Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Azt csinálod, amit szeretsz?

Érdekességek2021. szeptember 08.

Egyetlen módja a tartós sikernek, boldogságnak és belső békének: ha azt csinálod, amit szeretsz. Azt, amire születtél, amihez tehetséged van, amit mindenki másnál jobban csinálsz. És tudod, hogy miért? Mert úgy belefeledkezel, hogy észre sem veszed, de már nem is vagy képes munkának nevezni a napi tevékenységed. Olyan, mintha folyamatosan szabadságon lennél. Vagyis: megtalálod a szenvedélyed.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az időnk nagy részét munkával töltjük, rendszerint eljárunk valahova dolgozni, mert muszáj, mert meg kell élni valamiből. Ez a tevékenység ritkán tesz bennünket elégedetté, boldoggá, lelkessé. Úgy tanultuk, hogy vannak dolgok, amikből nem lehet megélni, mert komolytalanok, szükségtelenek, és hobbinak lehetnek jók, de arra nem, hogy építsünk rájuk és a velük keresett pénzből még félre is tegyünk…

A sikert gyakran azonosítjuk a jó keresettel vagy a gazdagsággal, a megszerzett nagy haszonnal – és persze hajlamosak vagyunk mindent, még a sikert is az anyagiakban mérni. Nem vesszük észre, mert nincs is rá alkalmunk, hogy a folyamat éppen ellenkezőleg működik. Ha azt csináljuk, amire valóban születtünk, minden elkezd áramlani: bevonzzuk a megfelelő embereket az életünkbe, akikkel szívesen és jól dolgozhatunk, megtaláljuk a megfelelő időpontot és a tökéletes helyszínt a munkánk végzésére. Hiába tagadjuk (mert sokszor az a kényelmesebb), a vonzás törvénye működik.

Ha elégedettek vagyunk, szívesen kelünk, mert azzal töltjük a napunkat, amit igazán szeretünk, nyugodtan is fekszünk le. A szívvel-lélekkel végzett munka az, amire szükség van a mai világban. Ezért nincsenek munkahelyek. A munkahelyek nem teremnek. Nekünk kell megteremtenünk a saját helyünket a világban, az egyedi tehetségünkkel, a senki máséhoz nem hasonlítható képességeinkkel, olyan tevékenységgel, amivel saját magunkon kívül másokat is szolgálunk. Lehet, hogy vállalkozást kell indítanunk, lehet, hogy el kell kezdenünk egy hiánypótló terméket gyártani, és még ki tudja, hányféle módja lehet annak, hogy valami olyat csináljunk, amit eddig szerettünk volna, de nem mertünk…

Sokan veszítik el munkahelyüket – másképp soha nem adnák fel az ún. biztonságot, és jó tudni, hogy senki másnak sincs garantálva semmi az életben. Felelősséget vállalva a saját életünkért, hálát adva az újrakezdés, a változás lehetőségéért, megváltozik a hozzáállásunk. Az áldozat szerepéből kiléphetünk végre, hiszen nem más fogja megtenni helyettünk a szükséges lépéseket. Ha másképp látjuk a világot, a világ is másnak lát minket!

Szakítanunk kell azzal a hiedelemmel, hogy a családunk, a körülményeink, az iskoláink határozzák meg a boldogságunkat. Ha valami nem működik jól az életünkben, azt nekünk kell megváltoztatnunk. Ennek a legegyszerűbb módja az, hogy megváltozunk. Szemléletet váltunk, nem másokra mutogatunk, hanem minden nehézségre, problémára, kihívásra lehetőségként nézünk. Nem is tudjuk, hogy milyen adottságaink vannak, micsoda teremtő erő van bennünk, mert nincs rá alkalmunk, hogy éljünk velük. Versenyre születtünk, versenyzésre edzettek minket, versenypályaként működik az óvoda, az iskola és a munkahely. És ha az a versenyszám nem is létezik, amiben mi a legjobbak vagyunk?!

Ideje változtatnunk, megérteni, hogy ami eddig nem működött, az ezután még kevésbé fog működni. Ahelyett, hogy unottan vagy utálattal járunk be a munkahelyünkre, fel kell fedeznünk a valódi képességeinket. Segíthet például az, ha visszagondolunk, hogy gyermekkorunkban milyen pályáról álmodtunk, mi az, amit folyton emlegettünk, ha megkérdezték: mi leszel, ha nagy leszel? Nem véletlenül álmodtunk akkor arról. Ha most jött el az ideje, hogy valóra váltsuk, hát semmi akadálya, hacsak nem a kishitűségünk, az önbizalmunk hiánya.


Nem kell félni attól, ha nagyot kell ugranunk. Ma már lehetetlen nem kilépni a komfortzónánkból. Mitől is várunk változást, jobb körülményeket, boldogabb életet, ha mindent ugyanúgy csinálunk, mindent ismétlünk, csak éppen más eredményt várunk?! Váltani, változtatni szükséges. Látjuk, hogy milyen világot teremtettünk. Boldogtalan, gyűlölettel és háborúkkal teli világot. Ha tetszik, ha nem, a világ akkor fog megváltozni, ha mi magunk egyenként változunk és változtatunk.

Nem leszünk attól jól, vagy attól boldogok, ha valaki más valahol máshol boldog, vagy leteszi a fegyvert, vagy nem fordul többé gyűlölettel másokhoz. Nem. Attól leszünk boldogok, ha most dolgozunk magunkon, a belső világunkon, letesszük a fegyvert, és elkezdjük azt csinálni, amire születtünk. Elkezdünk szolgálni, alázatosabbakká válunk, belülről kifelé formáljuk át a világunk.

 

Mégis, honnan tudhatjuk, hogy mire születtünk? A választ nem másoktól kapjuk meg, nem másoktól fogjuk hallani, hogy miben vagyunk jók. Magunknak kell felfedeznünk a szenvedélyünket. Kezdjük azzal, hogy mit csinálunk, azt csináljuk szívesen és szeretettel. Érezzünk rá a szívesen végzett munka ízére. Meglesz az eredménye. Lehet, hogy éppen az a küldetésünk, amit most még csak hobbiként űzünk, hiszen belénk van programozva, hogy ez „csak” a szórakozásunk, nem valódi és értékes munka.

Akárhogy is, rajtunk a sor, minden tekintetben. Ahogy eddig sem mások oldották meg a problémáinkat, ezután sem fogják megtenni. Senki nem fog a kedvünkért kényelmes, korszerű, és még jól is fizető munkahelyet teremteni. Nincs is mire várni. Itt az idő változni, változtatni.

www.HooponoponoWay.hu
Kép forrása 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.