Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ülő életmódtól a rendszeres testmozgásig

Érdekességek2022. augusztus 07.

Fotó: 123rf.com

Általában nem könnyű a mozgásszegény vagy ülő életmódból a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása felé elmozdulni. Mindenekelőtt meg kell találnunk a motivációt,  azután ajánlott, hogy lassan és fokozatosan kezdjünk hozzá.

5 jó tanács a rendszeres testmozgás/sportolás megkezdéséhez – vagy folytatásához – és a kitartáshoz:

1. Testmozgás a mindennapokban

Már azzal is jót teszünk magunknak, ha változtatunk rossz szokásainkon, ami a testmozgást illeti. Pl. nem autózunk a munkahelyünkre, hanem egy megállóval hamarabb szállunk ki a metróból, buszból vagy egyéb közjárműből; nem használjuk a liftet vagy a mozgólépcsőt, ha egy-két emeletet kell megmásznunk; gyalog menjünk vásárolni, ha nem kell cipekedünk stb. (Az utóbbi esetben ugyanis a nehéz szatyrok, csomagok ismételt hordozása káros lehet a szív- és érrendszer egészségére, sőt, még szívritmus zavart is előidézhet.)

Ha ülőmunkát végzünk, javasolt, hogy minden órában álljunk fel, legalább pár perce, egy kicsit megmozgatni a tagjainkat. (Szükség esetén állítsunk be hozzá figyelmeztető jelzést a mobiltelefonunkon). Hazaérve végezzünk hosszabb testmozgást, nem leszünk tőle fáradtabbak, sőt, ellenkezőleg! Minden számít: kipakolni, amit várásoltunk (ha mégis autóval  mentünk, valószínűleg nagyobb mennyiségről van szól), porszívózni, vasalni, teregetni, vagy akár füvet nyírni, ha van kert. De természetesen még jobb sétálni, gyalogolni vagy labdázni, tollaslabdázni, futni a gyerekekkel.

2. Rutin kialakítása

Ami a legfontosabb: a a rendszeresség, mert a fizikai aktivitás jótékony hatása csak 24 órán át tart … Amellett az idő múlásával ez a fizikai tevékenység nem járhat túl sok korlátozással (pontos időbeosztás, odautazás, felszerelés összekészítése stb.), különben azt kockáztatjuk, hogy megunjuk, és hamar abbahagyjuk… Gyakran előnyösebb beiratkozni egy sportklubba vagy sportegyesületbe, nemcsak az irányításért vagy a társaságért, hanem mert biztosabban tehetünk szert rutinra. 


3. Ajánlott orvosi vizsgálat

Mielőtt belekezdenénk egy sporttevékenységbe vagy bármely más, rendszeres testmozgásba, tanácsos konzultálni kezelőorvosunkkal, aki megállapítja, nincs-e ellenjavallat számunkra a választott sport/mozgásforma esetében. Férfiaknál 35 év fölött, nőknél 45 év fölött az orvos egészségi állapotunktól függően különféle vizsgálatokat ír elő, beleértve pl. az EKG-t és a stressz-tesztet is, a szív rendellenességeinek kiszűrése érdekében. Egyébként a magas kockázatú sportokhoz (pl. mechanikus sportok, hegymászás, búvárkodás, barlangászat stb.) a sportszövetségek által felhatalmazott orvosnak kell kiállítania igazolást.

Fotó: gettyimages.com

4. Reális célok felállítása

Amennyiben elhatározzuk, hogy valamilyen sporttevékenységbe kezdünk, hagyjunk elegendő időt a haladásra, saját ritmusunk szerint, ésszerű célok felállítása mellett. Ne akarjunk maratoni futáson vagy kerékpárversenyen részt venni mindössze néhány hónap után! Az ideális az olyan tevékenységek kombinálása, amelyek lehetővé teszik az összes szív- és légzési kapacitás fejlesztését. Pl. az erő-állóképességi sportok (biciklizés, futás, kocogás stb.) elősegítik a szívtérfogat növekedését, szabályozzák a pulzusszámot. 

Edzés során vagy bármely fizikai aktivitás gyakorlásakor rendkívül fontos, hogy értelmet adjunk a mozgásnak, tudatosítsuk magunkban, miért végezzük, vizualizáljuk az agyunkban, hogy azután azt „előhívhassuk”. Amellett sportolás/testmozgás/tornaóra közben koncentrálnunk kell a gyakorlatra, össze kell hangolnunk a mozgást a légzéssel. A választott mozgásformát hetente egyszer vagy kétszer kombinálhatjuk olyan sporttevékenységekkel, amelyek erősítik az izomzatot, lágyítják az ízületeket  vagy fejlesztik az egyensúlyérzéket,

5. Kedvünkre való választás

Vannak, akik „enyhébb” testmozgást választanak (pl. jóga, Pilates), míg másokat inkább a gyaloglás, úszás, evezés, asztalitenisz vonz… Ha jó az egészségi állapotunk, mindegyik hasznos lehet, és főképp az számít, hogy örömünket leljük benne. Csapatban, sportklubban, egyesületben játszani, sportolni lehetővé teszi, hogy megosszuk a mozgás örömét másokkal, összetartsunk, javítsunk hangulatunkon.

Ez gyakran további motivációt jelent, és lehetőséget ad új kapcsolatok létesítésére, pozitív visszahatások felfedezésére. De végezhetjük a testmozgást egyedül, barátokkal vagy a párunkkal is – mindenképp értékes percek ezek, hiszen ha kedvvel járunk az edzésekre vagy bárhová mozogni, azok pozitív érzelmeket váltanak ki. A felmérések azt mutatják, hogy pl. a közös edzések a pároknál – az otthoni megszokástól, kötelezettségektől való elszakadás miatt – gyakran erősítik a kapcsolatot. 

Amellett a testmozgás semmiképpen ne okozzon nekünk „szenvedést”!  Ha pl. kissé megfájdul a lábunk, vagy izomlázunk van másnap, ne hagyjuk abba a választott fizikai aktivitást. Komolyabb problémák esetén inkább konzultáljunk orvosunkkal. A sport/kellemes testmozgás célja – az egészségünkre gyakorolt jótékony hatások mellett – az is, hogy egyszerűen jól érezzük magunkat. A könnyű torna, séta, túrázás saját ritmusunk szerint jó közérzetet biztosít, és lehetővé teszi, hogy értékeljük környezetünket. Amikor csak lehet, profitáljunk a természetből, telítődjünk oxigénnel, és így feltöltődve váljunk befogadókká mindazzal kapcsolatban, ami körülvesz minket a mindennapokban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

5 betegség, ami tartós köhögést okozhat

2026. május 27.

A téli időszakban gyakori panasz a köhögés. Jelentkezhet légúti betegségek tüneteként, de egyéb oka is lehet. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa öt lehetséges kiváltó okot sorolt fel, az elhúzódó köhögés hátterében.

Asztmát is jelezhet

Kezdődő megbetegedésnél sok esetben hiányoznak a tipikus tünetek. A nehézlégzés, mellkasi szorító érzés, a kilégzés nehezítettsége nem feltétlenül jelentkeznek azonnal, az asztma kialakulásának előre jelzője lehet az elhúzódó köhögés. Mielőtt orvoshoz fordulunk jegyezzük fel, hogy a tünetek mely napszakban, esetleg fizikai terhelés hatására jelentkeznek-e. Gondoljuk át milyen környezetben, évszakban erősödnek a panaszok, ezek az információk fontosak lehetnek a további vizsgálatok szempontjából.

Köhögés és reflux

Nem a légutak betegsége, de nagyon sokszor okoz köhögést – gyomor panasz nélkül is az reflux betegség. Ha a gyomorszáj nem zár teljesen, akár csak időszakosan, a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, súlyosabb esetben a gégébe és onnan lelélegezve a légcsőbe is. A savas inger már a nyelőcsőbe jutva is reflexesen köhögéshez vezet, ha a légutakig is eljut, akkor mindenképpen. 

Ne a tüdődaganat legyen a vég!

2026. május 27.



A diagnosztika fejlődése, a modern terápiák már biztosítani tudják azt, hogy a személyre szabott kezeléssel még egy áttétes tüdőbetegség is akár krónikussá tehető.

A tüdődaganat azért is okoz olyan nehézséget, mert általában késői stádiumban fedezzük fel. A korai stádiumnál a gyógyulás nagyobb mértékben lenne garantálható.

Mint minden daganattípusnál, ennél is nagyon fontos a korai felismerés és a beteg felelősségtudata.

A genetikai adottságok csak részben determinálják a betegséget. Ami sokkal inkább döntő, az az életmód. És ebben nagy az egyén felelőssége. A rendszeres napi mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, ami rostban, gyümölcsökben, zöldségekben gazdag étrendet jelent, ez alapvetően fontos. Lényeges a családi példamutatás. Ez az a közösség, ami meghatározó, innen indul minden. Az életmód és a szűrőprogramok lehetősége is ennek a közösségnek a biztosítéka. Ez tud motiváló lenni. Egymást tudják informálni, támogatni, befolyásolni a családtagok.

Nézze meg eReceptjeit, leleteit az EESZT Lakossági Portálján

2026. május 26.



2017 őszétől elérhető az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Az egészségügyi intézmények ide töltik fel az összes dokumentumot, amelyek a betegek ellátása során keletkeznek. A páciensek számára ez gyorsabbá, kényelmesebbé és személyre szabottabbá teszi a betegellátást, hiszen nem kell magukkal vinniük az orvoshoz a leleteket, zárójelentéseket, ambuláns lapokat. A kezelőorvos pedig a gyógyításhoz szükséges információkat lekérheti az egészségügyi felhőből. 

Több információ, hatékonyabb gyógyítás

A betegadatok komplex kezelése az orvosi ellátás során a legnagyobb érték. Az EESZT legfontosabb feladata, hogy összekapcsolja az egészségügyi ellátókat egymással. Indulása óta a háziorvosok, a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, a gyógyszertárak és a mentőszolgálat mellett egyes magánszolgáltatók is csatlakoztak és töltenek fel egészségügyi adatot a rendszerbe. Az egészségügyi felhőnek köszönhetően elkerülhetők a feleslegesen megismételt vizsgálatok, az orvosok pontosabb képet kapnak a betegükről. A háziorvos látja, hogy páciense kiváltotta-e a receptet, felhasználta-e a beutalót, azaz megkezdte vagy folytatja-e a terápiát. A gyógyszerészek pedig a betegnek felírt vényeket nézhetik meg a rendszerben, így arra is figyelmeztetni tudják a pácienst, ha esetleg ellentétes hatóanyag-tartalmú készítményeket írtak fel neki. 

Az EESZT-ben lévő egészségügyi adatok védettek, csak a háziorvosok és kezelőorvosok férhetnek hozzá, a gyógyszerészek pedig csak a recept adatokat érhetik el. A legérzékenyebb egészségügyi adatok (pl.: pszichiátriai, addiktológiai stb.) kizárólag az adott szakterület orvosai számára elérhetők.