Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Biztonságos, minőségi, gluténmentes vendéglátás

Érdekességek2018. december 28.

A fotók illusztrációk: unsplash.comEgy gluténmentesen élőnek az otthonán kívüli étkezés kihívást jelent, mivel a sok vendéglátó nincsen tisztában pontosan a lisztérzékenység jelentésével. Nem tudják, hogy egy glutén-érzékeny ember milyen ételeket ehet, és milyen ételekkel még csak nem is érintkezhet az általa kiválasztott éttermi menüsor.

A Budapesti Gazdasági Egyetem és a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete többek között e problémák megoldásában kíván segíteni, hogy a különleges diétát tartók is biztonságban érezhessék magukat a hazai vendéglátóhelyeken.

A magyar lakosság kevesebbet jár étterembe és kevesebbet költ üdülésre és pihenésre is, mint Európa más országának polgárai. Az azonban igaz, hogy ha egy gluténmentesen diétázó rátalál egy olyan helyre, ahol szívesen látják, és meggyőződött arról, hogy a tulajdonos, az étterem vezetője, a séf és a pincérek valamennyien tisztában vannak a diétájuk részleteivel, tudják, mire van szüksége – nagyon gyorsan törzsvendég lesz, és soha nem egyedül tér majd vissza. Számukra a házon kívüli étkezés valódi élményt, nem egyszer újdonságot jelent.

A legfontosabb szempont, ami szerint az érintettek választanak, az az, ahogy az étterem, a szálloda, a cukrászda, a pizzéria már az első találkozás alkalmával tud-e bizalmat kelteni, a személyzet minden tagja tud-e helyesen és meggyőzően válaszolni a vendégek kérdéseire. Ha egy gluténmentesen diétázó étterembe megy, vagy beül egy kávézóba, rendszerint nincs egyedül, családtagjaival, barátaival, munkatársaival szeretne együtt lenni, és közös döntéssel olyan helyet választanak, ahol a gluténmentes diéta titkaival és legapróbb részleteivel is tisztában vannak.

Azok, akik valamilyen krónikus betegségben vagy élethosszig tartó állapotban szenvednek, összetartanak, egymást segítő közösséget alkotnak. A speciális diétázók körében a jó és biztonságos helyek, ételek és szolgáltatások híre gyorsan elterjed és messzire eljut. Ráadásul ők a hűséges vendégek közé tartoznak, nagyon boldogok, ha egy jó, megbízható helyre rátalálnak, és rendszeresen visszatérnek majd.


A coeliakia

A coeliakia (lisztérzékenység, gluténszenzitív enteropátia) krónikus betegség, az egész szervezetet érintő, élethosszig tartó állapot, amit a glutént tartalmazó gabonafélék (búza, árpa, rozs, és változataik, mint pl. egyszemű búza, tönkölybúza, durum, khorasan búza, stb.) rendszeres fogyasztása vált ki a genetikailag érintett emberekben. A genetikai tulajdonságok fontosságára utal, hogy egy diagnosztizált coeliakiás beteg családjában az ismételt előfordulás kockázata tízszeres.

A coeliakia nem táplálékallergia, hanem táplálék intolerancia! A glutén a kalászos gabonák valamennyi ismert fajtájában és változatában, feldolgozottsági formájában (dara, liszt, pehely, stb.) megtalálható fehérje, ismertebb neve a sikér. Ez a fehérje alkotja a búzalisztből készülő kenyér jellegzetes vázát.

Napjainkban a coeliakiával diagnosztizált esetek száma folyamatosan növekszik, köszönhetően a diagnosztikai eljárások fejlődésének, és annak, hogy a gyógyításban dolgozó szakemberek (szak- és háziorvosok, védőnők), az ellátásukban érdekeltek (táplálkozási tanácsadók, dietetikusok) körében növekszik a betegség ismertsége.

Egyre többször ismerik fel és diagnosztizálják a coeliakiát, annak ellenére, hogy nincsenek jellegzetes tünetei, kizárólagos tünetegyüttese. Nagyon gyakori, hogy először a kezeletlen betegség szövődményeit, vagy a már kialakult társult betegségeket észlelik és kezelik (pl. korai csontritkulás, I. típusú diabétesz, pajzsmirigybetegség, bőrbetegség, hiánybetegségek, stb.) – többnyire eredménytelenül – és csak ekkor merül fel a coeliakia gyanúja.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.

Sült paprika krémleves

2026. április 18.

Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.

Elkészítési idő: 70-75 perc

1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só 
bors