Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az illóolajok csodálatos hatása

Érdekességek2018. október 18.

Az igazi illóolajokat gyógynövényekből vonják ki, azonban erőteljes hatásuk miatt megfontolandó a használatuk. Jó példa erre a borsmenta illóolaj. 6 éves kor alatt kerüljük a használatát, főleg, hogyha a gyógyításhoz homeopátiás szereket is igénybe veszünk mellette. A másik nagyon fontos szabály: kisgyereket felügyelet nélkül ne hagyjunk párologtató, aromalámpa vagy inhaláló készülék közelében, valamint magukat az illóolajokat is gondosan zárjuk el a gyerekek elől!  

Nátha, köhögés, homlok- és arcüreg gyulladás esetén (ezek sajnos különösen gyakran előfordulnak óvodás- és kis iskolás korban) forraljunk egy liter vizet egy használaton kívüli edényben, csöppensünk bele két csepp eukaliptusz, két csepp erdei fenyő és egy csepp kakukkfű illóolajat. Vegyük ölbe a gyereket, karjait gondosan fogjuk le és inhaláltassuk; figyelmét vonjuk el egy izgalmas mesével. Kb.15 percen át tartson a gőzölés, ezalatt a fejét ne takarjuk le! Ezt naponta ismételjük meg, egészen a gyógyulásig!
 
Természetesen felnőtteknél is hatásos ez a módszer; az inhalálás után legalább egy órán át ne menjen ki a levegőre a beteg!
 
Kiegészítésként érdemes fürdőt is vennünk, amit az alábbiak szerint készíthetünk el:
1 evőkanálnyi tejben vagy mézben keverjünk el alaposan 8 csepp erdeifenyő illóolajat  és azt egy kád meleg vízben oldjuk fel! A fürdő után legalább egy óra hosszáig maradjunk ágy melegben!
 
Kisgyerekeknél nátha, influenza esetén egy csepp eukaliptusz illóolajat cseppentsünk a matracára!
 
Tanácsos a lakásban citromolajat párologtatni a légtér fertőtlenítése céljából.

Fülfájásnál egy csepp levendula illóolajat tegyünk egy kis darab vattára, majd azt a fülbe. Naponta 2-3 alkalommal cseréljük.
 
Nyugtalanság, álmatlanság esetén (gyermeknél, felnőttnél egyaránt) a párnára cseppentsünk 1-2 csepp levendula illóolajat.
 
Itt az ősz, az osztály-kirándulások ideje is, célszerű, ha a csemetére levendula illóolajos kenőcsöt viszünk fel, főleg a szabadon maradó testrészeire. Ez távoltartja a kullancsokat és egyéb rovarokat.
 
Körömgomba esetén keverjünk össze egy sötét üvegben fele-fele arányban manuka és teafa illóolajat, majd a beteg körmöket ezzel a keverékkel ecseteljük naponta 1-2 alkalommal.
 
Áldott állapotban, a terhesség elején az első három hónapban gyakori a hányinger. Ebben az esetben gyömbér illóolajat tanácsos belélegeznünk.
 
Amikor elérkezik a szülés ideje, érdemes a gátat bekennünk muskotályzsálya illóolajjal, amiből 8 cseppet elkeverünk 50 ml semleges kenőcsben. Segíti a természetes tágulást, és sok esetben a gátmetszést is megelőzi.
 
Reuma, ízületi fájdalom esetén oldjunk fel 8-10 csepp rozmaring olajat 50 ml kenőcsben és azzal a fájó testrészt dörzsöljük be naponta 1-2 alkalommal!
 
Ha szájüregi aftánk van, fülpálcikára cseppentsünk 1-2 csepp citromolajat és azzal ecseteljünk! Segítségével fele annyi időt vesz igénybe a gyógyulás.
 
Érdemes a napot úgy kezdeni, hogy 1 csepp citromolajat elkeverünk 1 dl vízben és azzal alaposan kiöblítjük a szánkat. Műfogsor esetén éjszakára citromolajos vízbe tegyük a protézist.
Házifogkrémet is készíthetünk az alábbi módszerrel:
Keverjünk össze 1 rész szódabikarbónát és 2 rész meglangyosított kókuszolajat, majd felnőtteknek mehet bele 15 csepp borsmentaolaj, gyerekeknek inkább citrom-, vagy mandarin illóolajból 5 csepp. A masszát elkerverjük és lehűtjük, és már használhatjuk is!
Ez a néhány ötlet kiválóan megmutatja számunkra az illóolajok gyógyerejét, amit kívül, illetve belül alkalmazhatunk. Ha bizonytalanok vagyunk használatukat illetőleg, forduljunk szakértőhöz!

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.

Hasznos tanácsok vakáció idejére

2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Hasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.