Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ülő életmódtól a rendszeres testmozgásig

Érdekességek2022. augusztus 07.

Fotó: 123rf.com

Általában nem könnyű a mozgásszegény vagy ülő életmódból a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása felé elmozdulni. Mindenekelőtt meg kell találnunk a motivációt,  azután ajánlott, hogy lassan és fokozatosan kezdjünk hozzá.

5 jó tanács a rendszeres testmozgás/sportolás megkezdéséhez – vagy folytatásához – és a kitartáshoz:

1. Testmozgás a mindennapokban

Már azzal is jót teszünk magunknak, ha változtatunk rossz szokásainkon, ami a testmozgást illeti. Pl. nem autózunk a munkahelyünkre, hanem egy megállóval hamarabb szállunk ki a metróból, buszból vagy egyéb közjárműből; nem használjuk a liftet vagy a mozgólépcsőt, ha egy-két emeletet kell megmásznunk; gyalog menjünk vásárolni, ha nem kell cipekedünk stb. (Az utóbbi esetben ugyanis a nehéz szatyrok, csomagok ismételt hordozása káros lehet a szív- és érrendszer egészségére, sőt, még szívritmus zavart is előidézhet.)

Ha ülőmunkát végzünk, javasolt, hogy minden órában álljunk fel, legalább pár perce, egy kicsit megmozgatni a tagjainkat. (Szükség esetén állítsunk be hozzá figyelmeztető jelzést a mobiltelefonunkon). Hazaérve végezzünk hosszabb testmozgást, nem leszünk tőle fáradtabbak, sőt, ellenkezőleg! Minden számít: kipakolni, amit várásoltunk (ha mégis autóval  mentünk, valószínűleg nagyobb mennyiségről van szól), porszívózni, vasalni, teregetni, vagy akár füvet nyírni, ha van kert. De természetesen még jobb sétálni, gyalogolni vagy labdázni, tollaslabdázni, futni a gyerekekkel.

2. Rutin kialakítása

Ami a legfontosabb: a a rendszeresség, mert a fizikai aktivitás jótékony hatása csak 24 órán át tart … Amellett az idő múlásával ez a fizikai tevékenység nem járhat túl sok korlátozással (pontos időbeosztás, odautazás, felszerelés összekészítése stb.), különben azt kockáztatjuk, hogy megunjuk, és hamar abbahagyjuk… Gyakran előnyösebb beiratkozni egy sportklubba vagy sportegyesületbe, nemcsak az irányításért vagy a társaságért, hanem mert biztosabban tehetünk szert rutinra. 


3. Ajánlott orvosi vizsgálat

Mielőtt belekezdenénk egy sporttevékenységbe vagy bármely más, rendszeres testmozgásba, tanácsos konzultálni kezelőorvosunkkal, aki megállapítja, nincs-e ellenjavallat számunkra a választott sport/mozgásforma esetében. Férfiaknál 35 év fölött, nőknél 45 év fölött az orvos egészségi állapotunktól függően különféle vizsgálatokat ír elő, beleértve pl. az EKG-t és a stressz-tesztet is, a szív rendellenességeinek kiszűrése érdekében. Egyébként a magas kockázatú sportokhoz (pl. mechanikus sportok, hegymászás, búvárkodás, barlangászat stb.) a sportszövetségek által felhatalmazott orvosnak kell kiállítania igazolást.

Fotó: gettyimages.com

4. Reális célok felállítása

Amennyiben elhatározzuk, hogy valamilyen sporttevékenységbe kezdünk, hagyjunk elegendő időt a haladásra, saját ritmusunk szerint, ésszerű célok felállítása mellett. Ne akarjunk maratoni futáson vagy kerékpárversenyen részt venni mindössze néhány hónap után! Az ideális az olyan tevékenységek kombinálása, amelyek lehetővé teszik az összes szív- és légzési kapacitás fejlesztését. Pl. az erő-állóképességi sportok (biciklizés, futás, kocogás stb.) elősegítik a szívtérfogat növekedését, szabályozzák a pulzusszámot. 

Edzés során vagy bármely fizikai aktivitás gyakorlásakor rendkívül fontos, hogy értelmet adjunk a mozgásnak, tudatosítsuk magunkban, miért végezzük, vizualizáljuk az agyunkban, hogy azután azt „előhívhassuk”. Amellett sportolás/testmozgás/tornaóra közben koncentrálnunk kell a gyakorlatra, össze kell hangolnunk a mozgást a légzéssel. A választott mozgásformát hetente egyszer vagy kétszer kombinálhatjuk olyan sporttevékenységekkel, amelyek erősítik az izomzatot, lágyítják az ízületeket  vagy fejlesztik az egyensúlyérzéket,

5. Kedvünkre való választás

Vannak, akik „enyhébb” testmozgást választanak (pl. jóga, Pilates), míg másokat inkább a gyaloglás, úszás, evezés, asztalitenisz vonz… Ha jó az egészségi állapotunk, mindegyik hasznos lehet, és főképp az számít, hogy örömünket leljük benne. Csapatban, sportklubban, egyesületben játszani, sportolni lehetővé teszi, hogy megosszuk a mozgás örömét másokkal, összetartsunk, javítsunk hangulatunkon.

Ez gyakran további motivációt jelent, és lehetőséget ad új kapcsolatok létesítésére, pozitív visszahatások felfedezésére. De végezhetjük a testmozgást egyedül, barátokkal vagy a párunkkal is – mindenképp értékes percek ezek, hiszen ha kedvvel járunk az edzésekre vagy bárhová mozogni, azok pozitív érzelmeket váltanak ki. A felmérések azt mutatják, hogy pl. a közös edzések a pároknál – az otthoni megszokástól, kötelezettségektől való elszakadás miatt – gyakran erősítik a kapcsolatot. 

Amellett a testmozgás semmiképpen ne okozzon nekünk „szenvedést”!  Ha pl. kissé megfájdul a lábunk, vagy izomlázunk van másnap, ne hagyjuk abba a választott fizikai aktivitást. Komolyabb problémák esetén inkább konzultáljunk orvosunkkal. A sport/kellemes testmozgás célja – az egészségünkre gyakorolt jótékony hatások mellett – az is, hogy egyszerűen jól érezzük magunkat. A könnyű torna, séta, túrázás saját ritmusunk szerint jó közérzetet biztosít, és lehetővé teszi, hogy értékeljük környezetünket. Amikor csak lehet, profitáljunk a természetből, telítődjünk oxigénnel, és így feltöltődve váljunk befogadókká mindazzal kapcsolatban, ami körülvesz minket a mindennapokban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.