Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ülő életmódtól a rendszeres testmozgásig

Érdekességek2022. augusztus 07.

Fotó: 123rf.com

Általában nem könnyű a mozgásszegény vagy ülő életmódból a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása felé elmozdulni. Mindenekelőtt meg kell találnunk a motivációt,  azután ajánlott, hogy lassan és fokozatosan kezdjünk hozzá.

5 jó tanács a rendszeres testmozgás/sportolás megkezdéséhez – vagy folytatásához – és a kitartáshoz:

1. Testmozgás a mindennapokban

Már azzal is jót teszünk magunknak, ha változtatunk rossz szokásainkon, ami a testmozgást illeti. Pl. nem autózunk a munkahelyünkre, hanem egy megállóval hamarabb szállunk ki a metróból, buszból vagy egyéb közjárműből; nem használjuk a liftet vagy a mozgólépcsőt, ha egy-két emeletet kell megmásznunk; gyalog menjünk vásárolni, ha nem kell cipekedünk stb. (Az utóbbi esetben ugyanis a nehéz szatyrok, csomagok ismételt hordozása káros lehet a szív- és érrendszer egészségére, sőt, még szívritmus zavart is előidézhet.)

Ha ülőmunkát végzünk, javasolt, hogy minden órában álljunk fel, legalább pár perce, egy kicsit megmozgatni a tagjainkat. (Szükség esetén állítsunk be hozzá figyelmeztető jelzést a mobiltelefonunkon). Hazaérve végezzünk hosszabb testmozgást, nem leszünk tőle fáradtabbak, sőt, ellenkezőleg! Minden számít: kipakolni, amit várásoltunk (ha mégis autóval  mentünk, valószínűleg nagyobb mennyiségről van szól), porszívózni, vasalni, teregetni, vagy akár füvet nyírni, ha van kert. De természetesen még jobb sétálni, gyalogolni vagy labdázni, tollaslabdázni, futni a gyerekekkel.

2. Rutin kialakítása

Ami a legfontosabb: a a rendszeresség, mert a fizikai aktivitás jótékony hatása csak 24 órán át tart … Amellett az idő múlásával ez a fizikai tevékenység nem járhat túl sok korlátozással (pontos időbeosztás, odautazás, felszerelés összekészítése stb.), különben azt kockáztatjuk, hogy megunjuk, és hamar abbahagyjuk… Gyakran előnyösebb beiratkozni egy sportklubba vagy sportegyesületbe, nemcsak az irányításért vagy a társaságért, hanem mert biztosabban tehetünk szert rutinra. 


3. Ajánlott orvosi vizsgálat

Mielőtt belekezdenénk egy sporttevékenységbe vagy bármely más, rendszeres testmozgásba, tanácsos konzultálni kezelőorvosunkkal, aki megállapítja, nincs-e ellenjavallat számunkra a választott sport/mozgásforma esetében. Férfiaknál 35 év fölött, nőknél 45 év fölött az orvos egészségi állapotunktól függően különféle vizsgálatokat ír elő, beleértve pl. az EKG-t és a stressz-tesztet is, a szív rendellenességeinek kiszűrése érdekében. Egyébként a magas kockázatú sportokhoz (pl. mechanikus sportok, hegymászás, búvárkodás, barlangászat stb.) a sportszövetségek által felhatalmazott orvosnak kell kiállítania igazolást.

Fotó: gettyimages.com

4. Reális célok felállítása

Amennyiben elhatározzuk, hogy valamilyen sporttevékenységbe kezdünk, hagyjunk elegendő időt a haladásra, saját ritmusunk szerint, ésszerű célok felállítása mellett. Ne akarjunk maratoni futáson vagy kerékpárversenyen részt venni mindössze néhány hónap után! Az ideális az olyan tevékenységek kombinálása, amelyek lehetővé teszik az összes szív- és légzési kapacitás fejlesztését. Pl. az erő-állóképességi sportok (biciklizés, futás, kocogás stb.) elősegítik a szívtérfogat növekedését, szabályozzák a pulzusszámot. 

Edzés során vagy bármely fizikai aktivitás gyakorlásakor rendkívül fontos, hogy értelmet adjunk a mozgásnak, tudatosítsuk magunkban, miért végezzük, vizualizáljuk az agyunkban, hogy azután azt „előhívhassuk”. Amellett sportolás/testmozgás/tornaóra közben koncentrálnunk kell a gyakorlatra, össze kell hangolnunk a mozgást a légzéssel. A választott mozgásformát hetente egyszer vagy kétszer kombinálhatjuk olyan sporttevékenységekkel, amelyek erősítik az izomzatot, lágyítják az ízületeket  vagy fejlesztik az egyensúlyérzéket,

5. Kedvünkre való választás

Vannak, akik „enyhébb” testmozgást választanak (pl. jóga, Pilates), míg másokat inkább a gyaloglás, úszás, evezés, asztalitenisz vonz… Ha jó az egészségi állapotunk, mindegyik hasznos lehet, és főképp az számít, hogy örömünket leljük benne. Csapatban, sportklubban, egyesületben játszani, sportolni lehetővé teszi, hogy megosszuk a mozgás örömét másokkal, összetartsunk, javítsunk hangulatunkon.

Ez gyakran további motivációt jelent, és lehetőséget ad új kapcsolatok létesítésére, pozitív visszahatások felfedezésére. De végezhetjük a testmozgást egyedül, barátokkal vagy a párunkkal is – mindenképp értékes percek ezek, hiszen ha kedvvel járunk az edzésekre vagy bárhová mozogni, azok pozitív érzelmeket váltanak ki. A felmérések azt mutatják, hogy pl. a közös edzések a pároknál – az otthoni megszokástól, kötelezettségektől való elszakadás miatt – gyakran erősítik a kapcsolatot. 

Amellett a testmozgás semmiképpen ne okozzon nekünk „szenvedést”!  Ha pl. kissé megfájdul a lábunk, vagy izomlázunk van másnap, ne hagyjuk abba a választott fizikai aktivitást. Komolyabb problémák esetén inkább konzultáljunk orvosunkkal. A sport/kellemes testmozgás célja – az egészségünkre gyakorolt jótékony hatások mellett – az is, hogy egyszerűen jól érezzük magunkat. A könnyű torna, séta, túrázás saját ritmusunk szerint jó közérzetet biztosít, és lehetővé teszi, hogy értékeljük környezetünket. Amikor csak lehet, profitáljunk a természetből, telítődjünk oxigénnel, és így feltöltődve váljunk befogadókká mindazzal kapcsolatban, ami körülvesz minket a mindennapokban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.

A glaukóma diagnosztizálásának lehetőségei

2025. december 17.

A zárt csarnokzugú glaukóma, ami Magyarországon nem ritka, krónikus és heveny formában is megjelenhet. Ez a glaukóma forma a Föld teljes népessége tekintetében a vezető glaukómás vaksági ok. 

Heveny formában a szemnyomás nagyon megemelkedik. Ez jelentős fájdalommal is járhat. A zárt csarnokzugú glaukómára főként azok hajlamosak, akiknek a szemük kissé kisebb, mint a szokásos normális szem. Az életkor előrehaladtával, már nagyjából 40 éves kor körül a szemlencse jelentősen nagyobbodni kezd. Ilyenkor, ha a hely kicsi, a szemlencse a pupilla területében elzárhatja a szem belső folyadékának (a csarnokvíznek) az áramlását, és ez váltja ki a csarnokzug elzáródását. Bár a probléma még az elzáródás előtt végzett egyszeri, ambuláns lézer kezeléssel teljesen megelőzhető, ez a kockázat fel nem ismerése miatt sokszor elmarad, és a beteg már csak a súlyos és végleges látáskárosodás kialakulása után kerül lézerkezelésre. Tehát ha valaki távolra pluszos szemüveget hord vagy a családban volt már glaukóma, szemét mindenképpen rendszeresen ellenőrizni kell tünetmentesen is. A szemorvosi vizsgálatkan alaposnak és hozzáértőnek kell lennie, nem elég, csupán a szemnyomásmérés. A krónikus zárt csarnokzugú glaukóma forma tünetszegényebb. A nyitott csarnokzugú glaukómák pedig teljesen fájdalmatlanok. Magyarországon a nyitott csarnokzugú glaukóma formák a leggyakoribb zöldhályog típusok. Erősen hajlamosít rá a rövidlátás és a vérrokonok között előfordult nyitott csarnokzugú glaukóma. Éppen ezért a fenti kockázati tényezőkkel bíró személyeknek különösen fontos a 40 éves kor feletti életszakaszban a rendszeres és jó minőségű szemorvosi vizsgálat, még teljes panaszmentesség esetén is.