Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az írás, a szavak ajándéka

Érdekességek2021. június 05.

Az írás, mint a kiteljesedés, a személyiség fejlődése, a felszabadulás forrása, gyengéd és jótékony hatású játék a szavakkal… Ha nem ismerjük ezeket a lehetőségeket benne, és kedvet érzünk hozzá, az írás előnyei felfedezésre várnak. 

Fotó: pixabay.comAmennyiben úgy érezzük, hogy jól tudunk bánni a szavakkal, érdemes belevetni magunkat az írásba. Összegyűjtöttük öt okot, ami miatt hasznunkra válhat, ha hozzákezdünk írni, a magunk örömére. És néhány jó tanácsot is adunk az esetleges szorongás elűzéséhez, a bátortalanság legyőzéséhez, valamint a jó kezdés megvalósításához.

Egy francia felmérés szerint a nők 85%-a szeret írni, bármilyen generációhoz is tartozik. Bensőséges napló, emlékirat, regény, vers – mindegy, ha szárnyalnak a szavak, vagy olykor megszelídülnek és táncolnak a fehér papíron. Kedv az érzelmek kifejezéséhez, az írás öröme, gondolataink megosztásának szükségessége – a cél csak ritkán a híressé válás, sokkal gyakrabban a közlési vágy. 

5 OK, AMIÉRT ÉRDEMES TOLLAT RAGADNUNK

Törődünk a kedélyállapotunkkal

 „Köztem és a világ között, egy ablak. Az írás egy módja annak, hogy kijussak rajta anélkül, hogy betörném. ” – írta találóan egy francia költő. Az érzelmek, szorongás, aggodalmak, sebezhetőség vagy traumák papírra vetése enyhít, felszabadít és enged visszalépni. Mindez segít a feoldódásban, csökkenti a lelki nyomást és javítja a hangulatot, még depresszió esetén is. Ezzel szemben az öröm elbeszélése írásban lehetővé teszi, hogy még jobban profitáljunk belőle, és kifejezzük hálánkat. 

Őszinték vagyunk önmagunkhoz

„Rajtam kívül mások úgy írnak, ahogy beszélnek, én úgy írok, ahogy csendben maradok.”– mondta egy angol írónő. Kimondhatatlan gondolatok, kétségek, szégyenérzet, félelmek, hazugságok, gyűlölet…. Ha nem tudunk ilyen érzéseket szóban kifejezni és átadni másoknak, a „titkok” vagy vallomások közlése írásban könnyebb. A saját írásbeli megnyilvánulások azért is hasznosak, mert őszinték, minden alakoskodás nélkül. Megkönnyebbülést hoznak, lehetővé teszik, hogy szembenézzünk a valósággal, az érzelmek elfojtása nélkül, és elfogadjuk hibáinkat.  

Kevesebb bűntudatot érzünk, és nem emésztjük tovább magunkat.

Fejlesztjük intellektusunkat

„Minden írás merészséget, bátorságot és hatalmas munkát jelent.” – vallotta egy francia író. Akár életünk fontosabb eseményeit írjuk le a naplónkban, akár versen vagy regényen dolgozunk, az írás megköveteli a részletekre való emlékezést, pl. a környezet megfigyelését, a lelkiállapot feltérképezését, az elemzést stb. Igényli, hogy mindezt észben tartva jól válasszuk meg a szavainkat, gazdagítsuk szókincsünket, emlékképek és ötletek után kutassunk. Így az írás feltétlenül hasznos az intellektusunk számára, mert élénkítjük vele az elménket.


Gyógyírt hozunk vele bajainkra

Néhány, kreativitással foglalkozó tanulmány (amelyik pl. egyes, emlőrákban szenvedő nőkről készült, akik kreatív kifejezési műhelyekben vettek részt) kimutatta, hogy az írás előnyökkel járt számukra a fájdalom és az alvás szempontjából. Hasonló kísérletben ugyanez történt asztmás, ízületi gyulladásos vagy fibromyalgiás (állandó fájdalommal küzdő) betegeknél, akiknél a fizikai fájdalom odáig mérséklődött, hogy kevesebbet keresték fel az orvost, illetve csökkenteni lehetett gyógyszeradagjukat

Fotó: pixabay.com

Könnyebben értelmezzük az életünket

Az írás, majd a szöveg félretétele, illetve újraolvasása lehetővé teszi, hogy lepergessük magunk előtt az emlékeket. Általa áttekinthetjük az események időrendjét, és segítséget kapunk ahhoz, hogy emlékezzünk arra, amit elfelejtettünk (vagy esetleg elrejtettünk magunk elől). Arra is lehetőségünk nyílik, hogy visszalépjünk a múltba, megtaláljunk egy jelentést vagy valamilyen logikát az események között (amely akkoriban elkerülte a figyelmünket). Leírt oldalaink mesélnek rólunk, önismeretre tanítanak, továbbá segítenek megtalálni az utunkat, vagy legombolyítani életünk fonalát…

AZ ÍRÁS „KÉZIKÖNYVE”

Hagyjuk abba az üres oldalak feletti gyötrődést, a félelmet, hogy azok üresek is maradnak, vagy hogy nem tudunk jól írni. Az írás olyan szívesség, amit magunknak teszünk – kezdjünk hozzá magabiztosan!

Legyünk elnézőek önmagunkkal szemben

Honoré de Balzac, a nagy francia regényíró azt vallotta, hogy „ne úgy ítélkezz az írásod felett, mint egy igényes tanár!” Ez a jó tanács, különösen, ha kezdők vagyunk az írás terén, több szempontból is hasznos lehet. Pl. nehéz a stílusunk vagy a mondatszerkesztésünk, és a helyesírásunk sem tökéletes? Egyelőre (kezdéskor) mindegy, csak becsüljük meg a szavainkat úgy, ahogy azok megérdemlik. Ami nem szól az ellen, hogy szövegeinket „pihentessük”, majd olvassuk át, és javítsuk ki őket.

Kényeztessük magunkat

Igényes eszközök az íráshoz, nyugodt sarok a lakásunkban az ihlet pillanataihoz. Amellett nem szükséges rendszeresnek lennünk: az inspiráció jöhet, ahogy „neki tetszik”, és az írásnak nem szabad ”kimért mennyiségű” feladatnak lennie.

Írjunk szabadon, kötöttségek nélkül

A fejlődéshez fantasztikus, képzeletbeli mellékutakon is haladhatunk. Játsszunk a szavakkal, készítsünk feljegyzéseteket, leírásokat, fessünk le helyzeteket, találjunk ki emlékeket vagy fiktív karaktereket, hagyjuk képzeletünket csapongani. Változtassunk a stíluson, műfajon (vers, levél, memoár…), kezdjünk regényt írni. Ne féljünk attól, hogy túlságosan magával ragad az írás, ha kedvünk van hozzá, annál jobban fog menni a jövőben.

Vegyünk részt írói műhelyekben

Szeretnénk a technikát elsajátítani, vagy bepillantást nyerni az írásművészet titkaiba? Lépjünk be íróműhelyekbe, végezzünk írásgyakorlatokat! Ezek a képzések, napjainkban főleg online kurzusok keretében, kiváló szakmabeliek (gyakran neves írók, forgatókönyvírók) vezetésével nagyon ajánlottak, hasznunkra válnak. Többek közt ösztönözhetik kreativitásunkat és javíthatják írásaink minőségét, természetesen a siker kényszere nélkül.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.