Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Becsüld meg magad, lányom!

Érdekességek2021. november 24.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ez volt nagymamám első számú tanácsa, gyerek majd kamaszkorom idején, és ezzel is távozott, akkor, amikor én épp házasságom felé igyekeztem. Gyerekfejjel ez teljesen mást jelentett, mostanság kezd új értelmet kapni ez a mondat. Kislányként azt gondoltam, hogy akkor teszek eleget a szülői, nagyszülői intésnek, ha megfogadom a jó szót és úgy viselkedem, ahogyan megmondják nekem előre.  

Aztán teltek az évek, és egyre jobban kezdett szorítani a jó-kislány cipőm... Két gyerek anyjaként, felnőtt, józan ésszel és egyensúllyal megáldott nőként már eszembe sem jut megpróbálni felvenni...

Mit is jelent az, hogy becsüljem meg magam? Nem azt semmiképp, hogy vonuljak sarokba, húzzam meg magam addig, amíg rájövök döntéseim helytelenségére... ez a mondat egy olyan ősi női bölcsesség, ami magába foglalja a pszichológia legfontosabb tanítását. Hiszen mindennek a kulcsa az önbecsülés. Addig, amíg nem tanuljuk meg magunkat becsülni, nem is vagyunk képesek másokhoz így viszonyulni.

Alaptörvény, hogy abból tudsz adni, ami neked is van, sokszor hallottam anyutól, ha olyasmit kértem, amit nagyon nem akart megadni nekem, hogy húzzak szőrt a tenyeréből... Ha neked nincs önbizalmad, ha nem szereted magad, hogyan is tudnál mást szeretni? Hogyan tudnál örömet, boldogságot, szenvedélyt adni másnak, ha te kimaradsz a saját osztásodból. Ha egy zsákba csak kígyót, békát gyűjtünk, nem tudunk virágot kivenni belőle.

Sok páciensem nem is tudja, hogyan kezdje el magát szeretni... Értetlenkedve néznek rám, amikor megkérdezem, hogy Te szereted-e önmagad? És akkor is zavar van a szemekben, ha azt kérdezem, milyen érzés, amikor megsimogatod a saját alkarod? Ha nem tudsz magadból érzéseket kiváltani egy apró érintéssel akár, hogyan tudnál egy másik emberből bármit is kiváltani?

Honnan ered bennünk az a tévhit vagy hibás gondolatmenet, hogy tudunk őszintén, tisztán, szeplőtlenül szeretni másokat akkor is, ha önmagunkat kínozzuk, bántjuk, ostorozzuk és megvetjük? Miért olyan nehéz azt az embert elfogadni, akinek megszülettünk? Miért olyan nehéz árnyaltan nézni ezt a földi lét nevű színjátékot? Hiszen, ha jól körbenézünk, nem sok igaz arc vesz minket körül... A színházi „mintha” van mindenhol... Olyan, mintha élnénk, olyan, mintha boldogak lennénk, olyan, mintha tökéletes párkapcsolatunk lenne, olyan, mintha kiegyensúlyozott gyerekek szülei lennénk... Az Arckönyv telve van tökéletesebbnél tökéletesebb minthákkal... Aztán egyszer csak a felfújt rózsaszín illúziólufi kipattan és kiömlik belőle a felgyülemlett tartalom... Aztán szépen lassan újra épül a vár, majd aztán borul... Újra és újra... Ez a mókuskerék...


Csakhogy emögött nincs önbecsülés... Önbecsülés az, amikor először magam stabilan állok két lábon. Amikor szeretem és elfogadom azt, aki éppen akkor, abban a pillanatban vagyok. Amikor elfogulatlanul tisztában vagyok az értékeimmel, a tudásommal, a szakértelmemmel és vállalom magam (elsősorban önmagam előtt). Amikor a párom nem alulválasztom, és nem alá-fölérendelt viszonyban élek. Amikor nem darál be a társam, mert egyenrangúak vagyunk. Ezt jelenti nekem a becsüld meg magad, lányom. Ezt tanultam, erre tanítom a gyermekeim is.

Ha kérdésed van vagy bármi bizonytalanságod, írj: reka@dezsireka.hu vagy hívj a 06-30-6404061-es számon.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.