Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Böjti szelek fújnak… Érkezik a tavasz, tisztíts, tisztulj!

Érdekességek2023. március 09.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Február 21. húshagyókedd, február 22. hamvazószerda, azaz véget ért a farsang, és kezdetét veszi a böjti időszak. A böjt hagyománya nem csak a keresztény vallások gyakorlói számára lehet fontos - a tavaszi megtisztulás és megújulás a természet ősi törvénye.  

A természet örök körforgásában benne van a teremtés maga, s az élet alaptörvénye. Az elmúlás a szűkösség, az új és a bőség születése egyaránt. Februárban mindkettő megtalálható, az elején még bőség, mulatozás és jó remények, a végén pedig a böjti időszak. Böjt idején megtartóztatjuk magukat, nem mulatozunk, böjtölünk, a természet még nem született újjá. Ennek a varázsnak az előszele érezhető. Az elmúlás. A böjttel pedig visszahúzzuk energiáinkat, megtisztulunk és új erővel, megújult vitalitással születünk újjá húsvétkor, mint a természet tavasszal. A régi emberek ezekkel az ünnepekkel együtt élve biztosították egységüket a világgal, istennel és az egészségükkel.

A böjt nem azt jelenti, hogy nem eszünk
A kereszténység tanítása szerint a húsvétot megelőző hat hét a böjt időszaka, de maga a böjt minden nagy vallásban és kultúrában jelen van. Alkalmazták a perzsák, az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is. Általános értelemben az élvezetektől, az örömöktől való tartózkodást jelenti, sok helyen nemcsak az evésre, húsevésre, de az alkoholfogyasztásra, sőt, a borotválkozásra és a tisztálkodásra is vonatkozik. Nem kötődik kizárólag a testhez, inkább egy szellemileg vezérelt, lelkileg átélt folyamat.

Nem úgy kell elképzelni, hogy aki böjtöl, az aszkéta, aki ül egy hegy tetején, szenved, és még levegőt is ritkán vesz. Szó sincs róla. Ha ugyanis az ember tudja, hogy a szervezetével valami jót tesz, akkor ennek a biztonságnak megfelelő folyamatok indulnak el a testében. Ehhez nem kell vallásos hit, inkább valami bizakodó elvárás. Nem szenvedni kell, éhezni sem, csak figyelni arra, miből és mennyit eszünk. Sok gyümölcsre, zöldségekre és rengeteg folyadékra van szükség.


Ha az ember helyesen böjtöl, nem gyengül le, nem fárad el és nem lesz sápadt. Sőt: az az energia, amely eddig az emésztésre használódott el, most megmarad, és máshol szolgálja az embert. Jobb lesz a hangulata, felfrissül a szelleme, nemcsak testben, hanem lélekben is megtisztul.

Hamvazószerdától húsvétig
A hamvazószerda a farsang és a húsvét közti választónap. Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat óta a nagypéntekkel együtt szigorú böjti nap a katolikus hívek számára. Ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni. A nagyböjt nagyszombat délig tart.

Jeles napok
Húshagyókedd: 2023. február 21.
Hamvazószerda: 2023. február 22.
Virágvasárnap: 2023. április 2.
Nagypéntek: 2023. április 7.
Nagyszombat: 2023. április 8.
Húsvét: 2023. április 9-10.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközt ajándékozna karácsonyra gyermekének? Érdemes tudnia az online veszélyekről!

2025. december 23.

Az első saját okoseszköz – telefon, tablet vagy laptop – megvásárlása a gyerekek számára mérföldkő, ugyanakkor az új eszköz számos kockázattal is jár, mint például a kártevők, az adatlopás vagy a gyerekeket célzó online átverések.

A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése fontos, mert gyakran nem is sejtik, hogy az interneten ugyanazok a veszélyek leselkednek rájuk, mint a való életben – csak digitális formában.

Milyen veszélyek fenyegetik a gyerekeket?

Az ESET szakértőinek tapasztalatai szerint a gyerekekre leselkedő leggyakoribb online veszélyek a következők:


Online zaklatás (cyberbullying): sértő üzenetek, bántó képek vagy videók megosztása, kizárás az osztályközösségből. Ez gyakran a közösségi médián vagy üzenetküldő appokon keresztül történik, és komoly lelki terhet róhat a gyerekekre.
Hamis nyereményjátékok és appok: az általános iskolások kíváncsiságát könnyű kihasználni. Egy „nyerj új telefont” típusú hamis weboldal vagy egy csábító mobiljáték letöltése után a kiberbűnözők adatokat, jelszavakat szerezhetnek.
Játékon belüli csalások: sok népszerű online játékban vannak vásárlási lehetőségek. A támadók gyakran hamis ajánlatokkal vagy feltört fiókokkal próbálnak értékes virtuális tárgyakat vagy valódi pénzt kicsalni. Egy csaló például egy online játékban hozzáférést szerzett egy gyermek fiókjához, és a nevében több tízezer forint értékben vásárolt tárgyakat. A szülők csak utólag, a bankkártya-értesítésekből jöttek rá a történtekre.

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)