Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az orrmandula-gyulladás: a vizsgálatokat időben el kell kezdeni

Érdekességek2020. május 30.

A gyermekkori nátha szövődményeit illusztráló sárkánytörténet ötödik állomásához érkeztünk. Sorozatunk egyik legfontosabb, s valószínűleg legnagyobb érdeklődésre számot tartó része az orrmandula problémákkal kapcsolatos betegségről szól.

Fotó: gettyimages.comElőző írásainkban olvashattak a szűnni nem akaró nátha kapcsán kialakuló betegségekről: az arcüreggyulladásról, a fülkürthurutról, a középfülhurutról.

Valószínűleg már mindenki tudja, hogy a megfázásnak vélt nátha kórokozói vírusok.
A megfázás elősegíti a vírusok megtelepedését az orrban, majd ezt követően az alsó légutakban is. Ezután a megduzzadt nyálkahártyán és a pangó váladékban baktériumok telepednek meg, a váladék besűrűsödik, sárgás-zöldes színű lesz, és máris elindul a lavina, egy szövődménysorozat, mely az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be. Az egyes állomások törvényszerű sorrendben követik egymást. Felismerésük nem mindig egyszerű, hiszen a tünetek közül csak a szűnni nem akaró orrfolyás, orrdugulás, a főleg éjszaka jelentkező száraz, majd hurutos köhögés teszi mindenki számára egyértelművé, hogy nem egyszerű náthával állunk szemben.

Legyőzni a hétfejű sárkányt

A gyermekek közösségbe kerülése kapcsán ezek a tünetek olyan gyakoriak, hogy sokan már természetesnek vélik. A látszólag banális tünetek mögött a kialakulás sorrendjében általában hét önálló betegség áll, és ahogy már többször olvashatták, ez inspirálta a hétfejű sárkány elnevezést. Az összetevők egymáshoz kapcsolódnak, egymást követően alakulnak ki és egy komplex kórképet eredményeznek. Bármelyiket próbáljuk önmagában megoldani, nem szünteti meg a tüneteket, csak részproblémát old meg. A mesében is a sárkány összes fejét le kell vágnia a királyfinak, hogy győzedelmeskedni tudjon.

A náthától az orrmandula-duzzanatig

Az elhúzódó, heteken át tartó náthás állapot a gyógyszeres kezelés hatására átmenetileg javul, de néhány nap múlva tovább folytatódik. Köztudomású, hogy a gyermekek három éves kor alatt még alig tudnak orrot fújni, de ha mégis sikerül megtanítani, az orrfújás hatékonysága nem tökéletes. Az orrban termelődő és felgyülemlő váladék a baktériumok szaporodásának melegágya. A vírusokhoz csatlakozva megtelepednek a duzzadt orrnyálkahártya miatt kialakuló szűk orrjáratokban, és utat keresnek a további szaporodás számára az orral kapcsolatos piciny üregrendszerben, elsősorban az arcüregben.

Az arcüregek már újszülött korban piciny, borsónyi üreg formájában jelen vannak, ellentétben a homloküregekkel. Ezek ugyanis csak három éves kor után kezdenek fejlődésnek indulni, és tíz éves korban érik el a teljes nagyságot.


A hátracsorgó váladék veszélyei

A náthához csatlakozó arcüreggyulladás az orrfolyást követő harmadik hét körül alakul ki, és gyermekkorban nagyon tünetszegény. Fájdalmat nem okoz, csak orrdugulást, és fokozott orrváladékozást. Az orrban és az üregrendszerben termelődő váladék a további szövődmények forrása, hiszen az orrfenék hátrafelé lejt. Kisgyermekek hanyattfekvő testhelyzete még inkább kedvez a hátrafelé terjedésnek. Az orrnyálkahártya felszínén található, állandó mozgásban lévő védekezőrendszer, az ún. csillószőrös apparátus is hátrafelé mozgatja a felszínen lévő idegen anyagokat.

Többek között ez a magyarázata annak, hogy az orrüreg hátsó részén lévő fülkürtnyílások hamar bedugulnak, és a fülbetegségek elkezdődnek. A szánkópályaszerűen hátra, lefelé lejtő orrüreg leghátsó részén helyezkedik el az orrmandula. Ez a piciny nyirokszerv – hasonlóan a többi nyirokszervhez, például a torokmandulákhoz – fontos védelmi szerepet játszik a gyulladások tovaterjedésével szemben. Feladata a fertőzések tovaterjedésének megakadályozása, miközben begyűjti a kórokozókat, és önmaga is áldozattá válhat a küzdelemben. A kórokozók összegyűjtése ugyanis csak egy darabig lehetséges, mert telítődve góccá válik. Amikor már nem képes magában tartani a kórokozókat, a benne lévő váladék lecsorog a garatba, és a légvételekkel beporlasztódik a légutakba. Először a hangszalagokat érinti, ezek gyulladása okozza a rekedt hangot, majd a száraz köhögés jelzi, hogy a légcső is hurutossá vált. Tehát az orrban kezdődő gyulladásos folyamat az orrmandula közvetítésével bejut a légutakba.

Fotó: 123rf.comAmit a szülő észlel

A gyermek gyakran nyitott szájjal lélegzik, horkolva alszik, szája kiszárad, éjszaka is többször kér inni. Gyakran megfigyelik, hogy hallása gyengébb, figyelmetlen, és főleg éjszaka köhög. Étvágytalanság, nyugtalan alvás, éjszakai bepisilés is hozzátartozhat a tünetekhez. A nyugtalan alvás miatt nyűgös, nehezen kezelhető gyermek lesz belőle. Ha ez tartósan fennáll, jogosan merül fel a szülőkben az orrmandula kivételének gondolata.

Amit az orvos észlel

A gyermek jellegzetes arckifejezése, orrdugulása, pangó orrváladéka már messziről látható. A jellegzetes tünet önmagában még a panaszok ellenére is kevés ahhoz, hogy műtétet javasoljunk. Az előzmények tisztázása, az arcüregek és a fülek állapotának vizsgálata nélkülözhetetlen.

Óvodások baja

Ez egy olyan bűvös kör, amelyből nem mindig az orrmandula-műtét az egyetlen kiút. Az arcüregek gyulladása, gócos állapota jelentősen hozzájárul a hátracsorgó váladék okozta orrmandula betegséghez. Az előzmények tisztázása, az arcüregek és a középfülek állapotának vizsgálata nélkülözhetetlen. Nagyon fontos a kialakulás sorrendjét követni a vizsgálatokkal és a kezeléssel.

Ami ennél is fontosabb: időben kell elkezdeni. Versenyt kell futni az idővel, különben a banálisnak vélt nátha szövődményei a szemünk előtt alakulnak ki. Ha hetekig, hónapokig várunk a kezeléssel, a visszafelé út már járhatatlanná válik, és a műtét elkerülhetetlen. A teljes gyógyuláshoz szükséges, hogy a kiváltó és fenntartó okokat, főként a gyenge immunitást is kezeljük.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.