Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Azt a fukar mindenit! Segítség, zsugori vagyok!

Érdekességek2023. szeptember 09.

Zsugori, fukar, fogához veri a garast, vagy csak éppen két fillérért a kecskét is...! Megannyi mondás arra, ha valaki számára túl fontosak az anyagi javak. S milyen rossz annak az embernek, aki ezt a kritikát az arcába kapja valamelyik barátjától. Ha egyáltalán a fukarnak még maradnak őszinte barátai, akik megmondják neki...  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A jelenség
Egy könyvárverésen járok. Idős ember érkezik, egy körülbelül 1968-as eredetű, a füleinél cukorspárgával már többször is javított, nem kissé elzsírosodott koszbarna PVC szatyorral. Mackónadrág van rajta, a klasszikus „öregszag” mellett egy erős dohánybűz keveredik. Ahogy ettől a gyomrom. Nem igazán kellemes mellette ülni. Ha az aulában kért volna egy százast kávéra, biztos adok neki. Aztán egy helytörténeti könyv ritkaság következik, a bácsika tartja a tétet. A végén, mikor fizetünk, a mocskos mackónacija zsebébe nyúl, egy köteg húszezresből leszámol több mint félmillát, majd a mesebeli könyvritkaságot a rémes szatyorba csúsztatja. „Megvan végre az első kiadás is” – motyogja, leginkább magának. Más társasága vélhetően rég nincs. (Vagyis a példányból már van odahaza, csak nem az első kiadásból!) És a tragikus lukas zoknijában, késő őszi idő ellenére alföldi papucsban kislattyog a teremből. Ő a fukar archetípusa. Kissé Dickens-i figura. Jellemzője, hogy egyetlen szeretetreméltó dolog van benne: az örökség, amit maga után hagy!

Zsugoriság – ha magadra ismersz!
Zsugori vagy? Sokan ezt mondják? Válaszolj őszintén! Mikor hívtad meg a legjobb barátnődet egy kávéra vagy teára? Akár csak a sarki talponállóba? Ahol te álltad a cehhet? Nem! Ne alkudozz, ha te főzted odahaza, olcsó zacskós teából vagy leértékelt kávéból, az nem számít meghívásnak! Sőt! Tovább megyek – van még legjobb barátod/barátnőd? Vagy csak gyűjtőtársak vannak? Esetleg mások az IQ klubban, az ásvány-bélyeg, vagy informatika szakkörön? A kapcsolataid jórészét kizárólag efféle témában, az interneten intézed? Nos, rossz hírem van: zsugori vagy!

A fukarság háttere: Aki fukar, elsősorban önmagát nem meri adni, kiadni, vagy átadni, ha úgy tetszik. Ezt vetíti át az anyagi javakra – ezért tárgyakat ad vagy már az sem, hiszen a többiek nem érdemlik meg. (Nem érdemlik meg őt!)



Önfelismerő teszt fukaroknak – ha az alábbi állítások többségére igennel felelsz, akkor nem csupán helyes takarékoskodásról, hanem kóros fukarságról van szó!

  1. Nehezen adsz ki pénzt – már-már vadászol az ingyenes dolgokra, amelyekben végül aztán sokszor csalódsz.
  2. Ha végre valamire pénzt adsz ki, vagy a legolcsóbbat veszed, amit csak kapni lehet, vagy a leghosszabb garanciával a legdrágábbat, amitől aztán azt várod, hogy halálodig kitartson.
  3. Gyűjtesz valamit, amire nem sajnálod a pénzt, vagy az időt. (Lehet, hogy tudást gyűjtesz, például diplomákat – az is gyűjtés!) A hobbi lehet költséges, vagy helyigényes is.
  4. Nem hívsz meg másokat magadhoz, vagy presszóban-étteremben erre-arra.
  5. Nem, vagy nehezen vásárolsz ajándékot, inkább készítesz valami jelentőségteljes apróságot, vagy vándoroltatod a hozzád befutó tárgyakat.
  6. Mély késztetésed van arra, hogy a dolgokat ára/haszna oldalról vizsgáld.
  7. Gyermekkorodban gyakran érezted úgy, hogy nem jut elegendő valamiből. (Lehet, hogy tényleg nem jutott, vagy csak te érezted úgy.)
  8. Az olcsóbbikat választod. Ha másvalakinek lesz, akkor pláne!
  9. Tele van a kamra valamiféle „gazdaságos” csomagolású dologgal, tartós élelmiszerrel.
  10. Törzsvendég vagy a turikban, ott is a leárazott polcot nézed! (Majd én megvarrom!)
  11. Nehezen válsz meg a régi tárgyaktól, mint mobiltelefon, laptop, vagy akár egy régi, kényelmes táska, vagy cipő.
  12. A szükséges kiadásokat is többször meggondolod, forintra pontosan tudod, mennyibe kerül egy köbméter gáz, vagy a mobilod percdíja, vagy a zsemle a sarki boltban.
  13. Vagy mindig van megtakarított pénzed (esetleg többféle biztosításod), vagy mindig éppen akkor történik veled valami, amikor beérkezik hozzád egy nagyobb összeg, ami aztán szépen ugyanazon a rémes anyagi szinten tart.
  14. Étterembe is szendvicset viszel, csak hogy ne kelljen költened.

Szabadulj meg a kóros spórolástól!
Beszélj róla! A kóros spórolás az önsorsrontás sajátos formája, melyben nagyon sok ember szenved. Egy különleges életválság, mely nem is olyan hosszútávon egzisztenciális krízishez vezet, hiszen az illető képtelen lesz saját magát értékén kezelni. Másfelől szociális elszigetelődéshez vezet, melyben kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy igazolja antiszociális magatartását: nekik sincs szükségük rám, nekem sincs rájuk. „A barátságok túl sokba kerülnek, pláne, ha vendégséggel járnak!” A túlzásba vitt spórolás nem vonatkozik azokra az élethelyzetekre, amiket a legtöbb ember átél – amikor össze kell húzni a nadrágszíjat. Akkor kell vele mélyebb szinten foglalkozni, ha egész életünket áthatja az önértékelés krízise és a pénzügyek, anyagi javak túlértékelésének problémaköre.

Játékos terápia – kipróbálásra!
Cseréljük ki a negatív állításokat! Az alábbiakhoz hasonlóan érjük tetten cselekedeteinkben a kicsinyességet, és helyettesítsük más kifejezésekkel, építsünk az életünkbe olyan programokat, amelyek szociális kapcsolatainkat helyre teszik.

Példák: Ez a csoki túl drága, nem vehetem meg magamnak. Helyette: A kedvenc csokimat veszem meg – legfeljebb kevesebbszer eszem csokit, az úgy is egészséges!

Ne a gyorsétteremben találkozzunk, nem adok ki annyit egy pocsék szendvicsre! – helyette: Találkozzunk inkább egy egészséges étteremben, ahol egészségesebben és olcsóbban jóllakunk! Meghívlak!

A gyakorlás nem lesz egyszerű, de hosszabb távon meghozza gyümölcsét. Aki nem tud kiszabadulni a csapdából, érdemes kineziológushoz vagy pszichológushoz fordulnia.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.

Hasznos tanácsok vakáció idejére

2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Hasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.