Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az újszülöttekre és oltatlan csecsemőkre lehet különösen veszélyes a szamárköhögés

Érdekességek2024. január 30.

Bár az ötvenes évek eleje óta szinte minden országban oltanak szamárköhögés ellen, mégsem sikerült teljesen visszaszorítani a kórokozót. Horvátországban 1980 óta nem volt ennyi fertőzött, mint most, és különösen aggasztóvá teszi a hírt, hogy a megbetegedések nagy száma növelheti az újszülöttek és csecsemők megfertőződésének esélyét. Hazánkban 1954 óta kötelező a szamárköhögés elleni védőoltás, amit az első évtizedekben három komponensű, úgynevezett Di-Per-Te oltással végeztünk. A magas átoltottságnak köszönhetően hasonló járványtól nem kell tartanunk. Ugyanakkor a veszélyeztetett csoportok számára érdemes felvenni az emlékeztető oltást, és különösen nagy figyelmet igényelnek az újszülöttek, valamint az oltatlan csecsemők – tájékoztat Prof. Dr. Mészner Zsófia, csecsemő és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadó, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa.

Mit kell tudni a szamárköhögésről?

-A szamárköhögés egy rendkívül fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, a tüdőt és a légutakat érintő bakteriális megbetegedés, ami az egy év alatti csecsemők, valamint a 10-20 év közötti serdülők körében a leggyakoribb. A fertőzés után 7-10 nappal kezdődő betegség első fázisa a náthához hasonló tünetekkel (orrfolyás, köhögés, orrdugulás) jár, míg a második, kínzó köhögési rohamokkal kísért szakasz több hétig is elhúzódhat. A köhögés kezdetben éjszaka jelentkezik, a rohamok rendkívüli módon megterhelik a gyermekek szervezetét, és fokozott nyákképződéssel, hányással, valamint légzési nehézségekkel is járhatnak. Tudni kell azonban, hogy újszülötteknél, fiatal csecsemőknél nem minden esetben alakul ki a betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés – magyarázza Prof. Dr. Mészner Zsófia, és esetükben a köhögési rohamot rövid légzésleállás is követheti. A fertőzés utolsó szakaszában, ami szintén hetekig elhúzódhat, a rohamok gyakorisága és intenzitása csökken, majd a tünetek fokozatosan megszűnnek (egy újabb légúti fertőzéssel azonban ismételten visszatérhetnek).

Milyen szövődményeket okoz a szamárköhögés?

-A szamárköhögéshez szövődményként hörghurut, tüdőgyulladás, középfülgyulladás társulhat, emellett táplálási nehezítettség, görcsroham, agyi károsodás, sérv és a bordatörés is kialakulhat. Az amerikai járványügyi hatóság, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a szamárköhögésben szenvedő 1 évesnél fiatalabb csecsemők körülbelül fele kórházba kerül, a súlyos esetek pedig sajnos halálhoz is vezethetnek. Európában a szamárköhögés okozta halálesetek leggyakrabban a három hónaposnál fiatalabb csecsemők körében, a még oltatlan újszülöttek között fordul elő – ismerteti Prof. Dr. Mészner Zsófia.


Hogyan előzhető meg a szamárköhögés?

A szamárköhögés elleni védekezés leghatékonyabb módja a védőoltás, amit jelenleg a csecsemők 2, 3 és 4 hónapos korukban kapnak kombinált, öt komponensű oltóanyaggal, ami a szamárköhögésen túl négy másik fertőzés elleni is immunizál. A csecsemőkori oltások után majd 18 hónaposan, 6 évesen és 11 évesen részesülnek hasonló emlékeztető oltásban. A vakcinák egyetlen összetevője sem okoz megbetegedést, lehetséges mellékhatásként az injekció beadási helyén 1-2 napig tartó enyhe fájdalom, bőrpír, duzzanat, esetleg hőemelkedés, láz léphet fel. Mivel a védőoltás nem jelent élethosszig tartó védettséget, ezért felnőttkorban megfontolandó az emlékeztető oltás beadása – ismerteti a szakember. Különösen fontos a fészekimmunitás kialakítása, ha a családba újszülött érkezik.

Mivel a gyermekek 3 hónapos korukig teljesen, de még egy oltás után is részben védtelenek, és a betegség életveszélyes lehet számukra, ezért őket csak a családtagok (anya, apa, nagyszülők) valamint az egészségügyi személyzet ismétlő oltásával óvhatják meg a fertőzéstől. A várandós nők szamárköhögés elleni védőoltása, amit a várandósság 28-32. hete között lehet felvenni, fiatal csecsemőkorban (korai) védelmet nyújt a babának a szamárköhögés ellen – hangsúlyozza a professzor asszony. 

Ha útnak indulnánk…

Prof. Dr. Mészner Zsófia azt tanácsolja, hogyha szamárköhögés-járványban érintett országba tervezünk utazni, oltási tanácsadás keretei között érdemes előzetes tájékoztatást kérni az úticél járványügyi helyzetéről és a szükséges megelőzési módokról is, hogy minimalizálhassuk a fertőző megbetegedések kialakulásának kockázatát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.