakára, majd annak végeztével csak fokozatosan álljunk vissza normál étkeink fogyasztására. Ha egyik napról a másikra vonunk meg mindent, amihez a szervezet hozzászokott, akkor az úgy éri testünket, mintha villamosszékbe ültetnénk. Az elvonási tünetek, a kábultság, fejfájás, szédülés a kellemesebb mellékhatások közé tartoznak. Ha legyengülten, vagy betegen, komolyabb probléma esetén orvosi konzultáció nélkül vágunk bele a böjtbe, azzal csak megnehezítjük szervezetünk öngyógyító folyamatainak működését.

Ellenjavallatok
Cukorbetegség, pajzsmirigytúlműködés, gyomor-, illetve nyombélfekély esetén ne böjtöljünk!

Ahány ház, annyi böjt
A böjtnek számos formája létezik, létezik az egynapos verziótól kezdve a rendszeres heti 2 napos kúrán át egészen a 70 napos, vegán böjtig minden: ez a 70 nap azonban a maximum, melyet már makkegészségesen se lépjünk túl!

Valamennyi böjt időtartamára igaz a bőséges folyadékbevitel. A nap folyamán legalább 2-3 liter folyadékot vegyünk magunkhoz, igyunk friss (télen meleg) vizet, fogyasszunk gyógyteát vagy vízben áztatott friss gyógynövényből nyert kivonatot. Ne igyunk viszont kávét, teát, alkoholt, tejet, kerüljük a dohányzást!

Ha rendszeres méregtelenítésben gondolkozunk, akkor indulásképp csak heti egy alkalommal böjtöljünk, ennél hosszabb ideig csak akkor, ha dietetikus/orvosi konzultáció előzte meg.


A leggyakoribb böjttípusok
A legkönnyebb a monodiéta (párolt zöld levelek vagy csak főtt gabonaneműfélék fogyasztása). A napi 2-3 liter folyadék és a rendszeres mozgás ezen diétánál is alapvető.

Breuss-kúra: gyökeres zöldségleveket (előírt összetételű keverék!) , valamint gyógyteákat fogyasztunk. A tartósabb böjt aktivizálja az immunrendszert, és igen sok krónikus megbetegedés esetében gyógyhatású (pl. a bőrbetegségeknél).

Léböjtkúra: a Breuss-kúra egyszerűbb változata a manapság oly divatos léböjt kúra, melynek során ugyan egymástól elkülönítve, de lehetőség van nyers zöldség- és gyümölcslé fogyasztására. Ezek a levek rengeteg nyomelemet és vitamint tartalmaznak, amelyek segítik a méreganyagok kiválasztását a szervezetből.

Ne feledkezz meg a visszatérésről!
Sokan elhanyagolják, ám a böjt lezárását követően szigorúan tilos azonnal visszatérni normál étrendünkre! A visszatérést bármely böjtből kezdjük reszelt nyers sárgarépa és friss citrom keverékével, mézzel és ánizzsal keverve (ez terheli meg legkevésbé az emésztést, hamar emésztődik és felszívódik és rengeteg vitaminnal azonnal táplálják a szervezetet).

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.

A mellrák megelőzése: Hogyan táplálkozzunk?

2025. november 19.

A daganatos betegségekkel kapcsolatban rengeteg információ kering a neten. Sokszor egymásnak ellentmondó tanácsokkal, „csodadiétákkal” és tiltólistákkal kecsegtetnek olyan lifecoachok, edzők, influencerek, akik nem tanult szakemberei a táplálkozástudománynak. Különösen sok a fals dolog az emlőrákkal kapcsolatban, talán azért, mert az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, sajnos, minden nyolcadik nőt érint élete során Magyarországon. Rákellenes csodadiéták azonban nincsenek, ennél a tudományos igazság sokkal hétköznapibb és egyszerűbb. A valódi megoldás a táplálkozási szélsőségek kerülése. A testünket nem büntetni kell, mint inkább egyensúlyba hozni. A legfontosabb két szó: a változatosság és a mértékletesség.
Fontos megjegyezni azt is, hogy nem kell minden falatnál tökéletesnek lenni, elég, ha az adott napon belül megtaláljuk a helyes arányokat, és a testünket partnerként kezeljük, nem ellenségként.

Ehhez nem kell jobb útmutató a hazai táplálkozási ajánlásnál, az OKOSTÁNYÉR®-nál, ami remek kiindulópont a megbízható, tudományosan alátámasztott táplálkozási elvekhez és adagokhoz. Ezekkel az egyszerűen megfogadható étkezési tanácsokkal már sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük az egészségünket, vagy ha már kialakult a betegség, akkor a kezelések alatti erőnlétünket. A tudomány egyértelműen azt állítja, hogy a változatos, mértékletes és kiegyensúlyozott étrend az, ami valóban segít. Ez az alapja a megelőzésnek, és annak is, hogy a kezeléseket könnyebben elviseljük.

Vannak azonban olyan ételek, amelyekkel nem baj, ha kicsit óvatosabban bánunk. Ezek túlzott fogyasztása ugyanis valóban növelheti az emlőrák kockázatát. Nem arról van szó, hogy ezeket teljesen ki kell iktatni az étrendből, inkább arról, hogy fogyasztásuknál tényleg nagyon fontos a mérték. A cél nem a tiltás, hanem a tudatosság.

Az egyik leggyakoribb ízületi probléma: a porckopás

2025. november 18.

A porckopás (artrózis) ma Magyarországon és Európában is az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma: becslések szerint a felnőttek 15-25%-át érinti valamilyen mértékben, és a 65 év felettieknél szinte mindenkinek van kimutatható elváltozása.

Mi az az artrózis?

Az artrózis (ízületi kopás) a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során az ízületi felszíneket borító porc fokozatosan elvékonyodik, minősége romlik. Számos egyéb negatív következménye is lehet, például csontkinövések jelenhetnek meg, valamint a fokozott mechanikus igénybevételtől, súrlódástól a környező szövetek begyulladhatnak. Ennek következtében az ízület fájdalmassá, merevebbé válik, a mozgástartomány beszűkülhet. A betegség leggyakrabban a térd- és csípőízületben jelentkezik. A folyamat nem visszafordítható, de jól kezelhető, a panaszok jelentősen csökkenthetők.

A korszerű ellátás egyénre szabottan kombinálja a fájdalom- és gyulladáscsökkentést, a gyógytornát, a testsúlyrendezést és – amennyiben szükséges, – az ízületbe adott kezeléseket. „A kulcs, hogy ne várjuk meg a tartós mozgáskorlátozottságot: a korai, célzott gyógytorna és az életmódbeli lépések már enyhe panasz esetén is sokat számíthatnak és késleltethetik a rosszabbodást” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.