Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az immunrendszer erősítéséről

Érdekességek2021. november 09.

Az őszi–téli időszakban a nem megfelelő táplálkozáson, a mozgásszegény, túlhajszolt, stresszes életmódon kívül a hideg, szeles időjárás, átfázás is csökkenti az immunrendszer aktivitását és működőképességét. Mivel és hogyan tudnánk az immunrendszerünket erősíteni?

1. Együnk jót, jókor!

Első és legfontosabb a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás: A halakat, fehér húsokat kell előtérbe helyezni, javasolt az édességek fogyasztását minimalizálni és a mindennapos zöldség- és gyümölcsbevitelt megvalósítani. A téli időszakban számos vitamin, illetve ásványi anyag pótlása segíti az immunrendszer működését, idesorolható: A-, C-, D-, E-vitaminok, illetve a szelén és a cink, melyek természetes formában (zöldségek, gyümölcsök, méz, propolisz, méhpempő) a szervezetbe juttatva, jobban felszívódnak.

2. Alkalmazzuk a probiotikumokat!

Mivel az emberi immunrendszer mintegy 80%-a a bélrendszer nyálkahártyájában található, a szervezet legnagyobb kiterjedésű immunológiai szervének tekinthető. Probiotikumok – kedvező hatású bélbaktériumok – bevitelével fokozható az immunrendszer védekezőképessége, így hatékonyan megelőzhető, illetve enyhíthető a felső légúti betegségek lefolyása is.

3. Mozogjunk!

A szervezet védekezőképességének fokozására szolgál a rendszeres testmozgás is. Aerob jellegű mozgás javasolt heti 2-3 alkalommal 20-30 perc időtartamban. Minden mozgásforma optimális, különösen amit a szabadban végezhetünk nappali fénynél. A rendszeres mozgás nemcsak a testet, a lelket is felfrissíti. Az érzelmi egyensúly pedig nélkülözhetetlen a betegségek megelőzésében.

Ami még segíthet

Liofilizált légúti betegségeket okozó baktériumokat tartalmazó készítmények: a visszatérő alsó és felső légúti megbetegedések megelőzésére alkalmazhatók gyermekek, illetve felnőttek részére. Erősítik a szervezet természetes védekezőmechanizmusát és ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben.

– Echinacea purpurea és angustifolia (Bíbor és keskenylevelű kasvirág) gyökerét vagy az egész növényt használják fel, melyekből alkoholos kivonatot készítenek. Gyermekek számára az alkoholmentes forma is kapható.

– Grépfrút a magjában és gyümölcshúsában található bioflavonoidoknak köszönhetően természetes antibiotikumként, vírus- és gombaölő szerként tartják számon. Az alkalmazása – a gyógyszer-metabolizmusban leginkább érintett enzimrendszer gátlása miatt – számos gyógyszerrel (pl. bizonyos vérnyomáscsökkentőkkel és koleszterinszint-csökkentőkkel) együtt kerülendő.

A növényi immunrendszer-serkentők hatékonyan alkalmazhatók a meghűlés első tüneteinek jelentkezésekor, illetve megelőzés céljából.


Megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással, elegendő alvással, gyógynövények és/vagy homeopátiás szerek segítségével, illetve a rizikócsoportba tartozók esetében a védőoltás felvételével fokozhatjuk a szervezet ellenálló képességét, így az őszi–téli időszakban gyakori megfázásos és felső légúti megbetegedések megelőzhetővé, illetve könnyebben kezelhetővé válnak.

Dr. Papp Anatt
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógyszerformák - Gélek, sprayk, habok

2026. október 11.

A gélek, sprayk, habok olyan különleges gyógyszerformák, amelyeknek az összetevõi különbözõ halmazállapotúak. 
A gélek esetében a szilárd anyag részecskéi folyadék - legtöbbször víz - hatására megduzzadnak, egymással kapcsolatba kerülnek, vázszerkezetet képeznek és a folyékony, valamint szilárd halmazállapot közötti kocsonyás állapotot hoznak létre. A gélekre jellemzõ, hogy melegítéssel elfolyósíthatók - akár a megkocsonyásodott húsleves -, illetve keveréssel vagy rázással is megszakítható a vázszerkezet, ez is folyékony halmazállapothoz vezet. A gélek a magas folyadék-, általában víztartalmuk miatt áttetszõk, felhasználásukban leginkább a kenõcsökre, krémekre hasonlítanak. Alkalmazhatók fogápolásra, pl.: foggél, kozmetikai célokra, pl. hajzselék, valamint a bõrfelületén helyi vagy távolhatás kifejtésére.

Halálos is lehet

2026. október 11.

A Pneumococcust, ami a "Streptococcus pneumoniae" nevû baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. A baktériumnak több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány típus okoz súlyos, akár halálos kimenetelû megbetegedést. Ez a kórokozó kizárólag csak az embert betegíti meg, így az ember csak másik embertõl kaphatja meg a fertõzést. 

A Pneumococcus évente több mint 700 000 öt év alatti gyermek halálát okozza a világban. Az egészséges emberek orrüregében és a garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a Pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikrorganizmus. Különösen a 2 hónapos-2 éves kor közötti csecsemõk azok, akik nagy arányban hordozzák az orrgaratukban a Pneumococcus kórokozót. Az életkor elõrehaladtával ez az arány rohamosan csökken, s idõsekben szinte meg is szûnik. A hordozó állapotot más tényezõk is befolyásolják, így például az évszakok - télen növekszik a hordozók száma - vagy a közösség, hiszen a bölcsõdébe, óvodába járó gyermekek körében jóval magasabb az elõfordulási arány.

A fertõzés terjedése

A betegség kialakulását mindig megelõzi a baktérium megtelepedése az orr- és a garatüregben. A Pneumococcus baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével. A tünetmentes hordozó gyerekek - akikben nem okoz betegséget a baktérium - továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat másoknak, akiket ugyanaz a Pneumococcus megbetegíthet.

Az egészséges bélflóráért

2026. október 10.

Ellenség vagy barát - a baktériumokról hallva az átlagember, érthetõ módon, azonnal a betegségek okozóira gondol, hiszen ezek felelnek a különféle gyulladások, fertõzések kialakulásáért. Kevesen tudják, hogy léteznek egyéb, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezõ baktériumok is.

Az ember és a környezetében található baktériumok között az idõk folyamán sajátos együttélés fejlõdött ki - kialakítva az ember mikroflóráinak sokszínû összetételét. Csak a bélben mintegy 100 billió baktérium található. Ez több mint duplája a testünket felépítõ sejtek számának. Erre gondolva is egyértelmû, hogy a baktériumok túlnyomó többsége békében él az emberrel, sõt, fontos feladatot lát el. Baktériumok nélkül az ember nem élhet.

A jól mûködõ bélflóra sokrétû feladatai között fõ helyen említendõ, hogy támogatja az immunrendszer mûködését. Harcol a szervezetet, elsõsorban a májat terhelõ veszélyes kórokozók ellen. Részt vesz a fontos mikrotápanyagok (vitaminok, rövidláncú zsírsavak) szállításában. Elõsegíti az emésztést. Különbözõ tényezõk - így a helytelen táplálkozás, a stressz, egyes betegségek, de legfõképp bizonyos antibiotikumok szedése - megtámadhatják az egészséges bélflórát és a bélrendszerhez kapcsolódó immunrendszert, így veszélybe kerül a szervezetben szükséges egyensúly. Ennek következtében, mindenekelõtt a gyerekeknél, zavarok léphetnek fel, a hasmenéstõl a visszatérõ fertõzésekig. Az egészséges bélflóra védõgátjainak gyengülésével az állandóan visszatérõ fertõzések ördögi köre indulhat meg.

Az antibiotikumokról azt is tudni kell, hogy nem tesznek különbséget a hasznos és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ennek ismeretében szokták az orvosok egyes gyógyszerek felírásakor azt ajánlani a betegnek, hogy feltétlenül fogyaszszon bizonyos joghurtokat, legalább a tablettaszedés idején, amúgy pedig az egészségmegõrzés szempontjaira figyelve, azon túl is.