Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Benőtt köröm: nemcsak a szűk cipő a hibás – tévhitek és valóság

Érdekességek2025. október 02.

Fotó: brgfx | freepikA benőtt köröm sokakat érintő probléma, ennek megfelelően sajnos számtalan tévhit is kering ezzel kapcsolatban. Akinek már volt, igyekszik a lehető legtöbbet tenni azért, hogy elkerülje, akinek pedig még nem volt, csak legyint egyet, hiszen ez „csak” egy esztétikai probléma. Holott távolról sem erről van szó: a benőtt köröm komoly fájdalmat, gyulladást, más betegségekkel együtt pedig akár jelentős veszélyt is rejthet magában!

A témában dr. Móga Kristóf, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Benő, de miért?

Érdemes első körben tisztázni, miért is alakul ki a benőtt köröm. A tévhitekkel ellentétben ez ugyanis nemcsak a cipőn múlik – bár igaz, hogy ez külső tényezőként közrejátszik a kialakulásában. A benövő körmök széle túlságosan ívelten nő, így belevágja magát a bőrbe, ami nemcsak erősen fájdalmas, de gyulladást is okozhat. Kialakulásában valóban szerepet játszik a túl szoros cipő, de az öröklött hajlam mellett leginkább a helytelen körömvágás okolható.

A lábujjak körmeit a kézujjak körmeivel ellentétben túlságosan kerekre vágni nem szabad. Az egyenes vágás a megfelelő, a köröm széleinél enyhén lekerekítve. Így a köröm széle nem deformálódik, a benőtt köröm kialakulása pedig többnyire elkerülhető. Ehhez természetesen hozzátartozik a megfelelő lábhigiénia is, hiszen például gombás fertőzés esetén a megvastagodott körömdeformitások is előidézhetik a fájdalmas jelenséget.

Sajnos a benőtt köröm kialakulására való hajlam örökölhető, hiszen a vastagabb, erősebben ívelt körmök jelenléte genetikailag meghatározott. Azonban még ebben az esetben is jó eséllyel kerülhetők el a panaszok, ha a cipőre, a lábhigiéniára és a körömvágás módjára odafigyelünk.


Otthon, nyomkodva és kivágva

Ha már megvan a baj, a legtöbben igyekeznek otthon kezelni a problémát. Ilyenkor jönnek a nyomkodások, masszírozások, amelyeket sokszor kamillás áztatás előz meg. Ez a folyamat azonban nem veszélytelen a gyulladás mértékétől függően. Igaz, a kamillának hagyományosan gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítanak, de a nyomkodás semmiképpen sem tesz jót, hiszen csak fokozza a fájdalmat, és akár a gyulladás mértékét is növelheti az érintett területen.

Szintén gyakori, hogy a betegek igyekeznek otthon kivágni a benőtt részt. Ezzel ugyan rövid távon sikerülhet a panaszt enyhíteni, hosszabb távon azonban a nem szakszerű körömszél-eltávolítás miatt a benőtt köröm gondja visszatérhet – sokszor erőteljesebben és fájdalmasabban, mint előtte.

Egy másik gyakori „megoldás”, hogy a beteg saját megfontolásból antibiotikumot kezd szedni. Ez a gyulladást ugyan mérsékelheti, de a kiváltó problémát biztosan nem oldja meg. Ráadásul antibiotikum csak indokolt esetben szedhető, és azt, hogy mi számít indokoltnak, mindenképpen orvosnak kell eldöntenie.

Orvos? Orvos!

Mivel az otthoni praktikák a legtöbb esetben nem oldják meg a gondot – sőt, sokszor rontanak is rajta –, érdemes szakorvost felkeresni. A „műtét” szó hallatán sokaknak feláll a hátán a szőr, holott a korszerű orvostudomány lézeres eljárással rövid idő alatt és hatékonyan képes megoldani ezt a fájdalmas helyzetet – mondja dr. Móga Kristóf, az L33 Medical sebész szakorvosa.

A beavatkozás során a sebész helyi érzéstelenítésben eltávolítja a benőtt, deformált körömszélt, majd lézerrel kezeli a körömgyökeret, a körömképző állományt az érintett részen, hogy ne tudjon újra benőni a panaszos szél. Ez nemcsak gyors, hanem hosszú távon fájdalommentes és tartós eredményt is hoz. Ha a páciens odafigyel a lábára, a cipőjére és a körömvágásra, jó eséllyel többet nem kell szembenéznie a gonddal.

Mindenképpen ki kell emelni, hogy a benőtt köröm egyáltalán nem pusztán esztétikai gond. Amellett, hogy jelentős fájdalommal jár, kezeletlen esetben akár mélyebb szöveteket is érintő gennyes gyulladás is kísérheti. Ha pedig a páciens cukorbetegséggel, érszűkületes problémákkal vagy krónikus bőrbetegséggel küszködik, a benőtt köröm szakszerű kezelése még fontosabbá válik!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.