Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Babráló kezek - mit jelentenek?

Érdekességek2022. november 09.

Te is a "babrálósok" népes családjához tartozol? Nem bírod ki, hogy ne legyen valami folyton folyvást az ujjaid között, a kezed ügyében? Ha nincs más kéznél, akkor a szoknyád korcát, zakód zsebét, vagy saját hajadat, körmödet, füledet, jegygyűrűdet piszkálgatod? Már a suliban is ezért kaptad a legtöbb beírást? Érdekel mit mond erről a pszichológus?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A különféle babráló szerkezeteket neked gyártották? imádod a kulcstartót, amit nyomkondi, piszkálni lehet? Szerinted miért gyártják ezeket milliószám? Mert nem vagy egyedül a szokásaiddal! 

A pop it most divat is, de évek óta jelen vannak a piacon a hozzá hasonló, babrálóknak szóló játékeszközök. A stressz kocka, ami néha nem is csak kocka, hanem bonyolultabb mértani forma, és mindenféle bizgentyű van az oldalain. 

Korábban a hívő ember az olvasóját babrálta egész nap, és arra fogta, hogy imádkozik. Volt, aki a kulcstartójával játszott. A jelenség nem újkeletű.

Ösztönös és tudatos mozdulatok

A mozgásfajták vagy a külvilág ingereire adott közvetlen válaszok, mint például a tanár kérdez, a diák jelentkezik, vagy a lélek egyéni világából származó önkéntes, ösztönös hatások alatt keletkezik, mint amikor a tanár kérdésére a diák önkéntelenül összehúzza magát. Attól függ, melyik viselkedés van túlsúlyban, mekkora hányada mozgásainknak tudatos és mekkora a tudattalan, hogy mennyire tudjuk uralni magatartásunkat cselekedeteinket.

Érzelmek és mozgások

A mozgásaink, cselekedeteink kifejezhetnek hangulatot, érzelmeket, érzéseket, vágyakat és indulatokat, sőt gondolati és tudattartalmakat is. Kifejező mozgásaink megmutatják, milyen a személyiség alapvető mozgásjellege, lelki alap szerkezete. Ilyen kifejező mozgás a különféle tárgyakkal, vagy saját magunk testrészeivel való játszadozás, köznyelven szólva a babrálás is.

A babráló mozgás mindig olyankor keletkezik, amikor az egyén bizonytalan helyzetben van, válaszúton, „krízisben” érzi magát, valamilyen indulatot kell elfojtania, vagy ellentétes indulatok viszonyában egyik sem tud fölénybe kerekedni. A babrálás arra való, hogy átsegítse az egyént a nehéz helyzeteken, könnyebbé tegye a megoldás sikertelenségeinek elviselését.

A nyunyóka van mindennek a mélyén! 

A babrálás kicsi gyerekkorban alakulhat ki, amikor a kisgyerek bizonytalan, és a különféle külső eszközökhöz; plédhez,  mama finom illatú hálóingéhez, az alvós pelenkához, nyálkendőhöz, alvótárshoz, vagy más tárgyhoz fordul bizalmat keresve, és azt a tárgyat babrálja. Gyűrögeti, ujjacskái közt morzsolgatja, egyszóval a stressz levezetésére a tárgyhoz kötődik. Ez egy teljesen normális gyermeki viselkedés - ám néha tovább megy felnőtt korra is. 

A babráló nehezen dönt!

A babrálás egy olyan kifejező mozgás, mely azt a lelkiállapotot fejezi ki, amelyben az illető halogatja a döntést képtelen a döntés meghozatalára, egyszóval nem hajtja végre azokat a tevékenységeket, melyek megoldást jelentenének a helyzetében. Az egyén mozgásának alapjellege megmutatkozik abban, milyen módon is babrál? Szakítgat? Gyűröget? Tördel, esetleg gyúrkál, vagy éppen a jegygyűrűjével játszik?


A babrálás a tűnődő ember önkifejezése

Ugyanaz az ember ugyanazokkal a mozdulatokkal babrál, és ha valamely babráló mozgásról erővel, odafigyeléssel le is szokik igen gyakori, hogy ugyanazt a mozdulatsort átteszi valamely más területre, ha a mozdulatsort kiváltó probléma nem oldódott meg a lelkében (például a ceruzatördelőből ujjtördelő lesz ..).

A babráló ember minden vitás kérdést úgy old meg, ahogy jellemző babrálási motívuma modellezi. Aki apró fecnikre tépdes egy papírt és abból figurákat rak ki, az kreatív, alkotó, egyéni módon, ám mások által nehezen érthetően, gyakran túl bonyolultan jut el az egyéni megoldásig. Az előző példa tördelője pedig feketében és fehérben látja a világot, és számára csak végletes megoldások létezhetnek. A babrálásunk módjaiból tehát egy jól odafigyelő laikus is kiváló megfigyeléseket vonhat le. Ezeket a megfigyeléseket egyébként mindenki megteszi, de csak kevesen tudatosítják, vagy merik megfogalmazni a babráló emberrel szemben kifejezett érzéseiket.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Hogy szokjak le róla?

A babrálás – mint minden „rossz szokás” – valamely lelki történés vetülete. Ha úgy tetszik, egy olyan berögződés, amelyen az egyén nem volt képes túljutni, és folyton ugyanazt a megoldást játssza végig. A leszokásnak azok a módjai, melyek az alap probléma megoldása nélkül, csupán a tevékenységtől való akaratlagos megszabadulásra korlátozódnak, nem vezetnek eredményre, vagy csak rövid ideig tartanak. A babrálót – sem felnőttet, sem gyereket! – nem lehet leszoktatni a folytonos rászólogatással, sőt ezzel még csak rontunk a helyzeten, fokozzuk zavarát.

A folyamatos és zavaró babrálásról pszichoterápia, különféle NLP technikák, vagy kineziológia alkalmazásával lehet leszokni, ám ha az nem zavaró mértékű, nem feltétlenül kell tiltólistára venni, üldözni. Megfelelő önismerettel idővel maguktól is elmúlhatnak.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Babrálok, vagy nem babrálok?

Sokan nem is tudják magukról, hogy a babrálósok népes táborába tartoznak, mert mozdulataik annyira régiek, ősiek és önkéntelenek. Az is előfordul, hogy „generációs babrálás” uralkodik a családban. A sérelem, amivel közvetlen kapcsolata van a babráló mozdulatoknak, a nagypapát érte, de az unoka is ugyanazzal a mozdulattal babrálja a például fülcimpáját, mivel hasonló feszültséghelyzetben ezt a modellt látta saját szüleitől, akik szintén szüleiktől vették át.

Ilyenkor azt mondjuk: családi vonás, öröklődésről beszélünk, noha nem túl valószínű, hogy ezek genetikus lenyomatok lennének. Ha nem tudjuk eldönteni magunkról, hogy babrálunk-e, vagy sem, játsszunk néhány barátunkkal olyan szerepjátékot, melyben egymás jellemző mozdulatait kell utánoznunk, és máris kiderül a titok: - Vajon én mivel babrálok?

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.

Miért fontos időben eltávolítani a basaliomát?

2026. október 13.

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek.



A basalioma egy gyakori bőrrák típus

A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat. Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet.

Miért lehet veszélyes, ha a basaliomát későn távolítják el?

Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. – A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé – magyarázza Medgyesy doktor. – Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti.

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.