Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ibuprofen nem súlyosbítja a koronavírus tüneteit

Érdekességek2020. március 23.

Az EMA tudatában van a közösségi médiában megjelent híreknek, amelyek szerint a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID), például az ibuprofen, súlyosbíthatják a koronavírus betegség (COVID-19) tüneteit.

Fotó: gettyimages.comJelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy összefüggés állna fenn az ibuprofen és a COVID-19 súlyosbodása között. Az EMA szorosan nyomon követi a helyzetet, és felülvizsgál minden új információt, amely a kérdés kapcsán a pandémiával összefüggésben tudomására jut.

Az EMA Farmakovigilanciai Kockázatértékelő Bizottsága (PRAC) 2019 májusában elkezdte a nem szteroid gyulladáscsökkentő ibuprofen és a ketoprofen felülvizsgálatát a francia gyógyszerhatóság (ANSM) tanulmányát követően, amely szerint ezek a gyógyszerek súlyosbíthatják a bárányhimlő (varicella) és egyes bakteriális fertőzések tüneteit. Számos NSAID készítmény kísérőirata már tartalmazza a figyelmeztetést, hogy gyulladáscsökkentő hatásuk elfedheti a súlyosbodó fertőzés tüneteit. A PRAC felülvizsgálja az összes rendelkezésre álló adatot, hogy megvizsgálja, vajon szükség van-e további intézkedésre.

A koronavírus betegség kezelésénél a láz- vagy fájdalomcsillapítás megkezdésekor a betegeknek és az egészségügyi szakembereknek mérlegelniük kell az összes rendelkezésre álló kezelési lehetőséget, beleértve a paracetamolt és a nem szteroid gyulladáscsökkentőket is. Minden gyógyszernek megvannak a maga előnyei és kockázatai, amelyek szerepelnek a kísérőirataikban is, és amelyeket figyelembe kell venni a nemzeti irányelvekkel együtt. Az Európai Unióban ezek többsége a paracetamolt ajánlja elsőként láz vagy fájdalom csillapítására.

A nemzeti klinikai irányelvekkel  összhangban a betegek és az egészségügyi szakemberek folytathatják az NSAID-ok (például az ibuprofen) alkalmazását a jóváhagyott kísérőiratoknak megfelelően. A jelenlegi ajánlás szerint ezek a gyógyszerek a lehető legrövidebb ideig a legkisebb hatékony adagban alkalmazhatók.

Ha bármilyen kérdése lenne, beszéljen orvosával vagy gyógyszerészével. A fentebb leírtak alapján nincs semmi ok arra, hogy az ibuprofent szedő betegek megszakítsák kezelésüket. Ez különösen fontos azoknál a betegeknél, akik krónikus betegségek kezelésére szednek ibuprofent vagy más NSAID gyógyszert.


Az ibuprofen és a ketoprofen folyamatban levő PRAC felülvizsgálatával kapcsolatban az EMA hangsúlyozza, hogy mielőbb epidemiológiai vizsgálatokat kell végezni annak érdekében, hogy megfelelő bizonyítékot szolgáltassanak az NSAID-ok COVID-19 betegség kimenetelére gyakorolt ​​bármilyen lehetséges hatására vonatkozóan. Az Ügynökség felveszi a kapcsolatot az érdekelt felekkel és kész aktívan támogatni ezeket a tanulmányokat, amelyek a későbbiekben hasznosak lehetnek a jövőbeni kezelési ajánlások kialakításához.

Az EMA további információkat fog nyújtani szükség szerint, illetve a PRAC felülvizsgálatának befejezése után.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.