Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Betiltott termék! Rákkeltő anyag került a vízbe

Érdekességek2019. október 26.

Azonnali hatállyal bezáratták a Borsodi Víz üzemét, mert a kút, ahonnan a gyógyhatású ásványvizet nyerik rákkeltő anyaggal szennyezett. A kimutatott vegyület a PVC gyártásához is használt vinil-klorid, ami a WHO- és az EU-besorolások szerint 1-es kategóriájú rákkeltő anyag – írja a Blikk.

A portál megkereste a Borsodi Víz tulajdonosát, Szalay Lászlót, aki kifejtette, hogy a bezárás előtt kezdett működni a több tízmillió forintért vett új gyártósor, amivel megsokszorozhatták volna a termelést és költséghatékonnyá vált volna az ásványvíz előállítása.

Így még inkább ökölcsapásként ért minket a hír. A korábbi visszajelzések azt mutatták, nyugodtan ölhetek pénzt a vállalkozásba, hiszen az ország minden területéről érdeklődtek a termék iránt. Borsodban legendás híre volt a Borsodi Víz jótékony hatásának, keresték az emberek, és sikerült a legnagyobb élelmiszerláncok polcaira is eljuttatni a palackjainkat. A munkások többségét el kellett bocsátanom, de a fejlesztési kölcsönt ugyanúgy fizetnem kell, mintha folyna a termelés. Azt pontosan tudtam: mi minden előírást betartottunk, így biztos voltam benne, hogy nem az én vagy a cégnél dolgozók hibájából történt a súlyos mérgezés, ezért felkértem egy igaz­ságügyi szakértőt, derítse ki az igazságot – mondta a tulajdonos.

Az ügyben megszólalt Németh Csaba igazságügyi szakértő, hidro- és mér­nökgeo­lógus is. Mint mondta, több mint 30 éve vizsgálja azt a területet, ahol a mérgezett víz megtalálható. A szakember szerint még évtizedekkel ezelőtt történhetett a környezetszennyezés, a közeli BorsodChemnél.

Ki merem jelenteni, hogy mérgező vegyület került a talaj mélyebb rétegei­be, és az most érte el a kút környékét. Régen ugyanis, amikor még az állam volt a Borsodchem tulajdonosa, úgy ítélték meg, hogy a veszélyes anyagok tárolásához nincs szükség betonmedencékre, agyagmedencét használtak, ezeket egy ideig nem szigetelték – nyilatkozta Németh Csaba, aki kifejtette azt is, hogy úgy véli nem megfelelően tárolták a a PVC-gyártáshoz kapcsolódó technológiai szennyvizet. Így kerülhetett még évekkel korábban méreg a talajba.

Mivel itt régen bányák voltak, más a talaj alatti rétegek szerkezete, mint máshol. Ez pedig – sajnos – kedvezett a vinil-klorid terjedésének. Félek, hogy a Borsodi Víz bezárása csak a jéghegy csúcsa– fejtette ki a szakember, aki arról is beszámolt, hogy korábban már három mérést is elvégzett, amikhez a mintát egy kútból, kevert vízből és a talajvízből vette. A mintákat kielemezték egy laborban, majd azt az eredményt kapták, hogy a megengedett érték (0.5 mg/I) majd hússzorosa, 9.9 mg/I vinil-klorid volt a vízben és a talajban is. Mivel a koncentráció annál jobban növekedett, minél mélyebb réteget vizsgáltak, kizárt, hogy valaki szándékosan öntött felülről a kútba vinil-kloridot.


Az eset jelenleg ott tart, hogy BorsodChem nem ért egyet az ásványvíz-forgalmazó állításaival, éppen ezért a bírósági eljárás derítheti ki, hogyan kerülhetett a szennyezés a talajba.

A G7 portál utánajárt a magyarországi helyzetnek. Az arzén mérgező hatása évezredek óta ismert, azt azonban a 80-as évek elejéig nem tudták a szakemberek sem, hogy Magyarország nem kis részén magas arzéntartalmú vizet isznak az emberek. A Duna-Tisza közén előfordultak ugyan ivóvíznek tulajdonított halálos arzénmérgezések, de azt gondolták, hogy ezeket elásott arzéntartalmú permetszerek okozták.

A várandós nőkre és a kisgyermekekre pedig rövidebb időtávon is veszélyes, például spontán vetélést okozhat, valamint károsíthatja a fejlődő idegrendszert. Az Országos Közegészségügyi Intézet szakembereinek témában írt összefoglalója szerint a felsorolt megyék ivóvizének 2003-as átlagos arzénkoncentrációja (28 mikrogramm literenként) által okozott halálozási kockázat hasonló mértékű, mint a közlekedési baleseteké, valamint a nagyvárosi légszennyezettségé. (A teljes cikket itt olvashatja: G7)


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.