Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ülő életmódtól a rendszeres testmozgásig

Érdekességek2022. augusztus 07.

Fotó: 123rf.com

Általában nem könnyű a mozgásszegény vagy ülő életmódból a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása felé elmozdulni. Mindenekelőtt meg kell találnunk a motivációt,  azután ajánlott, hogy lassan és fokozatosan kezdjünk hozzá.

5 jó tanács a rendszeres testmozgás/sportolás megkezdéséhez – vagy folytatásához – és a kitartáshoz:

1. Testmozgás a mindennapokban

Már azzal is jót teszünk magunknak, ha változtatunk rossz szokásainkon, ami a testmozgást illeti. Pl. nem autózunk a munkahelyünkre, hanem egy megállóval hamarabb szállunk ki a metróból, buszból vagy egyéb közjárműből; nem használjuk a liftet vagy a mozgólépcsőt, ha egy-két emeletet kell megmásznunk; gyalog menjünk vásárolni, ha nem kell cipekedünk stb. (Az utóbbi esetben ugyanis a nehéz szatyrok, csomagok ismételt hordozása káros lehet a szív- és érrendszer egészségére, sőt, még szívritmus zavart is előidézhet.)

Ha ülőmunkát végzünk, javasolt, hogy minden órában álljunk fel, legalább pár perce, egy kicsit megmozgatni a tagjainkat. (Szükség esetén állítsunk be hozzá figyelmeztető jelzést a mobiltelefonunkon). Hazaérve végezzünk hosszabb testmozgást, nem leszünk tőle fáradtabbak, sőt, ellenkezőleg! Minden számít: kipakolni, amit várásoltunk (ha mégis autóval  mentünk, valószínűleg nagyobb mennyiségről van szól), porszívózni, vasalni, teregetni, vagy akár füvet nyírni, ha van kert. De természetesen még jobb sétálni, gyalogolni vagy labdázni, tollaslabdázni, futni a gyerekekkel.

2. Rutin kialakítása

Ami a legfontosabb: a a rendszeresség, mert a fizikai aktivitás jótékony hatása csak 24 órán át tart … Amellett az idő múlásával ez a fizikai tevékenység nem járhat túl sok korlátozással (pontos időbeosztás, odautazás, felszerelés összekészítése stb.), különben azt kockáztatjuk, hogy megunjuk, és hamar abbahagyjuk… Gyakran előnyösebb beiratkozni egy sportklubba vagy sportegyesületbe, nemcsak az irányításért vagy a társaságért, hanem mert biztosabban tehetünk szert rutinra. 


3. Ajánlott orvosi vizsgálat

Mielőtt belekezdenénk egy sporttevékenységbe vagy bármely más, rendszeres testmozgásba, tanácsos konzultálni kezelőorvosunkkal, aki megállapítja, nincs-e ellenjavallat számunkra a választott sport/mozgásforma esetében. Férfiaknál 35 év fölött, nőknél 45 év fölött az orvos egészségi állapotunktól függően különféle vizsgálatokat ír elő, beleértve pl. az EKG-t és a stressz-tesztet is, a szív rendellenességeinek kiszűrése érdekében. Egyébként a magas kockázatú sportokhoz (pl. mechanikus sportok, hegymászás, búvárkodás, barlangászat stb.) a sportszövetségek által felhatalmazott orvosnak kell kiállítania igazolást.

Fotó: gettyimages.com

4. Reális célok felállítása

Amennyiben elhatározzuk, hogy valamilyen sporttevékenységbe kezdünk, hagyjunk elegendő időt a haladásra, saját ritmusunk szerint, ésszerű célok felállítása mellett. Ne akarjunk maratoni futáson vagy kerékpárversenyen részt venni mindössze néhány hónap után! Az ideális az olyan tevékenységek kombinálása, amelyek lehetővé teszik az összes szív- és légzési kapacitás fejlesztését. Pl. az erő-állóképességi sportok (biciklizés, futás, kocogás stb.) elősegítik a szívtérfogat növekedését, szabályozzák a pulzusszámot. 

Edzés során vagy bármely fizikai aktivitás gyakorlásakor rendkívül fontos, hogy értelmet adjunk a mozgásnak, tudatosítsuk magunkban, miért végezzük, vizualizáljuk az agyunkban, hogy azután azt „előhívhassuk”. Amellett sportolás/testmozgás/tornaóra közben koncentrálnunk kell a gyakorlatra, össze kell hangolnunk a mozgást a légzéssel. A választott mozgásformát hetente egyszer vagy kétszer kombinálhatjuk olyan sporttevékenységekkel, amelyek erősítik az izomzatot, lágyítják az ízületeket  vagy fejlesztik az egyensúlyérzéket,

5. Kedvünkre való választás

Vannak, akik „enyhébb” testmozgást választanak (pl. jóga, Pilates), míg másokat inkább a gyaloglás, úszás, evezés, asztalitenisz vonz… Ha jó az egészségi állapotunk, mindegyik hasznos lehet, és főképp az számít, hogy örömünket leljük benne. Csapatban, sportklubban, egyesületben játszani, sportolni lehetővé teszi, hogy megosszuk a mozgás örömét másokkal, összetartsunk, javítsunk hangulatunkon.

Ez gyakran további motivációt jelent, és lehetőséget ad új kapcsolatok létesítésére, pozitív visszahatások felfedezésére. De végezhetjük a testmozgást egyedül, barátokkal vagy a párunkkal is – mindenképp értékes percek ezek, hiszen ha kedvvel járunk az edzésekre vagy bárhová mozogni, azok pozitív érzelmeket váltanak ki. A felmérések azt mutatják, hogy pl. a közös edzések a pároknál – az otthoni megszokástól, kötelezettségektől való elszakadás miatt – gyakran erősítik a kapcsolatot. 

Amellett a testmozgás semmiképpen ne okozzon nekünk „szenvedést”!  Ha pl. kissé megfájdul a lábunk, vagy izomlázunk van másnap, ne hagyjuk abba a választott fizikai aktivitást. Komolyabb problémák esetén inkább konzultáljunk orvosunkkal. A sport/kellemes testmozgás célja – az egészségünkre gyakorolt jótékony hatások mellett – az is, hogy egyszerűen jól érezzük magunkat. A könnyű torna, séta, túrázás saját ritmusunk szerint jó közérzetet biztosít, és lehetővé teszi, hogy értékeljük környezetünket. Amikor csak lehet, profitáljunk a természetből, telítődjünk oxigénnel, és így feltöltődve váljunk befogadókká mindazzal kapcsolatban, ami körülvesz minket a mindennapokban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az anyatejes táplálás első hetei

2026. július 28.

Gyakorlati tanácsok édesanyáknak

A szoptatás támogatása nem jelenthet nyomásgyakorlást. Vannak élethelyzetek, amikor pótlásra, fejésre, donoranyatejre vagy tápszerre van szükség. Ilyenkor nem hibáztatásra, hanem nyugodt, szakmai segítségre és együttérző támogatásra van szükség.



Az anyatejes táplálás az újszülött életének egyik legfontosabb kezdő támogatása. Az anyatej táplál, véd, megnyugtat, és összetétele természetes módon igazodik a csecsemő szükségleteihez. A szoptatás nem mindig indul könnyen. Fontos tudni, hogy bár természetes folyamatról van szó, az édesanya és az újszülött számára is tanulást, türelmet és megfelelő segítséget igényelhet.

A felkészülés már a várandósság alatt elkezdődhet. Érdemes a védőnővel, szülésznővel vagy laktációs szakemberrel beszélgetni arról,


mire való az előtej,
hogyan segíthető az első mellre helyezés,
mit jelent az igény szerinti szoptatás,
milyen helyzetekben szükséges segítséget kérni.


A szülést követő első óra, az úgynevezett aranyóra különösen értékes időszak. Ha az anya és az újszülött állapota engedi, a bőr-bőr kontaktus segíti a megnyugvást, a kötődést és a szoptatás elindulását.

Az első napokban sok édesanya bizonytalan, mert úgy érzi, még nincs elegendő teje. Ilyenkor fontos tudni, hogy az előtej, vagyis a kolosztrum kis mennyiségben termelődik, de rendkívül értékes. Az újszülött gyomra kezdetben kicsi, ezért természetes, hogy gyakran szeretne mellre kerülni. A gyakori mellre helyezés nem elkényeztetés, hanem válasz az újszülött jelzéseire. Egyben segíti a tejtermelés beindulását is.

Gyógyszerszedés várandósan

2026. július 28.



A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.




Várandósság alatt jelentkező panasz, tünet
Szükség esetén a terhesség alatt is alkalmazható, elsőként javasolható, vény nélküli forgalomban is elérhető hatóanyag, készítmény


fájdalom
paracetamol


láz
paracetamol


orrdugulás (náthás vagy allergiás eredetű)
hipertóniás sóoldat


allergiás panaszok (több szervet érintő tünetekkel)
második generációs, régóta ismert H1-antihisztamin


terhességi hányás
B6-vitamin


gyomorégés
kalcium- vagy magnéziumtartalmú antacid


puffadás
szimetikon


hasmenés
orális rehidráló oldat


székrekedés
rost, probiotikum, ozmotikus hashajtó (polietilénglikol)


aranyérbetegség
prokain, efedrin, e. coli, cickafarkolaj


allergiás bőrpanaszok
dimetindén


rovarcsípés okozta viszketés
dimetindén


akné
benzoil-peroxid


tetvesség
olajalapú készítmények


ajakherpesz
karbenoxolon


bőrgomba
klotrimazol, bifonazol


lábszárgörcs
magnéziumsók



Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.