Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bébipapi

Érdekességek2018. május 03.

A vitaminszegény téli időszakban még jobban oda kell figyelni, hogy mit esznek a legkisebbek.

Hagymafélék

B- és C-vitamint, kalciumot, vasat és káliumot tartalmaznak, és bizonyítottan szinte minden betegség gyógyulását segítik. Szélhajtó, görcsoldó, köhögéscsillapító, étvágyjavító, baktériumölő, féregűző és roboráló hatásuk egészen pici kortól kihasználható. Ha kis mennyiségben, csupán az ételek természetes ízének kiemelésére használjuk, akkor fűszernövénynek tekintjük, ha nagy mennyiségben használjuk, akkor a főzelékfélékhez hasonlóan zöldségként kezeljük.

Jó tudni, hogy a nyers, felszeletelt hagyma és fokhagyma antibiotikum-hatással rendelkezik. Legalább egyméteres körzetben biztosan elpusztítja a levegőben lévő fertőző kórokozókat. A tojásételek, szendvicsek, hidegtálak mellé mindig tegyünk zöldhagymát, szeletelt hagymát, fokhagymát, hogy fertőtlenítsük a levegőt, és azért is, hogy a kicsi idejekorán hozzászokjon, és megszeresse a hagyma szagát, ízét. A hagyma csípősségét illóolaja adja, ennek tulajdonítható gyógyító hatása is. Veszít csípősségéből, ha megpucolva 1-2 órán át hideg vízben áztatjuk. Kevésbé könnyezünk, ha a tűzhely melege közelében szeleteljük vagy géppel aprítjuk. A kínai fokhagyma gerezdje nagyobb, kevésbé ízes, szagos és csípős, mint a magyar változat. Kisgyerekek ételének elkészítéséhez nagyobb sikerrel használható. A hagymafélék főve már nem csípősek, és így is megőrzik jótékony hatásukat. Üvegesre párolva lágy ízhatást kapunk, míg aranysárgára pirítva jellegzetes, egyszerre édes és erőteljes ízű lesz. A hagymaféléket 6-8 hónapos korig csak belefőzzük az ételbe, de 8 hónapos kor után párolva vagy főve és összenyomva benne is hagyjuk. A forró ételbe beleszórt, vágott snidling elveszíti csípős erejét és erős szagát, de megtartja hatását.


Banán

A trópusok almája, tápláló, édes ízű, sok szénhidrátot (gyümölcscukrot), béta-karotint, kalciumot, vasat és növényi rostot tartalmazó, nyugtató hatású (stresszoldó) gyümölcs. Édes és pikáns ételekhez egyaránt ízletes, a teljes értékű táplálkozás kedvelt élelmiszere. Cukor nélkül is jól illik a tejtermékekhez, gabonafélékhez, olajos magvakhoz, zöldségekhez és gyümölcsökhöz egyaránt. Nyersen csak akkor adható a babának,ha teljesen érett (különben nehezen emészthető, és puffadást, hasfájást okoz), és ép, sértetlen a külseje. Ilyenkor sárga héján barnás foltok jelennek meg, tapintásra már nem kemény, de az ujjbenyomatot még nem tartja meg. Magas pektintartalma miatt sikerrel alkalmazható a hasmenéses bélbetegségek diétájában.

A banánt szellős helyen, szobahőmérsékleten kell tárolni, a hűtőszekrényben keserűvé, az alma mellett túléretté válik és elpuhul, megfeketedik. Felbontás előtt alaposan meg kell mosni.

 

 A cikk forrásául dr. Kerekes Judit gyermekorvos

Jó étel, jó élet

című könyve szolgált.

A könyv megrendelhető a Galenus webáruházban!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)