Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Baba fagyasztott petefészekszövet segítségével

Érdekességek2017. szeptember 11.

A világon először született baba olyan petefészekszövet felhasználásával, amit még az anya gyerekkorában fagyasztottak le és ültettek vissza később a nő szervezetébe – tudósított a BBC hírportálja.

A 24 éves Moaza Al Matrooshi kisfia a napokban jött világra a londoni Portland magánkórházban.

Kezelőorvosa, Sara Matthews azt hangsúlyozta, hogy a sikerük a sorstársak számára is reményt jelent.

“Tudtuk, hogy a petefészek szövetének átültetése működik, azt azonban nem, hogy serdületlen kislánytól vett, lefagyasztott szövet sikeresen beültethető-e” – mondta a szakértő.

Remény minden nőnek

Az orvosok szerint az első ilyen baba születése az olyan nők számára jelent új reményt, akik rákbetegség, vérképzési vagy immunrendszeri zavarok miatt veszítenék el a termékenységüket.

A dubaji születésű Moaza Al Matrooshi a thalasszémia nevű örökletes vérszegénységben szenvedett, mely halálos lehet, ha nem kezelik. Mielőtt a londoni Great Ormond Street kórházban megkapta volna a csontvelő-átültetést, kemoterápián kellett átesnie, mely károsítja a petefészket.
Ezért a kemoterápia előtt, kilencéves korában eltávolították a petefészke egyes szövetdarabjait, ezeket sejtvédő anyagokkal kezelték, majd a hőmérsékletét lassan csökkentették mínusz 196 fokra. Ezután folyékony nitrogénben tárolták.
Tavaly dán sebészek öt szövetszeletet visszaültettek a fiatal nő szervezetébe, négyet a nem működő bal petefészkéhez, egyet a méhfalhoz erősítettek.

Moaza Al Matrooshi már korábban túlesett a klimaxon, ám a transzplantáció után hormonszintje újra az életkorának megfelelő lett, megindult a peteérés, termékenysége helyreállt.


A gyerekvállalás sikerének érdekében férjével együtt mesterséges megtermékenyítésben (IVF, in vitro fertilization, vagyis lombikbébiprogram) vettek részt.
Nyolc petesejtből három embrió termékenyült meg, kettőt ültettek be a nő méhébe.

A fiatal nő anyjának is köszönetet mondott, mert ő szerette volna, hogy kislányának fagyasszák le a petefészekszövetét.

Helen Picton, a Leedsi Egyetem reprodukciós osztályának vezetője végezte a szövetfagyasztást.
“Moaza volt az első páciensek egyike, akit 2001-ben kezeltünk. Azóta már több mint 60 baba született olyan anyáktól, akiknek helyreállították a termékenyégét, ám Moaza az első, akinek gyerekkorában lefagyasztott szövetét használták fel ehhez” – magyarázta Picton.

A világon az először 2004-ben Belgiumban született gyerek, akit édesanyja saját petefészekszövete beültetése után szült.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.