Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az öt szeretetnyelv a jógaórán

Érdekességek2017. április 19.

Dr. Gary Chapman nemrég járt Magyarországon és országszerte izgalmas és mély előadásokkal tanított a kapcsolatainkról, elmélyülésről, valódi szeretetről.

Bizonyára sokan olvastátok az Egymásra hangolva - az Öt szeretetnyelv című könyvét. Évtizedes párkapcsolati tanácsadói tapasztala alapján dolgozta ki az elméletét, miszerint minden ember más szeretetnyelvet beszél és ért, és ezeket a nyelveket öt nagy csoportba sorolta. Mindenkinek van egy elsődleges és egy másodlagos nyelve. Önkéntelenül is azon a  nyelven fejezzük ki a szeretetünket, amit mi is beszélünk. És ebből jönnek a kavarodások és a félreértések.
Dr Chapman a következő öt nyelvet különbözteti meg:
- minőségi idő
- fizikai érintés
- ajándékok
- szívességek
- elismerő szavak

Mit is jelent ez pontosan? A szeretetnyelv az a mód, ahogy valaki kifejezeti a szeretetét, illetve amit, ha vele csinálnak, ő egyértelműen érzi és tudja, hogy szeretik. Vagyis ha én mondjuk a fizikai érintés (ölelés, simogatás) “nyelvén” értek, akkor a párom hiába halmoz el ajándékokkal (mert neki például az a szeretetnyelve) én örülni fogok, de ott mélyen, legbelül valami hiányt fogok érezni, a szeretet tankom nem lesz tele. Ezért érdemes tisztában lenni a saját nyelvünkkel és a társunkéval is, hogy a kapcsolat elmélyülhessen.
 
Első pillantásra úgy tűnik, hogy a szeretetnyelveket csak párkapcsolatban, esetleg baráti, családi kapcsolatokban lehet kamatoztatni. A könyv is párkapcsolati példákat hoz csak. Pedig ennél sokkal de sokkal több is.
 
Jómagam, mikor jógát tanítok nagyon odafigyelek a szeretetnyelvek használatára. Mivel ez nem más, mint annak a kifejezése, hogy értékeled és tiszteletben tartod a másikat. Bármilyen munkahelyi, vagy egyéb szociális kontextusban értelmezhető és használható ez a tudás. 
Én most megosztom Veletek, hogy a saját vendégeimmel hogyan használom, hogyan építem be a szeretetnyelveket a jógaóráimba.
 
Az első, a minőségi idő talán a legkönnyebb. Felkészülten, a csoportra szabottan, odafigyelve érlezem az órára, és változtatok bármin, ha úgy látom, hogy szükséges. Ez, hogy az a 60 vagy 90 perc amit velem, az órámon töltenek az emberek minőségi legyen nem szeretetnyelv kérdése, hanem alap. 
 
A második, a fizikai érintés már trükkösebb. Valaki szereti, ha hozzáérnek, valakit a hideg ráz ki tőle. Ezért az órák elején megkérdezem, hogy kinek van ellenérzése azzal, ha igazítom, megérintem (nyilván mindig céllal, sosem önkényesen). Ha valaki nem szeretné ezt, őt külön figyelemmel és több instrukcióval segítem az útján. A börtönben ez izgalmas volt a jógaórákon, mert ott tilos a fizikai érintés. Vagyis professzionálisra kellett fejlesztenem az instrukcióimat.
 
A harmadik szeretetnyelv Gary Chapman könyvében az ajándékok. Egy jógaórán ez lehet egy tea vagy alma az óra után, de házifeladatok, motiváló üzenetek, bármi. Apróságok, melyek mosolyt csempésznek az életbe és odadfigyelésről árulkodnak.
 
A szívességek a negyedik szeretetnyelv, szerintem ez a jógaóra kapcsán az ajándékok és a minőségi idő keveréke. Fontos, hogy a vendégeim bízzanak bennem és érezzék, hogy bármit megoszthatnak velem, örömöt, problémát, biztonságban vannak. Ezért mindig szánok időt óra után beszélgetésre, kapnak kiegészítő gyakorlatokat, étkezési tanácsot, amire szükségük van. 
 
Az elismerő szavak pedig az alapját kellene, hogy képezzék minden órának, de alapvetően minden szituációnak. Fontos, bár nem mindenkinek ez az elsődleges szeretetnyelve, de nagy motiváló és megerősítő erővel bír. 
 
Annyira a negatívra, a panaszkodásra, a problémakezelésre álltunk rá az életünkben, hogy egy rövid dicséret (természetesen csak akkor, ha van alapja) teljesen meg tudja változtatni a napunkat, a dolgokhoz, az adott személyhez, szituációhoz való hozzáállásunkat. Használjátok bátran ti is!
 
Száz szónak is egy a vége, első körben fontos, hogy meg tudjuk állapítani a saját szeretetnyelvünket, és ezen a “nyelven” töltekezzünk minél többet. És ismerjük meg a közvetlen környezetünk nyelvét, használjuk tudatosan. Ha már ez önkéntelenül is a napi rutin részévé válik, gondolkodj el, a munkahelyeden, a boltban bevásárlásnál, vagy esetleg a metrón utazva hogyan tudod saját magad és a körülötted lévők életét is könnyebbé, boldogabbá tenni a szeretnyelvek megfelelő alkalmazásával.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.