2024. július 17.
A nyaralás megszervezése nagyon gyakran stressz forrása is lehet. De vajon miért félünk a hibáktól, ahelyett, hogy megfontoltan készülődnénk a nyári pihenésre?
Szállásfoglalás, repülő- vagy vonatjegy vásárlása, ill. a gépkocsi átnézetése, később az úti holmik összekészítése, a bőröndök pakolása… A vakáció szervezése, ill. előkészítése bizonyos munkaterheléssel jár, mielőtt átadja helyét a pihenésnek. Ugyanakkor igazi rémálommá is válhat, pl. afölötti félelmünkben, hogy időben, jól teljesítettük-e az ezzel kapcsolatos vállalásainkat, vagy nem felejtettünk-e el valamit, ami elronthatja a vakációzás örömét?
Vége a halogatásnak!
A nyaralást megelőző hosszabb-rövidebb időszak gyakran nehéznek bizonyul, szorongásokkal teli, noha nem lenne okunk rá, ha minden előkészületet időben elvégeznénk. Valójában semmi nem igazolja az idegeskedést, a stresszt, mégis, jelen van a szervezés/felkészülés bizonyos szakaszaiban. A vakáció közeledtével azonban a kapcsolódó feladatok szembesítenek minket a tényleges munkával, ami szorongást
kelthet. Hiszen gyakran hajlamosak vagyunk halogatni, elodázni a minket fárasztó feladatokat. Márpedig egy nyaralás megszervezése a legtöbbször kellemetlen, fárasztó feladatokkal is jár. Egy olyan helyzet áll elő, amely eltér a napi rutintól, és erőt kell venni magunkon, hogy minden előkészületet elvégezzünk határidőre.
Félelem a rossz döntésektől
A pszichológusok szerint ezt az előkészületek okozta stresszt a késéseken kívül a szervezés rossz elvégzésétől való félelem is felerősítheti. Választani kell, döntéseket hozni az úti célt, a szállást stb. illetően. Így azután nem nehéz aggódni amiatt, hogy a tó helyett a hegyek közt kellett volna szállást foglalni, itthon vagy olcsóbb külföldi üdülőhelyen, kempingezni vagy szállodába menni, barátokkal, családdal vagy akár
egyedül. Hiszen a nyári vakáció sokunknak talán a legfontosabb része az évnek. És ha egész évben dolgozunk azért, hogy kihasználhassuk
a hosszabb-rövidebb ideig tartó kikapcsolódást, nagy a tét: a nyaralásnak sikeresnek „kell” lennie. Ez extra pszichés terhet ró ránk, főleg, ha azt szeretnénk, hogy minden tökéletes legyen.
2024. július 16.
A vércukorszint két élettani szabályozója a szervezet saját hormonjai, az inzulin, és a glukagon. Amikor a glükóz vérszintje megemelkedik, a hasnyálmirigy inzulint bocsát ki magából, és a glükózt eljuttatja a sejtekhez.
Inzulin és glukagon
Ezen kívül az inzulin aktiválja a glukóz energiává és glikogénné alakulásának folyamatát, azaz szerkezetileg lehetővé teszi a szervezet bizonyos részeiben (máj, izmok) való raktározásra, szükség esetén a gyors mobilizáláshoz.
Ha a vércukorszint egy bizonyos szint alá csökken, a hasnyálmirigy glukagont bocsát ki (ez egy inzulin antagonista). Ekkor a máj glukagont enged a véráramlásba, ezért a vércukor újra megfelelő szintre emelkedik, stabilizálódik.
Magasabb cukorértékek: fontos a mozgás és a megfelelő diéta
Cukorbetegségben akár 1-es, akár 2-es típusú, a hasnyálmirigy inzulin termelése nincs összhangban a szénhidráttal bevitt glükóz mennyiségével, és a sejtekhez történő elszállításával. A vérben keringő nagyobb mennyiségű cukor megváltoztatja a kémiai viszonyokat, ez pedig tipikus diabéteszes tünetekhez vezet, mint pl. nagy mennyiségű vizelet, szomjúság, kimerültség.
Nagyon fontos, hogy az esetek döntő többségében az időben észlelt magasabb vércukor értékek még korrigálhatóak vagy karbantarthatóak rendszeres testmozgással és szinte észrevétlen étrendi áthangolásokkal.
Glikémiás index (GI) A GI megmutatja a szénhidráttartalmú ételek vércukorszintre, és ezáltal az inzulinelválasztásra gyakorolt hatását. Minél nagyobb az étel GI-értéke, annál intenzívebben és gyorsabban megemeli a vér cukorszintjét, és annál több inzulin leadására serkenti a hasnyálmirigyet.
A GI kiszámításához 50 g glükóz vércukorszint-emelő hatását veszik alapul, és ezt hasonlítják össze a különböző élelmiszerek elfogyasztása után tapasztalható vércukorszint-emelkedéssel. A számérték megmutatja, hogy az 50 g glükózhoz képest az azonos mennyiségű szénhidrátot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása hányszoros mértékű vércukorszint-emelkedést okoz. 50 g szénhidrátot tartalmaz például 1 kg sárgarépa vagy 650 g görögdinnye.
2024. július 16.
2024. augusztus 8-án –a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján – harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Az eseménysorozatban idén már hat ország 15 helyszíne vesz részt és 50 zenekar fellépésre kerül sor itthon és külföldön Rostás Mihály „Mazsi” (a Lakatos Mónika és a Romengo és a Mazsimo Gipsymo zenekarok alapítója és zenekarvezetője) kezdeményezésére. Az eseménysorozat arca Lakatos Mónika Kossuth- és WOMEX életműdíjas roma énekesnő.
A Nemzetközi Cigány Dal Napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nemcigány művészek részvételével évről-évre bővülő helyszín- és programkínálattal. 2024-ben tíz magyarországi városban, valamint öt külföldi helyszínen, közel ötven fellépő zenekarral várják a közönséget a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat szervezésében ingyenes koncertekkel. Flamencotól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a jazzes ritmusokig elvarázsol bennünket a cigány kultúra életöröme, dimanizmusa és mélysége egyaránt.
A szervezők arra biztatnak mindenkit, hogy merüljenek el a felejthetetlen zenei élményekben jobban megismerve, megtapasztalva a cigány kultúra mellett a saját kulturális sokszínűségünket is.
A vízóraaknák, pincék fogságába került békák problémája egy kevéssé ismert, ugyanakkor az ország és a lakosság jelentős részét érintő természetvédelmi ügy. Figyelembe véve a hazai lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet, könnyen előfordulhat, hogy szárazföldi életmódot folytató békáink akár sokezres nagyságrendű állományán segíthetünk országosan alig egy-két perc alatt, hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
