Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Azonnali teendõk gyermekbaleset esetén

Érdekességek2026. június 16.

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, mit kell tenni a leggyakoribb gyermekbalesetek esetén.

Idegentest lenyelése esetén: forduljunk azonnal orvoshoz, mert bár a lenyelt tárgyak gyakorta néhány nap alatt természetes módon kiürülnek a szervezetbõl, mégis, néha bekerülhetnek a légutakba vagy méretüknél, alakjuknál fogva elakadhatnak a tápcsatornában. A lenyelt tárgyat semmiképpen se próbáljuk hánytatással kihozni, mert a visszaerõltetett idegentest életveszélyes nyelõcsõsérülést okozhat.

Égési sérülés esetén: az elsõ teendõ az égett bõrfelület azonnali és legalább húsz-huszonöt perces hûtése folyóvízzel vagy vizes borogatással. Ezen kívül semmit sem szabad a sérült testrészre tenni. A gyermek tenyérfelületénél nagyobb kiterjedésû égés biztosan orvosi ellátást -, a 4-5 tenyérnyi sérülés már kórházi kezelést igényel, a húsz tenyérnyi égés már életveszélyes lehet. Ha nincsen elég kötszer, a hûtés után bugyoláljuk tiszta, vasalt lepedõbe a gyermeket és itassuk bõven folyadékkal, amíg a mentõ megérkezik.


Áramütés esetén: ha az áram ki és belépési helyén kis égési sérülést találunk feltétlenül vigyük orvoshoz a gyermeket. Ez ugyanis azt jelzi, hogy olyan nagy energia-behatás érte a szervezetet, ami miatt szívmûködési zavar is jelentkezhet. Szerencsétlen esetben szívmegállás vagy eszméletvesztés következik be, az áramtalanítás után kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, amíg a mentõ megérkezik.

Fejsérülés esetén: feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után - akár azonnal, akár órákon belül- a gyerek elveszíti az eszméletét vagy sápadt, szédül, fejfájásra, hányingerre panaszkodik, esetleg hány. Az ilyen tünetek mögött nem csak agyrázkódás, hanem életveszélyes koponyaûri bevérzés is lehet. Fejsérült gyermeket fekve, lehetõleg mentõvel kell a kórházba szállítani, gyalog, fõképpen egy másik gyermek kíséretében orvoshoz küldeni veszélyes. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után a fejen széles duzzanat alakul ki, vagy a fülbõl vér szivárog, esetleg a szem körül alakul ki lila bevérzés, mert ezek a tünetek koponyatörésre utalhatnak.

Gyógyszermérgezés esetén: akkor is hívjunk mentõt, ha a gyerek jól van. A gyanús gyógyszerekbõl vigyünk magunkkal mintát és próbáljuk megbecsülni, hány tabletta hiányozhat. Az eszméletlen beteget nem szabad sem felültetni, sem hanyatt fekve magára hagyni, mert egy esetleges hányás fulladást okozhat. Ehelyett felhúzott lábakkal stabil oldalfekvésbe kell elhelyezni, amíg a segítség megérkezik.

Harapott sérülés után: ajánlatos orvossal konzultálni, még akkor is, ha maga a seb jelentéktelennek látszik, mert fennállhat a veszettség lehetõsége. Ez ugyanis nem gyógyítható, halálos betegség, azonban gyanús körülmények között védõoltással biztonsággal megelõzhetõ. Mély sebbel minden körülmények között, lehetõleg egy-két órán belül ajánlatos a sebészeten jelentkezni. Többórás késedelem a seb fertõzõdése miatt már lehetetlenné teszi az optimális sebellátást. A mély sebekre tiszta kötésen kívül semmit se tegyünk. Erõs vérzés esetén - hasonlóan a szúrt-lõtt hasfali vagy mellkasi sérüléshez - sok gézlapból álló úgynevezett nyomókötést kell tenni, mert a szakszerûtlenül felhelyezett szorítókötés többet árt, mint használ.

Végtagtörés esetén: a fájdalom hamar orvoshoz viszi a beteget, de nem is érdemes várakozni: a fájdalmas duzzanat vagy alakváltás alapján gyanítható a csonttörés, ám az esetleges repedés utáni teendõket is inkább az orvos diktálja.

(A Heim Pál Gyermekórház szakmai ajánlása nyomán)


hírek, aktualitások

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.