Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bipoláris zavar vagy major depresszió?

Érdekességek2025. december 01.

Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét állapot jól ismert, mindkettő a hangulatzavarok nagy csoportjába tartozik, a finom tünetekben, a lefolyásban, a kimenetelben azonban különböznek, mint ahogy különböző az öröklődés mintázata is. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere magyarázta el a különbség lényegét.

Fotó: rawpixel.com | freepikMi az a major depresszió?

A major depresszió vagy unipoláris depresszió a tartós lehangoltság állapota, amely azonban diagnózisként csak akkor állja meg a helyét, ha megfelel bizonyos diagnosztikus kritériumoknak. Mivel azt a diagnózist csak orvos mondhatja ki, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olvashatók a főbb jellemzők: 
– Hosszú ideig (legalább két hétig) fennálló, mély depressziós hangulat.
– Az érdeklődés és örömérzet jelentős csökkenése szinte minden tevékenység iránt.
– Figyelmetlenség, motiválatlanság, lassú gondolkodás.
– Érzékelhető testsúlyváltozás – étrendváltoztatás, fogyókúra nélkül.
– Túl sok vagy túl kevés alvás, a hét legtöbb napján.
– Értéktelenség érzése vagy túlzott/ indokolatlan bűntudat.
– Halállal, illetve öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.
A súlyos depresszió (unipoláris depresszió) a hangulati hullámzások hiánya miatt különbözik a bipoláris zavartól, bár a depressziós fázis tünetei hasonlóak lehetnek. 

Mi a bipoláris zavar?

A bipoláris spektrum egy olyan zavar-család, amiben az elsődleges tényező a hangulati, érzelmi élet szabályozásának zavara. Ennek a hangulati, érzelmi hullámvasútnak két véglete van: az egyik, amikor nagyon felhangolt, kreatív, energikus valaki, ennek mindenféle lehetséges túlzásaival, a másik pedig a depresszió, ami ennek az ellentéte. Az utóbbi két évtizedben azonban tudományosan is igazolódott, hogy nem csak a szélsőséges formák tartoznak ebbe a csoportba, hiszen van, amikor nem ér el ilyen patológiás mértéket a hangulatingadozás, mégis bipolaritásról van szó. A modern diagnosztikus rendszerek bevezettek a konkrét tüneteken túlmenően két olyan kritériumot, ami szükséges ahhoz, hogy ki lehessen mondani a betegség diagnózisát. Az egyik, hogy az állapot jelentős mértékű funkciókárosodást okozzon a páciensnek a tanulásban, a munkában, a kapcsolataiban, a mindennapjaiban, a másik pedig, hogy az illető úgy érezze, nagy szenvedést él meg. Ez például a külvilág számára egy nehezebben észrevehető jellemző is lehet, ugyanis sokszor az érintettek óriási erőfeszítések árán, de igyekeznek fenntartani a „normális” életvitelüket – hangsúlyozza Veres doktornő.


A bipoláris zavar jellemzői:

Más a diagnózis, más a terápia célja


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.

Nemzeti Rákellenes Nap

2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Idén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.

A test és a lélek párbeszéde

2026. április 13.

Dr. Pászthy Bea Phd osztályvezető egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakorvos, aki egyben kognitív viselkedésterapeuta és kiképző család-pszichoterapeuta, feleség, családanya és nagymama számtalan aspektusból a tudomány területéről és a napi élet kihívásaiból ismeri, tudja, érzi a női lélek működését. Ennek megfelelően rangos állami kitüntetését „különlegesen sokrétű gyógyító, kutató és egyetemi oktató munkájáért” kapta.

Az elmúlt évek drámai változásai világjárvány, háborúk, klímaválság, digitális túlterheltség, gazdasági válság, a fiatalok mentális egészségválsága még jobban megerősítettek engem abban, hogy a mentális egészséggel rendszerszinten kell foglalkoznunk, az egyén, a család és a társadalom szintjén, a testi és lelki egészség komplexitásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szellemi és spirituális jóllét állapotát. Mindennek megteremtésében és fenntartásában, a következő nemzedék testi és lelki egészségének őrzésében óriási szerepe van a nőknek.

A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 10-20 évvel csökkenthetik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A felnőtt populáció mentális állapota nagyban befolyásolja a gyermekek életminőségét, későbbi pszichés és szomatikus betegségeit.