Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Böjti szelek fújnak… Érkezik a tavasz, tisztíts, tisztulj!

Érdekességek2023. március 09.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Február 21. húshagyókedd, február 22. hamvazószerda, azaz véget ért a farsang, és kezdetét veszi a böjti időszak. A böjt hagyománya nem csak a keresztény vallások gyakorlói számára lehet fontos - a tavaszi megtisztulás és megújulás a természet ősi törvénye.  

A természet örök körforgásában benne van a teremtés maga, s az élet alaptörvénye. Az elmúlás a szűkösség, az új és a bőség születése egyaránt. Februárban mindkettő megtalálható, az elején még bőség, mulatozás és jó remények, a végén pedig a böjti időszak. Böjt idején megtartóztatjuk magukat, nem mulatozunk, böjtölünk, a természet még nem született újjá. Ennek a varázsnak az előszele érezhető. Az elmúlás. A böjttel pedig visszahúzzuk energiáinkat, megtisztulunk és új erővel, megújult vitalitással születünk újjá húsvétkor, mint a természet tavasszal. A régi emberek ezekkel az ünnepekkel együtt élve biztosították egységüket a világgal, istennel és az egészségükkel.

A böjt nem azt jelenti, hogy nem eszünk
A kereszténység tanítása szerint a húsvétot megelőző hat hét a böjt időszaka, de maga a böjt minden nagy vallásban és kultúrában jelen van. Alkalmazták a perzsák, az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is. Általános értelemben az élvezetektől, az örömöktől való tartózkodást jelenti, sok helyen nemcsak az evésre, húsevésre, de az alkoholfogyasztásra, sőt, a borotválkozásra és a tisztálkodásra is vonatkozik. Nem kötődik kizárólag a testhez, inkább egy szellemileg vezérelt, lelkileg átélt folyamat.

Nem úgy kell elképzelni, hogy aki böjtöl, az aszkéta, aki ül egy hegy tetején, szenved, és még levegőt is ritkán vesz. Szó sincs róla. Ha ugyanis az ember tudja, hogy a szervezetével valami jót tesz, akkor ennek a biztonságnak megfelelő folyamatok indulnak el a testében. Ehhez nem kell vallásos hit, inkább valami bizakodó elvárás. Nem szenvedni kell, éhezni sem, csak figyelni arra, miből és mennyit eszünk. Sok gyümölcsre, zöldségekre és rengeteg folyadékra van szükség.


Ha az ember helyesen böjtöl, nem gyengül le, nem fárad el és nem lesz sápadt. Sőt: az az energia, amely eddig az emésztésre használódott el, most megmarad, és máshol szolgálja az embert. Jobb lesz a hangulata, felfrissül a szelleme, nemcsak testben, hanem lélekben is megtisztul.

Hamvazószerdától húsvétig
A hamvazószerda a farsang és a húsvét közti választónap. Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat óta a nagypéntekkel együtt szigorú böjti nap a katolikus hívek számára. Ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni. A nagyböjt nagyszombat délig tart.

Jeles napok
Húshagyókedd: 2023. február 21.
Hamvazószerda: 2023. február 22.
Virágvasárnap: 2023. április 2.
Nagypéntek: 2023. április 7.
Nagyszombat: 2023. április 8.
Húsvét: 2023. április 9-10.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A táplálkozás és a stressz is okozhat refluxot

2026. február 19.



Az életmódunknak számos olyan összetevője lehet, ami kockázati tényezőnek számít a reflux és más betegségek szempontjából is – mondja dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Egyrészt egyszerre sokat, zsírosat, túlfűszerezett ételeket eszünk, ráadásul ha a lefekvést megelőző két órában étkezünk, akkor nagy valószínűséggel jelentkeznek a refluxos tünetek. Ha mindezek és a mozgáshiány miatt túlsúllyal, elhízással is küzdünk, akkor szintén jelentősen nő a reflux kialakulásának kockázata. Ugyancsak ilyen életmódelem az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a túlzott mértékű koffeinfogyasztás. Nem tekinthető káros életmódelemnek, mégis kockázati tényezőnek számít még a citrusfélék, a paradicsom, csokoládé, a szénsavas italok fogyasztása és bizonyos gyógyszerek szedése is. Utóbbiak közt sajnos éppen az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek, a fájdalomcsillapítók és magas vérnyomás elleni gyógyszerek szerepelnek. Kevésbé szoktunk erre gondolni, de kezeletlen stressz és az ennek talaján kialakuló pszichés problémák is fokozhatják a tüneteket. Ha pedig a panaszok alapján felmerül a gyanú, érdemes kivizsgálni, nincs-e jelen a szervezetben a Helicobacter pylori, ami a lakosság jelentős százalékában megtalálható baktérium.

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.