Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ősz üzenete: biztonságaink. Az emberi élet értelme?

Érdekességek2023. szeptember 12.

A születés pillanatától kezdve ingerek sokasága ér mindannyiunkat. Ahogy a lélek egy testbe ér, fejlődnie, alakulnia, változnia és ehhez tanulnia kell. A fellélegzés ideje szükséges a legkisebbtől a legidősebbig mindenkinek ahhoz, hogy észrevegyük az élet folyamszerűségét.  

A sors folyama
A sors folyamát elsőként iskoláskorban kezdjük megérteni. Leginkább tiniként kapunk tőle sokkot, azután az első munkahely, majd a gyermekvállalás ideje terhel le. Az események sora a társadalmi lét és beilleszkedés folyamata, ami szükséges ahhoz, hogy tudjuk kik vagyunk, el tudjuk helyezni magunkat a társadalomban, a látszat világban. Ide tartozik az érdeklődés, az identitás, a hobbi, vagy éppen a motiváció. Sok modern felhangú, de réginek kikiáltott nézet a kötöttségek feladására bíztat bennünket. Más megvalósítási formák, mint pl. a személyiségközpontú oktatás az ember anyagi, egó általi megvalósítását tűzi ki célul. A két véglet a teljes lefoglalás és a teljes elutasítás. Egy ponton e két út között valamit folyamatosan tenni akarok, valamilyen irányba folyamatosan terelni szeretném magam. Ez a sors és események folyamata. Mi történik ekkor?

A tapasztalat folyama
A folyamatos lefoglalástól elveszítem azt a pillanatnyi időt és fellélegzést, ami a szemlélődéshez kell.
Márpedig a bölcs olykor szemlélődik is, mielőtt lép, dönt, nem csak cselekszik. A szemlélődés által felismerhetjük és megérthetjük, hogy folyamatosan változik az életünk. Napról napra alakul, öregszik, érik majd elmúlik a testünk, de gyakran a szellemünk és a gondolataink belül változatlanok maradnak. Szinte nincs olyan ember, akitől ne hallottam volna még: Én még mindig az vagyok belül, aki tíz éve. A tapasztaltok folyama ebben a körben azonban, eltűnik, elveszítjük a szálat, a fókuszt. Elveszítjük azt a képet, hogy életünk összerendeződés és széthullás.

Korábban az ilyesmit sokkal nehezebb volt megtapasztalni. Korunkban engedünk a pusztulásnak. Felépítünk egy otthont, egy kapcsolatot, gyermekeket nemzünk, majd továbbállunk, mintha mi sem történt volna. Esetleg kicsit több szabállyal, kötöttséggel a nyakunkban. Azután egy évre rá újra kezdjük a folyamatot. Van, aki a folyamatos építésben, vagy van, aki egy építés utáni megrekedésben csömörlik meg, de nem vesszük észre, hogy minden keletkezés, épülés, majd hanyatlás, a dolgok összerendeződnek majd elpusztulnak. A tejbe, ha joghurtot keversz, kialakul az oly kedves étel, majd romlani kezd. Ez a folyamata mindennek. De mi nem vesszük észre. Mivel kötjük le magunkat?


A biztos pontok
A sors folyamáról nem vagyunk tudatosak, még akik filozófiai szinten foglalkoznak is ezzel, leteszik a könyvet, otthagyják a tanítót, kikapcsolják az adást, és végzik tovább a teendőiket. Nagyon kevés ember tudatában marad meg a gondolat, az a tiszta tudat-pont, hogy minden szüntelen változás. Bár nem tudjuk, azonban érezzük ezeket a futamokat, mert folyamatosan biztonságra törekszünk.

A nők szájából jóval gyakrabban hallani erről. A nők jó része elismeri, hogy kell, szükséges nekik a biztonság. Társadalmunkban ez elfogadott. A férfiakat hasonló helyzetben, ilyen elismerések esetén általában gyöngének bélyegzik, pedig a férfiak jó részének is szüksége van erre.

Kezdetben a szülők adják a biztonságot. Ha korán elveszítjük  őket, akkor ez az ősbiztonság sérül. Gyökerénél. Nagyon nehéz visszaállítani. Később testvéreink, barátaink adhatják a biztonságot, de korunk rendezőelve, a pénz megléte, az otthon, a telek, akár egy sátor, vagy egy lakókocsi, tehát a fedél is adhat biztonságot. Vagyis az érzetet a közvetlen szükségletek biztos, jövőben is hiánytalanul megvalósuló kielégítése jelenti.

Végül nem utolsó sorban a párkapcsolat, ami a társ, a megértés, egyetértés és az érzelmi biztonság érzését adja. A nőnek a férfi az erőt  és védelmet, a férfinek a nő a biztos ölet szeretetet, a sikerekhez, a világi teendőkhöz szükséges háttértámogatást adja meg.

A dolog már attól felborulhat, hogyha a nemi szerepek felcserélődnek, de vannak persze kivételek. Ugyanakkor egy pár elvesztése, a szülők elvesztése, akár csak idős koruk miatt is, megváltoztatja az ember biztonságérzetét. Nagyon fontos ingási pont a munkahelyváltozás, vagy ennek elvesztése, főként akkor, ha nincs kilátásban más kereseti forrás. Gyakran ez akkor is megviseli az embert, ha anyagilag nem pusztán ettől függött, és anyagi, testi biztonsága ennek ellenére megmarad. Ennek az oka a helyi érzelmi kapcsolatok és a napi rendszer megszokása, a szerepekkel, vagyis a munkaköri feladatokkal való azonosulás: én egy óvónő vagyok, én egy orvos vagyok, én egy marketing szakember vagyok, én pásztor vagyok.

Hamis biztonság
Az igazság az, hogy biztonságérzetünk végett hiszünk a reklámoknak, a pénzügyi tanácsadóknak és a vállalatépítő trénernek is. Ezért veszünk egy házat, a ház után egy másik lakást, azután egy telket. Egy mobiltelefon után egy másikat, majd egy harmadikat. Ezért van az, hogy gyakran kiforratlan párkapcsolatoknál látható, vagy kezdeti szerelemnél, hogy emberek nem határozzák el magukat a friss kapcsolat mellett, hanem másokkal is találkozgatnak, hogy biztos ami biztos ne maradjanak társ nélkül. Csak a végtelenül erős szerelem tudja ezt megállítani, mert akkor már nem kell a ló helyett a szamár. A gyermekünk talán az egyetlen, aki kivételt képez ebben az ördögi körben, mivel a gyermek mindig gyermek marad, és a gyerekek ártatlansága, feltétel nélküli szeretet meseszép példája. A gyermek mindig a törődés tárháza a szülő felé, még akkor is, ha rossz. Még a legrosszabb leneveletlenebb gyermek is megöleli néha anyját, felsegíti apját ha elesik, és még a legcserfesebb is könnyeket hullajt a bevágott szobaajtó mögött, miután összeveszett családjával. De a gyermek is elveszthető, s hogy a gyermeked anyagi lelki biztonságot ad neked, soha nem lehet biztos. Hamis biztonságérzetek ezek. Dobjuk hát el?

A biztonság kiteljesítése
A biztonságot kiteljesíteni érdemes, követelni nem, és állandósítani pedig lehetetlen. Meg kell értenünk, és el kell fogadnunk, hogy az élet a folyó vizéhez hasonlatos. Egyszer kiárad, egyszer apad, egyszer törmelékes, máskor tiszta vizű. Nem jelenti ez azt, hogy a folyó nem létezik, vagy, hogy ne kerüljünk vele kapcsolatba. Szükségesek ezek a biztonságérzetek, ahhoz, hogy meghatározzuk kik vagyunk, milyen szerepeket vállaltunk, milyen felelősséget vállaltunk az életben. Ezek viszonyítási pontok. Ha valakit megkérdezel ki vagy te, és mivel foglalkozol, senki sem mondja azt, hogy egy lélek vagyok és létezem. Mindenki a nevét mondja, az életkorát a végzettségét, munkáját, a családjáról vagy a neki érdekes dolgokról beszél.

Hol van akkor a baj?
A baj akkor kezdődik, mikor a biztonság hajhászása túl erőssé, erőltetetté válik életünkben. Vagyis akkor, amikor a biztonsági pontok felhalmozása a cél. Amikor túl sok kacatot és tárgyat veszünk. Elszórjuk a pénzünket, esetleg emiatt hitelekbe hajszoljuk magunkat, és a sok szeméttel terheljük a környezetet. Ha valakinek görcsös utazási és világjárási mániája van, mert a tapasztalatokat gyűjti, az sem több, mint a tudásom, a látottak által én egy különleges ember vagyok lét-pontja. Egy újabb megjelölés noha jóval értelmesebb mint a tárgyak puszta felhalmozása. 

Mikor fogjuk észrevenni, hogy gond van?
Természetesen nem akkor, amikor végezzük a folyamatot, hanem amikor nem. Akkor, amikor pár napra egyedül maradunk a lakásban. Akkor, amikor a szabadidőnkkel nem tudunk mit kezdeni. Ilyen mindenkinek van, ha más nem, olyan módon, hogy semminemű teendőhöz nincs kedvünk hozzákezdeni pár óráig. Vagy leginkább akkor, amikor elveszítjük. Szüleink halála, társunk kilépése a kapcsolatból, barátokkal való viták vagy éppen a gyermek önállósodása. Ilyenkor mi még ugyanazok a személyek maradunk akik voltunk, mégis hirtelen értelmét veszti ez az egyéniség. Ilyenkor gyakran az identitás inog meg, és megfordul a világ. 

A biztonságérzet túlhajszolása tehát akkor valószínű, ha egy veszteségtől, különösen egy kis, vagy egy egyébként pozitív veszteségtől (pl. gyermekünk külföldön tanul 2 esztendőt) megtorpanunk. A biztonságérzet keret az önmeghatározáshoz és nyugvópont ahhoz, hogy az elme ne akadjon ki, mint egy rozsdás fogaskerék és ne kezdjen az ember hangos pánikolásba. Biztonsági pontjaink akkor is nehezek, ha ezzel fojtogatjuk környezetünket.

Sőt akkor is gond van, ha nem látjuk, hogy ennek a folyamnak is van célja. Látni kell a sorsfolyam, az állandó változás mögött az állandó pontokat. Ezeket csak úgy tudjuk kikémlelni, ha egy-egy pillanatra vagy órára leállunk, és megfigyeljük a folyamatot. Ha egy kis időre félretesszük a szerepeinket és az általunk felépített váron túlra fókuszálunk. A világunk többől is áll, mint azon szerepek hada amiket én falakként felhúztam magamnak? Mások is működnek, tőlem függetlenül. Ha kihúzhatatlan biztos alapot szeretnénk, akkor a változó értékeken túliba kell befektetnünk, mert ebben a világban minden múlandó. Ez az ősz üzenete. A változás, amire jó, ha felkészülünk. A változások kihívások, értékeljük bennük azt, hogy felnyitják az ember szemét. Igyekezzünk a mozdulatlanra fókuszálni, mert attól még a megszokott világunk nem inog meg, nem tűnik el, az egyik a másikba ágyazódva létezik. Az egész csupán bátorság kérdése.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.

Hasznos tanácsok vakáció idejére

2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Hasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.