Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bírod a kritikát? Elmondod a véleményed?

Érdekességek2019. szeptember 19.

Mindig kapcsolatban állunk egymással, nem tudunk nem kommunikálni, nem szigetelhetjük el magunkat. A kommunikáció így is, úgy is átitatja az életünket. Nagy kérdés, Te hogyan tudsz kommunikálni? Ezer meg ezer vonatkozásban átgondolhatnánk ezt a témát, most azonban egyetlen elemét nézzük meg közelebbről: a visszajelzést.  

Lehetünk profi célkitűzők, elérhetjük az önismeret magasabb fokát, kialakíthatjuk magunkban a belső harmóniát. Az ilyen és ehhez hasonló, rendkívül hasznos tulajdonságok, képességek vagy belső állapotok elsősorban saját magunkról szólnak. A célkitűzés során azt vizsgáljuk, hogy az áhított célt hogyan vagyunk képesek saját magunk elérni. Az önismeret, saját belső harmóniánk középpontjában is mi magunk állunk. Mindezek ellenére egyik esetben sem lehetünk sikeresek, ha nem vesszük figyelembe a körülöttünk élő embereket, azokat, akikkel kapcsolatban állunk.

A célkitűzés egyik alapvető szabálya, hogy másoktól függetlenül is képes legyél elérni a kitűzött célt, de ez nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyhatod a többieket. A megfelelő önismeret kiterjed a másokkal való érintkezésre is. Hogyan viselkedek a többi emberrel, milyen módon tudok velük kapcsolatot teremteni? Adok-e visszajelzést, és ha igen, milyet? A kapott visszajelzést hogyan kezelem?


Mit kezdjek a kritikával?
Minél több tapasztalattal rendelkezem, minél kreatívabb vagyok, annál nagyobb az esélye, hogy helyes döntéseket hozok az életben. A legalaposabban átgondolt elhatározásunkat is alapjaiban megingathatja azonban valaki más, aki véleményezi az adott döntést.
Ez sokszor igen kellemetlen, kiábrándító, elszomorító. Ha elhatározom, hogy mostantól igenis adok magamra, új ruhákat veszek, rendbe teszem magam, legyőzöm a gátlásaimat, közvetlenebb leszek másokkal, de az első ismerősöm, akibe belefutok, végigmér, és csak annyit mondd: “Te jó ég, hogy nézel ki? Ne égesd már magad!”, akkor valószínűleg saját romjaimba dőlök igen nagy sebességgel, és be is ásom magamat a romok alá.

A bírálat egy negatív visszajelzés. Ez nem azt jelenti, hogy rossz, semmiképp sem szabad kudarcként megélnünk. Ha szeretnéd a magad malmára hajtani a vizet ahelyett, hogy a sértődöttség és depresszió mélységeibe merülnél, hallgasd meg a kritikát, de közben gondolj arra, egy láthatatlan búra védelmez, amely nem enged át érzelmeket, csakis a tartalmat. Gondolkozz el rajta, mi lehet a kritika hasznos tartalma, van-e egyáltalán értékes része számodra? Ha valaki csak szívózik veled, irigykedik, akkor nem érdemes felhúzni magad, valószínűleg semmi hasznos nincs abban, amit mond. Ha azonban egy őszinte véleménnyel találkozol, akkor igenis érdemes elgondolkoznod rajta - érzelmektől mentesen -, mit kellene változtatnod, hogy neked is jobb legyen.

Ha nincs, kérni kell
Minél több nézőpontból ismersz meg valamit, annál reálisabban látod azt. Az emberek viszont nem mindig szeretnek belebeszélni mások dolgába. Vagy azért, mert nem akarják megbántani a másokat, nem szeretnének tapintatlanok lenni, vagy egyszerűen nem foglalkoznak másokkal, nincs kedvük, vagy idejük rá.
Ha nem kapsz visszajelzést, akkor egyszerűen kérned kell. “Szia, ne haragudj, kíváncsi vagyok a véleményedre.” “Szerinted jó ötlet volt, hogy...” “Mit szólsz az új sérómhoz?” stb.
A visszajelzésekkel ellenőrizhetjük saját döntéseink helyességét, ráadásul ezt még a döntés meghozatala előtt is megtehetjük. Komolyabb döntések előtt mindenképpen érdemes megkérdezni néhány olyan ember véleményét, akiben megbízunk. Nemcsak mi magunk juthatunk így hasznos információhoz, a megkérdezetteknek is szerezhetünk örömet, hiszen adunk a véleményükre, kíváncsiak vagyunk rájuk.

Adni jó
Hogyan viselkedjünk fordított helyzetben? Mit tegyünk, ha azt látjuk, hogy az egyik ismerősünk, barátunk, családtagunk hibákat követ el? Legjobban a saját hibáinkból tanulunk, mégis jó segíteni, megelőzni a bajt vagy kudarcot. Vajon, ha a gyereked folyton csak bulizik, mi a hasznosabb: megvárni, amíg benő a feje lágya, vagy mutatni neki hasznosabb dolgokat? Ha a párod kezd teljesen lepukkanni, hagyod ezt - hisz úgyis szereted -, vagy szólsz neki, hogy kapja össze magát? Természetesen fontos tudni, melyek azok a helyzetek, amelyekben érdemes szólni, elmondani a véleményed, és mikor jobb hallgatni.
A visszajelzés is egy módja az önkifejezésnek. Remek kommunikációs gyakorlat, és a saját fejlődésedet is szolgálja.

Gondolkozz csak el a következőkön:
- Van-e az életedben hosszabb ideje fennálló probléma?  Ha igen, kinek a véleményét kérnéd ki, hogy kilábalj ebből a helyzetből?
- Van-e barátod, ismerősöd, akinek a viselkedésétnem tartod megfelelőnek, de eddig még nem mertél neki szólni? Ha igen, hogyan tudnád mégis tapintatosan, de egyértelműen elmondani neki, amit eddig nem mondtál el?
- Bántottak-e meg mostanában valamivel? Ha felidézed ezt az eseményt, megtalálod-e benne a hasznos tartalmat?


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!

Mit tehetünk szemünk védelme érdekében?

2025. augusztus 22.

Az Alensa szakértői szerint kulcsfontosságú, hogy alkalmazkodjunk ezekhez a változásokhoz:


UV-védelem: Minőségi, UV-szűrős napszemüveg viselése elengedhetetlen, még felhős időben is. Érdemes UV400 védelemmel ellátott napszemüveg hordani.
Megfelelő hidratálás: A száraz szem megelőzésére rendszeres műkönnyhasználat javasolt, különösen kontaktlencse-viselőknek és légkondicionált helyiségekben dolgozóknak.
Rendszeres szemvizsgálat: Évente legalább egyszer ajánlott részt venni átfogó szemvizsgálaton, hogy a problémákat időben felismerjék és kezeljék.
Speciális kontaktlencsék: Már az üzletek kínálatában megtalálhatók olyan speciális kontaktlencsék, amelyek fokozott védelmet nyújtanak az UV-sugárzás és a környezeti stresszhatások ellen.

Szabadidő, betáblázott napok

2025. augusztus 21.

A szabadidővel kapcsolatban hajlamosak vagyunk szélsőségesen gondolkodni.

Racionálisan belátható, hogy történelmileg manapság lenne szinte a legtöbb szabadidőnk, pedig azt érezzük, mintha egyre kevesebb lenne. Mintha a napi gondok és aggodalmak, a sok apró rutin miatt egyáltalán nem lenne időnk magunkra, és ha mégis akad egy kevés, már-már lelkiismeret-furdalásunk van az „elvesztegetett” idő miatt.

Ennek egyik alapvető oka, hogy a szabadidőt rendszeresen a munkaidőhöz képest értelmezzük, vagyis, hogy az az idő lenne, amit nem alvásra vagy munkára fordítunk. Miközben a szabadidő a kötött időhöz képest szabad. Márpedig kötött idő van bőven:


ilyen a fiziológiai szükségletekre szánt (alvás, evés, ürítés),
a társadalmilag meghatározott (maga a munka, a munkahelyre/iskolába eljutás, ill. hazajutás, ügyintézés, bevásárlás, orvoshoz menés stb.), ill.
az emberi kapcsolatokhoz kötődő (rokonlátogatás, céges karácsony, gyereket hazahozni az óvodából).


Ugyanakkor a különböző kategóriák nem választhatók el élesen, egy családi vacsora egyszerre része a szabad- és a kötött időnknek, miközben, mondjuk, a repülőtéri várakozást/sorban állást ritkán számoljuk a nyaraláshoz, mint a szabadidő talán legemblematikusabb részéhez. Vagy amikor a gyereket hazavisszük az oviból, egyszerre teszünk eleget egy társadalmi elvárásnak, ápoljuk a szülő-gyerek kapcsolatot és kezdhetünk kiengedni egy stresszes munkanap után, hisz a Manócska csoport problémájával foglalkozni mégiscsak felüdülés lehet a délutáni értekezlet után. Persze csak ha tényleg ki tudunk engedni…

Vagyis a szabadidő fogalmilag is bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, úgy lehet belőle több, hogy ezt nem feltétlenül vesszük észre.