Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Betegségeid forrása: A székrekedés

Érdekességek2017. június 18.

Korunk vezető népbetegségei a szív és érrendszeri megbetegedések, az elhízás, a magas vérnyomás, vércukor, testzsír és a koleszterin szint mellé felzárkózik a sorba a székrekedés is, mely egy igazán alattomos probléma, korunkban pedig nagy betegségnek számít, ha tisztában vagyunk a mellékhatásaival.  

 

A székrekedés egyike a leggyakoribb panaszoknak, amely igen sok embert érint. Nem is olyan régen ezek a tünetek is különösen az idősebbek körére voltak jellemzőek...  Franciaországban tízmillió ember szenved székrekedésben, Németországban a lakosság 30%-a. Az elmúlt években a statisztikusok szerint növekedett a székrekedésben szenvedő emberek száma.

Naponta egyszer székletet kell üríteni, ez a nézet már az ókor óta meggyőződése az embereknek. Néhány teljesen egészséges ember is székrekedés elleni szereket kezd szedni, mert nincs naponta széklete, és függővé válik a hashajtóktól. A székletürítés normál gyakorisága még egészséges emberek körében is tág határok között mozog. A naponkénti egyszeri székletürítés nem feltétlen garanciája a megfelelő bélműködésnek. Ma már széles körben elfogadott, hogy a naponta háromszori székletürítés ugyanúgy normális lehet, mint a heti háromszori.


Mi a székrekedés?

A székrekedést úgy lehet meghatározni,

Tipikus tünetek jellemzik a székrekedést:

A székrekedéssel együtt járó tünetek igen változatosak lehetnek

A székrekedésben szenvedő betegek többségénél általában valamennyi tünet megtalálható, néha azonban egyik-másik tünet hiányozhat. A fenti tünetek bármelyike már székrekedést bizonyít.

A székrekedés szövődményei:

A jól összeállított speciális diéta és a rendszeresen végzett sport, azaz az aktív életmód segít elkerülni és gyógyítani a betegséget

A testmozgás előnyös hatásai

Az aktív életmód fontos a székrekedés megelőzésében és kezelésében. A késői felkelés és az ágyban való hosszas lustálkodás nem előnyös. A hegymászás, a sífutás, a séta, úszás, biciklizés és a sport, mozgás egyéb formái mind ajánlhatók. A fizikai aktivitás fokozza a belek mozgását, erősíti a hasfalat és általában is hozzájárul a jó egészséghez.

Hashajtók és egyéb kezelési módszerek

Szorulás esetén a székletlazítók és egyéb hashajtók alkalmazása meglehetősen összetett probléma. Ezek általában hatékonyak a kezelés kezdetén, azonban túl hosszú alkalmazás esetén a szervezet függővé válik ezektől a készítményektől, míg végül teljesen képtelen lesz a spontán székletürítésre.
Régóta alkalmazzák az orvosi gyakorlatban a természetes székletlazítókat; bizonyos növényeket, például

A bélmosásokat, a colon terápiát is lehet alkalmazni, azonban óvatos figyelemmel, mert ezek a beavatkozások a bélflóra roncsolódásával járnak. Colon terápiára csak orvoshoz forduljunk, a beöntéseket pedig ne túl gyakran és szakszerűen alkalmazzuk. 

Összefoglalva tehát a nem súlyos székrekedéses  esetek házi gyógymódját:

A székletet beindíthatja a hanyatt fekve végzett "pocak masszázs" is, amikor az óramutató járásával egyezően, körkörösen megsimítjuk, lágyan nyomjuk a pocakot. Soha nem szabad erős nyomást alkalmazni, inkább egy erőteljesebb simogatás ez, mint klasszikus masszázs. 

STOP - ha a tejtermékek fogyasztása beindítja a bélműködést, akkor az nem jó jel! Érdemes lehet kivizsgáltatni, egyúttal a tejtermékek fogyasztásával egészen felhagyni, mert ez azt jelzi, hogy a szervezet rosszul reagál a tejre. Ha elhagyjuk a tejet, az emésztés akár magától is helyrebillen, ha ezeket a tanácsokat megtartjuk! 

Székrekedés és pszichoterápia 

A székrekesés számos lelki ok miatt is kialakulhat, például a korai bilire szoktatás, vagy valamilyen megszégyenítés miatt, amire akár nem is emlékszik a beteg. Lelki analógiája a fukarság, a javak visszatartása, a pénzzel, bőséggel, vagyonnal kapcsoaltos problémák. Ha tartósan elhúzódik, egyszerű eszközökkel nem javul, akkor édremes a lelki okokat is megvizsgálni, akár terápia, akár kineziológiai oldás formájában a mögötte meghúzódó lelki blokkokat is oldani. 


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.