Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az öt szeretetnyelv a jógaórán

Érdekességek2017. április 19.

Dr. Gary Chapman nemrég járt Magyarországon és országszerte izgalmas és mély előadásokkal tanított a kapcsolatainkról, elmélyülésről, valódi szeretetről.

Bizonyára sokan olvastátok az Egymásra hangolva - az Öt szeretetnyelv című könyvét. Évtizedes párkapcsolati tanácsadói tapasztala alapján dolgozta ki az elméletét, miszerint minden ember más szeretetnyelvet beszél és ért, és ezeket a nyelveket öt nagy csoportba sorolta. Mindenkinek van egy elsődleges és egy másodlagos nyelve. Önkéntelenül is azon a  nyelven fejezzük ki a szeretetünket, amit mi is beszélünk. És ebből jönnek a kavarodások és a félreértések.
Dr Chapman a következő öt nyelvet különbözteti meg:
- minőségi idő
- fizikai érintés
- ajándékok
- szívességek
- elismerő szavak

Mit is jelent ez pontosan? A szeretetnyelv az a mód, ahogy valaki kifejezeti a szeretetét, illetve amit, ha vele csinálnak, ő egyértelműen érzi és tudja, hogy szeretik. Vagyis ha én mondjuk a fizikai érintés (ölelés, simogatás) “nyelvén” értek, akkor a párom hiába halmoz el ajándékokkal (mert neki például az a szeretetnyelve) én örülni fogok, de ott mélyen, legbelül valami hiányt fogok érezni, a szeretet tankom nem lesz tele. Ezért érdemes tisztában lenni a saját nyelvünkkel és a társunkéval is, hogy a kapcsolat elmélyülhessen.
 
Első pillantásra úgy tűnik, hogy a szeretetnyelveket csak párkapcsolatban, esetleg baráti, családi kapcsolatokban lehet kamatoztatni. A könyv is párkapcsolati példákat hoz csak. Pedig ennél sokkal de sokkal több is.
 
Jómagam, mikor jógát tanítok nagyon odafigyelek a szeretetnyelvek használatára. Mivel ez nem más, mint annak a kifejezése, hogy értékeled és tiszteletben tartod a másikat. Bármilyen munkahelyi, vagy egyéb szociális kontextusban értelmezhető és használható ez a tudás. 
Én most megosztom Veletek, hogy a saját vendégeimmel hogyan használom, hogyan építem be a szeretetnyelveket a jógaóráimba.
 
Az első, a minőségi idő talán a legkönnyebb. Felkészülten, a csoportra szabottan, odafigyelve érlezem az órára, és változtatok bármin, ha úgy látom, hogy szükséges. Ez, hogy az a 60 vagy 90 perc amit velem, az órámon töltenek az emberek minőségi legyen nem szeretetnyelv kérdése, hanem alap. 
 
A második, a fizikai érintés már trükkösebb. Valaki szereti, ha hozzáérnek, valakit a hideg ráz ki tőle. Ezért az órák elején megkérdezem, hogy kinek van ellenérzése azzal, ha igazítom, megérintem (nyilván mindig céllal, sosem önkényesen). Ha valaki nem szeretné ezt, őt külön figyelemmel és több instrukcióval segítem az útján. A börtönben ez izgalmas volt a jógaórákon, mert ott tilos a fizikai érintés. Vagyis professzionálisra kellett fejlesztenem az instrukcióimat.
 
A harmadik szeretetnyelv Gary Chapman könyvében az ajándékok. Egy jógaórán ez lehet egy tea vagy alma az óra után, de házifeladatok, motiváló üzenetek, bármi. Apróságok, melyek mosolyt csempésznek az életbe és odadfigyelésről árulkodnak.
 
A szívességek a negyedik szeretetnyelv, szerintem ez a jógaóra kapcsán az ajándékok és a minőségi idő keveréke. Fontos, hogy a vendégeim bízzanak bennem és érezzék, hogy bármit megoszthatnak velem, örömöt, problémát, biztonságban vannak. Ezért mindig szánok időt óra után beszélgetésre, kapnak kiegészítő gyakorlatokat, étkezési tanácsot, amire szükségük van. 
 
Az elismerő szavak pedig az alapját kellene, hogy képezzék minden órának, de alapvetően minden szituációnak. Fontos, bár nem mindenkinek ez az elsődleges szeretetnyelve, de nagy motiváló és megerősítő erővel bír. 
 
Annyira a negatívra, a panaszkodásra, a problémakezelésre álltunk rá az életünkben, hogy egy rövid dicséret (természetesen csak akkor, ha van alapja) teljesen meg tudja változtatni a napunkat, a dolgokhoz, az adott személyhez, szituációhoz való hozzáállásunkat. Használjátok bátran ti is!
 
Száz szónak is egy a vége, első körben fontos, hogy meg tudjuk állapítani a saját szeretetnyelvünket, és ezen a “nyelven” töltekezzünk minél többet. És ismerjük meg a közvetlen környezetünk nyelvét, használjuk tudatosan. Ha már ez önkéntelenül is a napi rutin részévé válik, gondolkodj el, a munkahelyeden, a boltban bevásárlásnál, vagy esetleg a metrón utazva hogyan tudod saját magad és a körülötted lévők életét is könnyebbé, boldogabbá tenni a szeretnyelvek megfelelő alkalmazásával.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)