Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ülő életmódtól a rendszeres testmozgásig

Érdekességek2022. augusztus 07.

Fotó: 123rf.com

Általában nem könnyű a mozgásszegény vagy ülő életmódból a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása felé elmozdulni. Mindenekelőtt meg kell találnunk a motivációt,  azután ajánlott, hogy lassan és fokozatosan kezdjünk hozzá.

5 jó tanács a rendszeres testmozgás/sportolás megkezdéséhez – vagy folytatásához – és a kitartáshoz:

1. Testmozgás a mindennapokban

Már azzal is jót teszünk magunknak, ha változtatunk rossz szokásainkon, ami a testmozgást illeti. Pl. nem autózunk a munkahelyünkre, hanem egy megállóval hamarabb szállunk ki a metróból, buszból vagy egyéb közjárműből; nem használjuk a liftet vagy a mozgólépcsőt, ha egy-két emeletet kell megmásznunk; gyalog menjünk vásárolni, ha nem kell cipekedünk stb. (Az utóbbi esetben ugyanis a nehéz szatyrok, csomagok ismételt hordozása káros lehet a szív- és érrendszer egészségére, sőt, még szívritmus zavart is előidézhet.)

Ha ülőmunkát végzünk, javasolt, hogy minden órában álljunk fel, legalább pár perce, egy kicsit megmozgatni a tagjainkat. (Szükség esetén állítsunk be hozzá figyelmeztető jelzést a mobiltelefonunkon). Hazaérve végezzünk hosszabb testmozgást, nem leszünk tőle fáradtabbak, sőt, ellenkezőleg! Minden számít: kipakolni, amit várásoltunk (ha mégis autóval  mentünk, valószínűleg nagyobb mennyiségről van szól), porszívózni, vasalni, teregetni, vagy akár füvet nyírni, ha van kert. De természetesen még jobb sétálni, gyalogolni vagy labdázni, tollaslabdázni, futni a gyerekekkel.

2. Rutin kialakítása

Ami a legfontosabb: a a rendszeresség, mert a fizikai aktivitás jótékony hatása csak 24 órán át tart … Amellett az idő múlásával ez a fizikai tevékenység nem járhat túl sok korlátozással (pontos időbeosztás, odautazás, felszerelés összekészítése stb.), különben azt kockáztatjuk, hogy megunjuk, és hamar abbahagyjuk… Gyakran előnyösebb beiratkozni egy sportklubba vagy sportegyesületbe, nemcsak az irányításért vagy a társaságért, hanem mert biztosabban tehetünk szert rutinra. 


3. Ajánlott orvosi vizsgálat

Mielőtt belekezdenénk egy sporttevékenységbe vagy bármely más, rendszeres testmozgásba, tanácsos konzultálni kezelőorvosunkkal, aki megállapítja, nincs-e ellenjavallat számunkra a választott sport/mozgásforma esetében. Férfiaknál 35 év fölött, nőknél 45 év fölött az orvos egészségi állapotunktól függően különféle vizsgálatokat ír elő, beleértve pl. az EKG-t és a stressz-tesztet is, a szív rendellenességeinek kiszűrése érdekében. Egyébként a magas kockázatú sportokhoz (pl. mechanikus sportok, hegymászás, búvárkodás, barlangászat stb.) a sportszövetségek által felhatalmazott orvosnak kell kiállítania igazolást.

Fotó: gettyimages.com

4. Reális célok felállítása

Amennyiben elhatározzuk, hogy valamilyen sporttevékenységbe kezdünk, hagyjunk elegendő időt a haladásra, saját ritmusunk szerint, ésszerű célok felállítása mellett. Ne akarjunk maratoni futáson vagy kerékpárversenyen részt venni mindössze néhány hónap után! Az ideális az olyan tevékenységek kombinálása, amelyek lehetővé teszik az összes szív- és légzési kapacitás fejlesztését. Pl. az erő-állóképességi sportok (biciklizés, futás, kocogás stb.) elősegítik a szívtérfogat növekedését, szabályozzák a pulzusszámot. 

Edzés során vagy bármely fizikai aktivitás gyakorlásakor rendkívül fontos, hogy értelmet adjunk a mozgásnak, tudatosítsuk magunkban, miért végezzük, vizualizáljuk az agyunkban, hogy azután azt „előhívhassuk”. Amellett sportolás/testmozgás/tornaóra közben koncentrálnunk kell a gyakorlatra, össze kell hangolnunk a mozgást a légzéssel. A választott mozgásformát hetente egyszer vagy kétszer kombinálhatjuk olyan sporttevékenységekkel, amelyek erősítik az izomzatot, lágyítják az ízületeket  vagy fejlesztik az egyensúlyérzéket,

5. Kedvünkre való választás

Vannak, akik „enyhébb” testmozgást választanak (pl. jóga, Pilates), míg másokat inkább a gyaloglás, úszás, evezés, asztalitenisz vonz… Ha jó az egészségi állapotunk, mindegyik hasznos lehet, és főképp az számít, hogy örömünket leljük benne. Csapatban, sportklubban, egyesületben játszani, sportolni lehetővé teszi, hogy megosszuk a mozgás örömét másokkal, összetartsunk, javítsunk hangulatunkon.

Ez gyakran további motivációt jelent, és lehetőséget ad új kapcsolatok létesítésére, pozitív visszahatások felfedezésére. De végezhetjük a testmozgást egyedül, barátokkal vagy a párunkkal is – mindenképp értékes percek ezek, hiszen ha kedvvel járunk az edzésekre vagy bárhová mozogni, azok pozitív érzelmeket váltanak ki. A felmérések azt mutatják, hogy pl. a közös edzések a pároknál – az otthoni megszokástól, kötelezettségektől való elszakadás miatt – gyakran erősítik a kapcsolatot. 

Amellett a testmozgás semmiképpen ne okozzon nekünk „szenvedést”!  Ha pl. kissé megfájdul a lábunk, vagy izomlázunk van másnap, ne hagyjuk abba a választott fizikai aktivitást. Komolyabb problémák esetén inkább konzultáljunk orvosunkkal. A sport/kellemes testmozgás célja – az egészségünkre gyakorolt jótékony hatások mellett – az is, hogy egyszerűen jól érezzük magunkat. A könnyű torna, séta, túrázás saját ritmusunk szerint jó közérzetet biztosít, és lehetővé teszi, hogy értékeljük környezetünket. Amikor csak lehet, profitáljunk a természetből, telítődjünk oxigénnel, és így feltöltődve váljunk befogadókká mindazzal kapcsolatban, ami körülvesz minket a mindennapokban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Flow a műhelyben - Hogyan gyógyít a kétkezi alkotás?

2026. június 04.

A mai világban a legtöbbünk munkája és szórakozása a képernyők előtt zajlik.



Absztrakt problémákat oldunk meg, virtuális dokumentumokat szerkesztünk, és lájkokban mérjük a sikert. Ez a fajta létezés azonban gyakran vezet mentális kifáradáshoz és a hasznosság érzetének elvesztéséhez. Az emberi agy evolúciós szempontból úgy huzalozódott, hogy szüksége van a fizikai visszacsatolásra: látni és érinteni akarjuk munkánk gyümölcsét. Amikor valaki belekezd egy barkácsprojektbe, vagy komolyabb kézműves tevékenységbe, a figyelem fókusza áthelyeződik. A szorongást okozó gondolatokat felváltja az anyag ellenállása, a textúra és a forma alakulása, ami azonnali mentális megkönnyebbülést hoz.

 

A fókuszált figyelem: precizitás és mentális béke

A fizikai munka, különösen a fémmel vagy keményfával való foglalatosság, nem tűri el a szétszórtságot. Aki próbált már egyedi lakásdekorációt készíteni vagy egy régi szerkezetet felújítani, tudja, hogy a siker titka a részletekben rejlik. A technológiai folyamatok, mint például a forgácsolás, komoly odafigyelést és pontosságot igényelnek. Itt minden milliméter számít, és ez a kényszerű figyelem segít kikapcsolni a külvilág zaját. Hasonlóan meditatív állapotba kerülhetünk egy alapos furatmegmunkálás során is, ahol a türelem és a biztos kéz vezet a tökéletes illeszkedéshez.

A minőségi alkotáshoz persze megbízható háttér kell: a szakmában jártasabbak tudják, hogy a Hoffmann által kínált professzionális szerszámok és kiegészítők nemcsak a munkát könnyítik meg, hanem azt a biztonságérzetet is megadják, ami a flow-élményhez szükséges.

X generáció: Önmagaddal is légy felelősségteljes!

2026. június 04.



Lehet, hogy magadra ismersz a következőkben, miszerint gyakran tapasztalsz valamilyen enyhébb tünetet, de úgy érzed, „ráérek még” orvoshoz menni, nincs idő betegnek lenni. Sokan sajnos valóban így tesznek, a panaszok elnyomására koncentrálnak, és aztán mennek is tovább, intézik a dolgaikat.

Ez azonban komoly probléma lehet hosszabb távon, hiszen pont, hogy ebben a korban fontos idejében felismerni a jeleket, és diagnosztizálni a betegségeket, hogy mihamarabb megkezdődhessen a szükséges terápia. Bizonyos esetekben a megelőző intézkedések is elégnek bizonyulhatnak, de ahol feltétlenül indokolt a kezelés, ott ezáltal késleltethető vagy elkerülhető a további romlás.

A legnagyobb akadályt gyakran nem is életmód jelenti, hanem inkább a szemlélet.

Könnyebb azt mondani, hogy még nem kell ezzel foglalkoznom – vagy épp az ellenkezőjét, hogy már mindegy, ezen úgysem változtathatok. Pedig rengeteget lehet tenni azért, hogy a következő évtizedek ne kizárólag a betegségekről szóljanak, hanem az örömteli programokról.

Mi van a receptre írva?

2026. június 03.

Az előző cikkben olvashatott a felírási igazolásról és az e-receptről. A továbbiakban szó lesz arról, hogy milyen adatoknak kell szerepelnie a recepten, és miként tudja megtekinteni, illetve kiváltani az e-receptet.



A vényen az alábbiakat kell a felíró orvosnak feltüntetnie:


az orvos adatait: nevét, szakvizsgáját, munkahelyét, (munkahelyi) elérhetőségét, 9 jegyű ágazati kódját (kivéve, ha nyugdíjas), papírrecept esetén szükséges még az aláírása és az orvosi pecsétjének lenyomata;
a beteg adatait: nevét, lakcímét, születési idejét, tajszámát, betegségének BNO-kódját (Betegségek Nemzetközi Osztályozása);
a recept kiállításának dátumát;
a gyógyszer adatait: gyári nevét (bizonyos esetekben kizárólag a hatóanyag nevét), hatáserősségét, darabszámát, hogy mennyi dobozzal vagy darabbal rendel az orvos (ezt latinul és római számmal is kiírva), pontos adagolással, magisztrális (a gyógyszertárban készítendő) készítmények esetén azok alapanyagait tételesen, (arab számmal gramm vagy centigramm mennyiség megjelöléssel), továbbá, hogy milyen készítmény lesz belőle (pl. oltás, kúp, kenőcs), adagolását, valamint azt, hogy a felírt gyógyszerrel meddig látja el a beteget;
mindkét receptforma esetén: a vény 1 8 jegyű (hagyományos recepteknél 21-gyel kezdődő, az e-recept esetén 22-sel kezdődő) egyedi azonosítóját.


Csak abban az esetben adható ki gyógyszer, ha a fent felsorolt alaki kellékek mindegyikét tartalmazza a vény.