Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ülő életmódtól a rendszeres testmozgásig

Érdekességek2022. augusztus 07.

Fotó: 123rf.com

Általában nem könnyű a mozgásszegény vagy ülő életmódból a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása felé elmozdulni. Mindenekelőtt meg kell találnunk a motivációt,  azután ajánlott, hogy lassan és fokozatosan kezdjünk hozzá.

5 jó tanács a rendszeres testmozgás/sportolás megkezdéséhez – vagy folytatásához – és a kitartáshoz:

1. Testmozgás a mindennapokban

Már azzal is jót teszünk magunknak, ha változtatunk rossz szokásainkon, ami a testmozgást illeti. Pl. nem autózunk a munkahelyünkre, hanem egy megállóval hamarabb szállunk ki a metróból, buszból vagy egyéb közjárműből; nem használjuk a liftet vagy a mozgólépcsőt, ha egy-két emeletet kell megmásznunk; gyalog menjünk vásárolni, ha nem kell cipekedünk stb. (Az utóbbi esetben ugyanis a nehéz szatyrok, csomagok ismételt hordozása káros lehet a szív- és érrendszer egészségére, sőt, még szívritmus zavart is előidézhet.)

Ha ülőmunkát végzünk, javasolt, hogy minden órában álljunk fel, legalább pár perce, egy kicsit megmozgatni a tagjainkat. (Szükség esetén állítsunk be hozzá figyelmeztető jelzést a mobiltelefonunkon). Hazaérve végezzünk hosszabb testmozgást, nem leszünk tőle fáradtabbak, sőt, ellenkezőleg! Minden számít: kipakolni, amit várásoltunk (ha mégis autóval  mentünk, valószínűleg nagyobb mennyiségről van szól), porszívózni, vasalni, teregetni, vagy akár füvet nyírni, ha van kert. De természetesen még jobb sétálni, gyalogolni vagy labdázni, tollaslabdázni, futni a gyerekekkel.

2. Rutin kialakítása

Ami a legfontosabb: a a rendszeresség, mert a fizikai aktivitás jótékony hatása csak 24 órán át tart … Amellett az idő múlásával ez a fizikai tevékenység nem járhat túl sok korlátozással (pontos időbeosztás, odautazás, felszerelés összekészítése stb.), különben azt kockáztatjuk, hogy megunjuk, és hamar abbahagyjuk… Gyakran előnyösebb beiratkozni egy sportklubba vagy sportegyesületbe, nemcsak az irányításért vagy a társaságért, hanem mert biztosabban tehetünk szert rutinra. 


3. Ajánlott orvosi vizsgálat

Mielőtt belekezdenénk egy sporttevékenységbe vagy bármely más, rendszeres testmozgásba, tanácsos konzultálni kezelőorvosunkkal, aki megállapítja, nincs-e ellenjavallat számunkra a választott sport/mozgásforma esetében. Férfiaknál 35 év fölött, nőknél 45 év fölött az orvos egészségi állapotunktól függően különféle vizsgálatokat ír elő, beleértve pl. az EKG-t és a stressz-tesztet is, a szív rendellenességeinek kiszűrése érdekében. Egyébként a magas kockázatú sportokhoz (pl. mechanikus sportok, hegymászás, búvárkodás, barlangászat stb.) a sportszövetségek által felhatalmazott orvosnak kell kiállítania igazolást.

Fotó: gettyimages.com

4. Reális célok felállítása

Amennyiben elhatározzuk, hogy valamilyen sporttevékenységbe kezdünk, hagyjunk elegendő időt a haladásra, saját ritmusunk szerint, ésszerű célok felállítása mellett. Ne akarjunk maratoni futáson vagy kerékpárversenyen részt venni mindössze néhány hónap után! Az ideális az olyan tevékenységek kombinálása, amelyek lehetővé teszik az összes szív- és légzési kapacitás fejlesztését. Pl. az erő-állóképességi sportok (biciklizés, futás, kocogás stb.) elősegítik a szívtérfogat növekedését, szabályozzák a pulzusszámot. 

Edzés során vagy bármely fizikai aktivitás gyakorlásakor rendkívül fontos, hogy értelmet adjunk a mozgásnak, tudatosítsuk magunkban, miért végezzük, vizualizáljuk az agyunkban, hogy azután azt „előhívhassuk”. Amellett sportolás/testmozgás/tornaóra közben koncentrálnunk kell a gyakorlatra, össze kell hangolnunk a mozgást a légzéssel. A választott mozgásformát hetente egyszer vagy kétszer kombinálhatjuk olyan sporttevékenységekkel, amelyek erősítik az izomzatot, lágyítják az ízületeket  vagy fejlesztik az egyensúlyérzéket,

5. Kedvünkre való választás

Vannak, akik „enyhébb” testmozgást választanak (pl. jóga, Pilates), míg másokat inkább a gyaloglás, úszás, evezés, asztalitenisz vonz… Ha jó az egészségi állapotunk, mindegyik hasznos lehet, és főképp az számít, hogy örömünket leljük benne. Csapatban, sportklubban, egyesületben játszani, sportolni lehetővé teszi, hogy megosszuk a mozgás örömét másokkal, összetartsunk, javítsunk hangulatunkon.

Ez gyakran további motivációt jelent, és lehetőséget ad új kapcsolatok létesítésére, pozitív visszahatások felfedezésére. De végezhetjük a testmozgást egyedül, barátokkal vagy a párunkkal is – mindenképp értékes percek ezek, hiszen ha kedvvel járunk az edzésekre vagy bárhová mozogni, azok pozitív érzelmeket váltanak ki. A felmérések azt mutatják, hogy pl. a közös edzések a pároknál – az otthoni megszokástól, kötelezettségektől való elszakadás miatt – gyakran erősítik a kapcsolatot. 

Amellett a testmozgás semmiképpen ne okozzon nekünk „szenvedést”!  Ha pl. kissé megfájdul a lábunk, vagy izomlázunk van másnap, ne hagyjuk abba a választott fizikai aktivitást. Komolyabb problémák esetén inkább konzultáljunk orvosunkkal. A sport/kellemes testmozgás célja – az egészségünkre gyakorolt jótékony hatások mellett – az is, hogy egyszerűen jól érezzük magunkat. A könnyű torna, séta, túrázás saját ritmusunk szerint jó közérzetet biztosít, és lehetővé teszi, hogy értékeljük környezetünket. Amikor csak lehet, profitáljunk a természetből, telítődjünk oxigénnel, és így feltöltődve váljunk befogadókká mindazzal kapcsolatban, ami körülvesz minket a mindennapokban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ezért hiba a diagnózist megelőzően gluténmentes diétába kezdeni

2026. július 08.



Ha szokatlan emésztőszervi panaszokat tapasztal magán, amelyeket a glutént tartalmazó ételek fogyasztásának tulajdonít, akkor ne kezdjen el gluténmentes diétát, forduljon szakorvoshoz! – figyelmeztet dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa. A sebtiben elkezdett diéta ugyanis fals negatív eredményt adhat egy későbbi kivizsgálás során.

Cöliákia – változatos tünetek, súlyos szövődmények

– A lisztérzékenység (cöliákia) egy genetikailag meghatározott autoimmun betegség, amelyet a táplálékkal bejuttatott glutén egyik komponense (gliadin) idéz elő. Gyakorisága 1 százalék körüli, tehát kb. minden 100. magyar embert érint ez a betegség. Igen szerteágazó betegségről van szó, ami nem csak hasi tünetek formájában jelentkezhet – ismerteti dr. Sárdi Krisztina. Hozzáteszi: a kórkép kapcsán újra és újra hangsúlyozni kell, hogy hosszú távon a vékonybélbolyhok sorvadásához, valamint felszívódási zavarokhoz vezet, és számtalan szövődményt (vérszegénység, csontritkulás, növekedési zavar, fogzománc-hibák, bőrtünetek, ideggyógyászati tünetek, meddőség) okozhat.

Mit ér az ötös bizonyítvány, ha közben szorong a gyermek?

2026. július 08.

Életmentő üzenettel fordul a családokhoz a Bethesda Gyermekkórház



A bizonyítványosztás időszaka nemcsak a tanév lezárását jelenti, hanem sok gyermek és kamasz számára fokozott lelki megterhelést is. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tapasztalatai szerint ilyenkor rendszeresen emelkedik azoknak a fiataloknak a száma, akik öngyilkossági gondolatok miatt fordulnak segítségért. A Bethesda Gyermekkórház szakemberei eközben már a tavasz végén azt tapasztalják, hogy megtelnek a mentálhigiénés ellátások szorongással, depresszióval, önsértéssel vagy testképzavarral küzdő fiatalokkal.

A gyermekpszichiátriai és pszichológiai ellátásban dolgozó szakemberek szerint ilyenkor gyakran felerősödnek a teljesítménnyel, megfeleléssel és elfogadással kapcsolatos szorongások. Sok fiatal nem elsősorban a rossz jegyektől fél, hanem attól, hogy csalódást okoz a szüleinek, vagy hogy a teljesítménye alapján ítélik meg.

„A bizonyítvány nem a gyermek értékét mutatja, csupán egy adott időszak teljesítményéről ad visszajelzést. Éppen ezért különösen fontos, hogy szülőként hogyan reagálunk a jegyekre, és milyen üzenetet közvetítünk ezekben a napokban” – hangsúlyozza dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermek- és ifjúságpszichiátere.

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem!

2026. július 07.

A gluténmentes étkezés szülői szemmel



Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet.1 2 Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.

Anya, én miért nem ehetek ebből?

A diétás közösségekben, szülői fórumokon az egyik legtöbbet tárgyalt téma a gluténmentes étkezés pszichés oldala. Felmerülhet például, hogy a menzán kapott gluténmentes étel kevésbé vonzó annál, mint amit a többség eszik, az óvodában vagy iskolában ünnepelt születésnap, vagy Mikulás alkalmából elfogyasztott édességekből általában a mentesen étkező gyerekek kimaradnak, vagy épp egyik napról a másikra nem ehetik meg azokat a megszokott ételeket, amelyekhez ragaszkodnak. Az intézményi étkezés különösen érzékeny pont lehet: A szülők sokszor nemcsak azt mérlegelik, hogy kap-e a gyerek gluténmentes ebédet, hanem azt is, hogy mennyire változatos, mennyire ízlik neki, és biztonságosnak érzik-e az elkészítés, tálalás vagy szállítás körülményeit. Emiatt sok család akkor is ragaszkodik a saját uzsonnához, a tartalék nasik előkészítéséhez vagy az otthonról csomagolt ebédhez, ha az intézmény egyébként tud diétás étkezést biztosítani.