Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Azt csinálod, amit szeretsz?

Érdekességek2021. szeptember 08.

Egyetlen módja a tartós sikernek, boldogságnak és belső békének: ha azt csinálod, amit szeretsz. Azt, amire születtél, amihez tehetséged van, amit mindenki másnál jobban csinálsz. És tudod, hogy miért? Mert úgy belefeledkezel, hogy észre sem veszed, de már nem is vagy képes munkának nevezni a napi tevékenységed. Olyan, mintha folyamatosan szabadságon lennél. Vagyis: megtalálod a szenvedélyed.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az időnk nagy részét munkával töltjük, rendszerint eljárunk valahova dolgozni, mert muszáj, mert meg kell élni valamiből. Ez a tevékenység ritkán tesz bennünket elégedetté, boldoggá, lelkessé. Úgy tanultuk, hogy vannak dolgok, amikből nem lehet megélni, mert komolytalanok, szükségtelenek, és hobbinak lehetnek jók, de arra nem, hogy építsünk rájuk és a velük keresett pénzből még félre is tegyünk…

A sikert gyakran azonosítjuk a jó keresettel vagy a gazdagsággal, a megszerzett nagy haszonnal – és persze hajlamosak vagyunk mindent, még a sikert is az anyagiakban mérni. Nem vesszük észre, mert nincs is rá alkalmunk, hogy a folyamat éppen ellenkezőleg működik. Ha azt csináljuk, amire valóban születtünk, minden elkezd áramlani: bevonzzuk a megfelelő embereket az életünkbe, akikkel szívesen és jól dolgozhatunk, megtaláljuk a megfelelő időpontot és a tökéletes helyszínt a munkánk végzésére. Hiába tagadjuk (mert sokszor az a kényelmesebb), a vonzás törvénye működik.

Ha elégedettek vagyunk, szívesen kelünk, mert azzal töltjük a napunkat, amit igazán szeretünk, nyugodtan is fekszünk le. A szívvel-lélekkel végzett munka az, amire szükség van a mai világban. Ezért nincsenek munkahelyek. A munkahelyek nem teremnek. Nekünk kell megteremtenünk a saját helyünket a világban, az egyedi tehetségünkkel, a senki máséhoz nem hasonlítható képességeinkkel, olyan tevékenységgel, amivel saját magunkon kívül másokat is szolgálunk. Lehet, hogy vállalkozást kell indítanunk, lehet, hogy el kell kezdenünk egy hiánypótló terméket gyártani, és még ki tudja, hányféle módja lehet annak, hogy valami olyat csináljunk, amit eddig szerettünk volna, de nem mertünk…

Sokan veszítik el munkahelyüket – másképp soha nem adnák fel az ún. biztonságot, és jó tudni, hogy senki másnak sincs garantálva semmi az életben. Felelősséget vállalva a saját életünkért, hálát adva az újrakezdés, a változás lehetőségéért, megváltozik a hozzáállásunk. Az áldozat szerepéből kiléphetünk végre, hiszen nem más fogja megtenni helyettünk a szükséges lépéseket. Ha másképp látjuk a világot, a világ is másnak lát minket!

Szakítanunk kell azzal a hiedelemmel, hogy a családunk, a körülményeink, az iskoláink határozzák meg a boldogságunkat. Ha valami nem működik jól az életünkben, azt nekünk kell megváltoztatnunk. Ennek a legegyszerűbb módja az, hogy megváltozunk. Szemléletet váltunk, nem másokra mutogatunk, hanem minden nehézségre, problémára, kihívásra lehetőségként nézünk. Nem is tudjuk, hogy milyen adottságaink vannak, micsoda teremtő erő van bennünk, mert nincs rá alkalmunk, hogy éljünk velük. Versenyre születtünk, versenyzésre edzettek minket, versenypályaként működik az óvoda, az iskola és a munkahely. És ha az a versenyszám nem is létezik, amiben mi a legjobbak vagyunk?!

Ideje változtatnunk, megérteni, hogy ami eddig nem működött, az ezután még kevésbé fog működni. Ahelyett, hogy unottan vagy utálattal járunk be a munkahelyünkre, fel kell fedeznünk a valódi képességeinket. Segíthet például az, ha visszagondolunk, hogy gyermekkorunkban milyen pályáról álmodtunk, mi az, amit folyton emlegettünk, ha megkérdezték: mi leszel, ha nagy leszel? Nem véletlenül álmodtunk akkor arról. Ha most jött el az ideje, hogy valóra váltsuk, hát semmi akadálya, hacsak nem a kishitűségünk, az önbizalmunk hiánya.


Nem kell félni attól, ha nagyot kell ugranunk. Ma már lehetetlen nem kilépni a komfortzónánkból. Mitől is várunk változást, jobb körülményeket, boldogabb életet, ha mindent ugyanúgy csinálunk, mindent ismétlünk, csak éppen más eredményt várunk?! Váltani, változtatni szükséges. Látjuk, hogy milyen világot teremtettünk. Boldogtalan, gyűlölettel és háborúkkal teli világot. Ha tetszik, ha nem, a világ akkor fog megváltozni, ha mi magunk egyenként változunk és változtatunk.

Nem leszünk attól jól, vagy attól boldogok, ha valaki más valahol máshol boldog, vagy leteszi a fegyvert, vagy nem fordul többé gyűlölettel másokhoz. Nem. Attól leszünk boldogok, ha most dolgozunk magunkon, a belső világunkon, letesszük a fegyvert, és elkezdjük azt csinálni, amire születtünk. Elkezdünk szolgálni, alázatosabbakká válunk, belülről kifelé formáljuk át a világunk.

 

Mégis, honnan tudhatjuk, hogy mire születtünk? A választ nem másoktól kapjuk meg, nem másoktól fogjuk hallani, hogy miben vagyunk jók. Magunknak kell felfedeznünk a szenvedélyünket. Kezdjük azzal, hogy mit csinálunk, azt csináljuk szívesen és szeretettel. Érezzünk rá a szívesen végzett munka ízére. Meglesz az eredménye. Lehet, hogy éppen az a küldetésünk, amit most még csak hobbiként űzünk, hiszen belénk van programozva, hogy ez „csak” a szórakozásunk, nem valódi és értékes munka.

Akárhogy is, rajtunk a sor, minden tekintetben. Ahogy eddig sem mások oldották meg a problémáinkat, ezután sem fogják megtenni. Senki nem fog a kedvünkért kényelmes, korszerű, és még jól is fizető munkahelyet teremteni. Nincs is mire várni. Itt az idő változni, változtatni.

www.HooponoponoWay.hu
Kép forrása 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Ezért nehéz egyedül formába lendülni otthon

2025. július 01.

Hogyan lehet mégis tartós a fejlődés?

Sokan hajlamosak magukat okolni, ha otthon nem jönnek az edzés eredmények, pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb. A négy fal között edzeni nemcsak kényelmes, hanem tele van nehézségekkel is: könnyű elveszíteni a lelkesedést, elcsúszni a rendszerességen, vagy épp tanácstalanul válogatni a rengeteg online videó között. Fodor Réka fitnesz szakértő szerint nem a kitartás hiánya a fő akadály, hanem az, ha nincs egy jól felépített terv, személyre szabott segítség és bátorító közösség.

A szakértő szerint a siker kulcsa a részletekben és a tudatosságban rejlik.

„Az otthoni edzés nem szükségszerűen könnyebb vagy kevésbé hatékony, mint az edzőtermi, de csak akkor hozza a kívánt formát, ha helyesen végezzük” – hívta fel a figyelmet a Barackcsapat online edzésplatform alapítója.

Túlzott lelkesedés vs. teljes rendszertelenség

Fodor Réka szerint az egyik leggyakoribb buktató a túlzott kezdeti lelkesedésből fakadó túledzés, vagy éppen ennek ellenkezője, a rendszertelenség.

„Sem a pihenőnapok nélküli, mindennapos intenzív mozgás, sem a hetekig tartó kihagyások nem vezetnek optimális eredményre. Előbbi könnyen túlterheléshez és sérüléshez, utóbbi pedig motivációvesztéshez és a fejlődés elmaradásához vezethet. A megoldást egy okosan felépített, fokozatosságot biztosító edzésterv jelentheti, amely figyelembe veszi az egyéni terhelhetőséget és biztosítja a szükséges regenerációt.” – meséli Fodor Réka.

Az erdőtüzek térségünket is fenyegetik

2025. július 01.

A klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat együttesen egy olyan jelent teremtett, ahol már nemcsak a déli országoknak kell erdőtüzektől tartania, Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik. Megjelent az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb, Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe című tanulmánya, melyben a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának egyik kutatója is részt vett.

A világon évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le – ez akkora terület, mint egész Ausztrália. Bár nem minden térségben nő a leégett területek aránya, a tüzek pusztító ereje és intenzitása aggasztóan fokozódik.

A projektben – ami a tűz új szerepének és kockázatának felismerését célozta – 22 nemzetközi kutató vett részt, a munkacsoport egyik vezetője pedig Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója volt. „Szakmailag nagyon inspiráló volt a munkacsoport tagjaival dolgozni, különböző szakterületek képviselőivel, akik Európa számos tájáról hozták a tudásukat, tapasztalatokat. Erős szakmai kapcsolatokat építettünk, már egy közös workshopon is részt vettünk azóta és tervben van egy közös publikáció is – szóval kapcsolatban maradunk a csapattal” – mondta el az ÖK kutatója a projektről. 

Az éghajlati változások – a forróbb nyarak, hosszabb hőhullámok és gyakoribb aszályos időszakok – ideális feltételeket teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt biomassza lényegében „üzemanyagként” viselkedik, amely könnyen lángra lobban, akár egy eldobott csikk miatt is. A tanulmány szerint az emberi tevékenység közvetlenül és közvetetten is felerősíti ezeket a kockázatokat.

Az elhagyott mezőgazdasági területeken meginduló cserjésedés, a kezelés nélküli gyepterületek, vagy az idegenhonos fajok (például fenyők, eukaliptusz) telepítése mind növelik a gyúlékonyságot. Kiemelt kockázatot jelentenek a wildland–urban interface (WUI) zónák, azok a területek, ahol a természetes vegetáció közvetlenül határos a lakott településekkel. Európa területének kb. 7%-a ilyen, és ezekben a térségekben fokozott figyelemre van szükség a tűzvédelemben és várostervezésben egyaránt.

„A déli országok – elsősorban Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország – régóta küzdenek a nyári erdőtüzekkel. Az újdonság azonban az, hogy Észak- és Közép-Európában is egyre gyakoribbak a súlyos tűzesetek” – magyarázza Valkó Orsolya. Skandináviában például a hőhullámokat követő száraz időszakok miatt már szintén tapasztalhattunk pusztító tüzeket a közelmúltban. Magyarország sem kivétel: míg egy átlagos évben néhány száz hektárt érintenek a vegetációtüzek, 2022-ben – az extrém aszály következtében – már több mint 7000 hektár égett le.

A hazai vegetációtüzek túlnyomó többsége (kb. 99%) emberi tevékenységre vezethető vissza. Az okok ismertek: gondatlan tarlóégetés, eldobott cigarettacsikk, tűzgyújtás a természetben, technológiai hibák vagy akár szándékos gyújtogatás. Mindez arra utal, hogy nem elegendő a tűzoltásra koncentrálni – tudatos megelőzésre és társadalmi szemléletformálásra is szükség van, hangsúlyozzák a kutatók. 

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).