Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ülő életmódtól a rendszeres testmozgásig

Érdekességek2022. augusztus 07.

Fotó: 123rf.com

Általában nem könnyű a mozgásszegény vagy ülő életmódból a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása felé elmozdulni. Mindenekelőtt meg kell találnunk a motivációt,  azután ajánlott, hogy lassan és fokozatosan kezdjünk hozzá.

5 jó tanács a rendszeres testmozgás/sportolás megkezdéséhez – vagy folytatásához – és a kitartáshoz:

1. Testmozgás a mindennapokban

Már azzal is jót teszünk magunknak, ha változtatunk rossz szokásainkon, ami a testmozgást illeti. Pl. nem autózunk a munkahelyünkre, hanem egy megállóval hamarabb szállunk ki a metróból, buszból vagy egyéb közjárműből; nem használjuk a liftet vagy a mozgólépcsőt, ha egy-két emeletet kell megmásznunk; gyalog menjünk vásárolni, ha nem kell cipekedünk stb. (Az utóbbi esetben ugyanis a nehéz szatyrok, csomagok ismételt hordozása káros lehet a szív- és érrendszer egészségére, sőt, még szívritmus zavart is előidézhet.)

Ha ülőmunkát végzünk, javasolt, hogy minden órában álljunk fel, legalább pár perce, egy kicsit megmozgatni a tagjainkat. (Szükség esetén állítsunk be hozzá figyelmeztető jelzést a mobiltelefonunkon). Hazaérve végezzünk hosszabb testmozgást, nem leszünk tőle fáradtabbak, sőt, ellenkezőleg! Minden számít: kipakolni, amit várásoltunk (ha mégis autóval  mentünk, valószínűleg nagyobb mennyiségről van szól), porszívózni, vasalni, teregetni, vagy akár füvet nyírni, ha van kert. De természetesen még jobb sétálni, gyalogolni vagy labdázni, tollaslabdázni, futni a gyerekekkel.

2. Rutin kialakítása

Ami a legfontosabb: a a rendszeresség, mert a fizikai aktivitás jótékony hatása csak 24 órán át tart … Amellett az idő múlásával ez a fizikai tevékenység nem járhat túl sok korlátozással (pontos időbeosztás, odautazás, felszerelés összekészítése stb.), különben azt kockáztatjuk, hogy megunjuk, és hamar abbahagyjuk… Gyakran előnyösebb beiratkozni egy sportklubba vagy sportegyesületbe, nemcsak az irányításért vagy a társaságért, hanem mert biztosabban tehetünk szert rutinra. 


3. Ajánlott orvosi vizsgálat

Mielőtt belekezdenénk egy sporttevékenységbe vagy bármely más, rendszeres testmozgásba, tanácsos konzultálni kezelőorvosunkkal, aki megállapítja, nincs-e ellenjavallat számunkra a választott sport/mozgásforma esetében. Férfiaknál 35 év fölött, nőknél 45 év fölött az orvos egészségi állapotunktól függően különféle vizsgálatokat ír elő, beleértve pl. az EKG-t és a stressz-tesztet is, a szív rendellenességeinek kiszűrése érdekében. Egyébként a magas kockázatú sportokhoz (pl. mechanikus sportok, hegymászás, búvárkodás, barlangászat stb.) a sportszövetségek által felhatalmazott orvosnak kell kiállítania igazolást.

Fotó: gettyimages.com

4. Reális célok felállítása

Amennyiben elhatározzuk, hogy valamilyen sporttevékenységbe kezdünk, hagyjunk elegendő időt a haladásra, saját ritmusunk szerint, ésszerű célok felállítása mellett. Ne akarjunk maratoni futáson vagy kerékpárversenyen részt venni mindössze néhány hónap után! Az ideális az olyan tevékenységek kombinálása, amelyek lehetővé teszik az összes szív- és légzési kapacitás fejlesztését. Pl. az erő-állóképességi sportok (biciklizés, futás, kocogás stb.) elősegítik a szívtérfogat növekedését, szabályozzák a pulzusszámot. 

Edzés során vagy bármely fizikai aktivitás gyakorlásakor rendkívül fontos, hogy értelmet adjunk a mozgásnak, tudatosítsuk magunkban, miért végezzük, vizualizáljuk az agyunkban, hogy azután azt „előhívhassuk”. Amellett sportolás/testmozgás/tornaóra közben koncentrálnunk kell a gyakorlatra, össze kell hangolnunk a mozgást a légzéssel. A választott mozgásformát hetente egyszer vagy kétszer kombinálhatjuk olyan sporttevékenységekkel, amelyek erősítik az izomzatot, lágyítják az ízületeket  vagy fejlesztik az egyensúlyérzéket,

5. Kedvünkre való választás

Vannak, akik „enyhébb” testmozgást választanak (pl. jóga, Pilates), míg másokat inkább a gyaloglás, úszás, evezés, asztalitenisz vonz… Ha jó az egészségi állapotunk, mindegyik hasznos lehet, és főképp az számít, hogy örömünket leljük benne. Csapatban, sportklubban, egyesületben játszani, sportolni lehetővé teszi, hogy megosszuk a mozgás örömét másokkal, összetartsunk, javítsunk hangulatunkon.

Ez gyakran további motivációt jelent, és lehetőséget ad új kapcsolatok létesítésére, pozitív visszahatások felfedezésére. De végezhetjük a testmozgást egyedül, barátokkal vagy a párunkkal is – mindenképp értékes percek ezek, hiszen ha kedvvel járunk az edzésekre vagy bárhová mozogni, azok pozitív érzelmeket váltanak ki. A felmérések azt mutatják, hogy pl. a közös edzések a pároknál – az otthoni megszokástól, kötelezettségektől való elszakadás miatt – gyakran erősítik a kapcsolatot. 

Amellett a testmozgás semmiképpen ne okozzon nekünk „szenvedést”!  Ha pl. kissé megfájdul a lábunk, vagy izomlázunk van másnap, ne hagyjuk abba a választott fizikai aktivitást. Komolyabb problémák esetén inkább konzultáljunk orvosunkkal. A sport/kellemes testmozgás célja – az egészségünkre gyakorolt jótékony hatások mellett – az is, hogy egyszerűen jól érezzük magunkat. A könnyű torna, séta, túrázás saját ritmusunk szerint jó közérzetet biztosít, és lehetővé teszi, hogy értékeljük környezetünket. Amikor csak lehet, profitáljunk a természetből, telítődjünk oxigénnel, és így feltöltődve váljunk befogadókká mindazzal kapcsolatban, ami körülvesz minket a mindennapokban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A depresszió leküzdése

2026. november 03.

Hosszan tartó, sötét hangulat vagy futó rosszkedv gyakran előfordul mindenki életében. A helyzet akkor válik komollyá, amikor az igazi depresszió leselkedik valakire. Tanulja meg, hogyan kell észrevenni ennek a betegségnek a fenyegető jeleit, melyek nagyon komolyak lehetnek. 

Munkahelyi gondok, fájdalmas válás, gyász... Az élet során mindegyikből kijut, a nehéz korszakok nem kímélnek senkit. Ilyenkor meginog az önbizalom, az ember sérülékennyé, melankolikussá, érzelgőssé válik, azaz depresszióba esik. Azért figyelem, nincs mindig feltétlenül depresszióról szó. Ugyanarra a megpróbáltatásra mindenki másképp reagál alkata, személyisége szerint. Egyesek képesek az őket lesújtó fájdalom ellenére továbblépni, míg mások belesüllyednek a bánatba.

A nehezen felállítható diagnózis

Az orvosok számára a depresszió jól meghatározható betegség, mely nem tévesztendő össze az egyszerű rossz kedélyállapottal. A pszichiáter szerint a depresszió legfőbb jele, ha valaki képtelen örülni annak, aminek korábban tudott: nem használ semmit például, ha valamilyen szép helyre utazik üdülni, mert semmivel sem érzi magát jobban.

Őszi fáradtság és hízás

2026. november 03.

Mikor indokolt a pajzsmirigy vizsgálat?



Ősszel sokan tapasztalnak fokozott fáradtságot, álmosságot, energiahiányt, és a testsúly növekedése is gyakoribb lehet. Ezek a változások részben az évszakváltással, a rövidülő nappalokkal, a kevesebb természetes fénnyel és az életmódbeli változásokkal függhetnek össze. Fontos azonban, hogy az őszi fáradtság és a hízás nem feltétlenül vezethetők vissza kizárólag az időjárásra vagy a kevesebb mozgásra. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, mikor érdemes megvizsgálni a pajzsmirigy működését.

Miért lehetünk fáradtabbak ősszel?

Ahogy vége a meleg, napsütéses napokban, a szervezetnek alkalmazkodnia kell a megváltozott fényviszonyokhoz és napi ritmushoz. Ennek egyik következménye lehet a fokozott fáradtság. A lehetséges okok közt érdemes gondolni a melatonin termelődésének változására, de a sötétebb, hosszabb éjszakák befolyásolhatják az alvás-ébrenlét ciklusát, és egyeseknél fokozhatják az álmosságot. Ugyancsak ok lehet a belső óránk, az ún. cirkadián ritmus változása és a hangulatszabályozás változása is, a fényviszonyok ugyanis a szerotoninrendszer működésével is összefügghetnek. Ha azonban a tünetek visszatérően, ősszel és télen jelentkeznek, majd tavasszal enyhülnek, felmerülhet a szezonális affektív zavar, vagyis a szezonális depresszió lehetősége is.

Ezért hízhatunk néhány kilót ősszel

Az őszi-téli időszakban több tényező is elősegítheti a testsúlygyarapodást. A hidegebb időszakban egyesek több, különösen szénhidrátban gazdag ételt kívánnak, ezzel szemben viszont kevesebbet mozognak. A hidegebb, esős idő miatt csökkenhet a szabadtéri aktivitás, és több időt tölthetünk ülve, otthon. A hangulati változások, vagyis a rosszabb közérzet, a fáradtság és az érzelmi evés szintén hozzájárulhatnak a hízáshoz. A szezonális depresszió téli mintázatában a fokozott étvágy, a szénhidrátéhség és a súlygyarapodás is ismert tünet lehet.

Aki folytatja a tanulást, fiatal marad

2026. november 02.



Idegen nyelvek, pszichológia, történelem, csillagászat, zene… Tanulhatunk bármit, csak térjünk le megszokott életünk kitaposott ösvényéről, és kezdjünk valami újat elsajátítani. Akár régen hagytuk el az iskolapadot, akár a közelmúltban, az újbóli tanulás számos szempontból is javunkra válik. Többek közt serkenti az agyműködést, új távlatokat nyit meg előttünk, és javítja önértékelésünket.

Tudásunk és készségeink, melyekre az évek során szert tettünk, a leggyakrabban közvetlenül kapcsolódnak szakmai vagy családi életünkhöz. Olykor azonban másra vágyunk: megtanulni egy újabb idegen nyelvet (pl. hogy eredeti nyelven olvassuk kedvenc könyvünket), jobban megismerni egy festészeti irányzatot, megérteni klímánk hatásait vagy a technológiai fejlődést…és sorolhatnánk. Ne ingadozzunk, ha érdeklődésünk megmutatkozik, kezdjünk bele a tanulásba, hiszen csak előnyünkre válhat.

„Bárki, aki abbahagyja a tanulást, akár 20, akár 90 éves, öregszik.  Aki viszont továbbra is tanul, fiatal marad.” – mondta egy bölcselő. Ez akár az egész életen áttartó tanulás egyik motívuma is lehet. Akkor is érdemes belevágni az újbóli tanulásba, ha korábbi tanulmányaink már nagyon távolinak tűnnek, hiszen régen befejeztük az iskolát, jelenleg pedig sokat dolgozunk, vagy pl. már idősnek tartjuk magunkat hozzá. 

Egyébként a COVID-19 járvány miatt történt bezártság idején megnövekedett a távoktatás iránt érdeklődők, vagy az abban résztvevők száma. Vajon az unalom enyhítése lehetett az ok? Kétségtelenül közrejátszott benne, de az új készségek elsajátítása, az ismeretlen (szak)területek megismerése iránti vágy minden időben csodálatos és hasznos eszköze lehet a mindennapok rutinjából való kilépésnek – igazi örömöt okozhat. Nincs semmi okunk, hogy megfosszuk magunkat tőle: a tanulás későbbi folytatásakor nemcsak ismereteinket gazdagítjuk, hanem többek közt agyunk „karbantartásához” is hozzájárulunk. Ennek módja és további előnyök: