Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az érzelemkezelés alapjai – Mindennapi gyakorlatok a mentális egészségünkért

Érdekességek2024. március 03.

Gyakorló pszichológusként vannak olyan pszichológiai alapismeretek, amelyekről azt kívánom, hogy bárcsak mindenki tudná. Ezek olyan információk, gyakorlatok, amelyek egyszerűek, szinte már banálisak, és mégis, szakemberként azt tapasztalom, hogy rendkívül hatékonyak. Ráadásul mindenkit érintő nehézségekkel kapcsolatban adnak eszközöket. Ezek mégsem elterjedt ismeretek, sem „bevett gyakorlatok”.

Fotó: 123rf.comHogyan válhatnának ezek az ismeretek közös tudássá és ezen gyakorlatok akár napi szintű rutinná? Milyen jó lenne, ha a mentális egészség területén is lennének olyan jó, mindennapi szokásaink, mint pl. a dentálhigiénia terén! Példának okáért mindannyian tudjuk, hogy fontos fogat mosni, ezért (legalább) minden reggel és este áldozunk ennek az egészségmegtartó szokásnak. Hogyan alakult ki ez a tudásunk és gyakorlatunk? Kiskorban, már az óvodában megtanultunk fogat mosni. A szüleink és a minket körülvevő felnőttek nem győzték eleget sulykolni ennek a jelentőségét. Így felnőttkorunkra már gondolkodás nélkül reggel és este fogat mosunk – automatizmussá vált ez a jó szokás. Már nem is vagyunk tudatában annak, hogy mennyi fogászati bajtól, fájdalomtól megkímél minket ez az egészségvédő, megelőző gyakorlat.

Milyen jó lenne, ha lelki egészségünk terén is így állnánk mi (és környezetünk is) a megelőzéshez és a jó gyakorlatokhoz! Például ha érzelmeink kezelését is hasonlóan tanulnánk. Pedig annak alapja is éppoly egyszerű, mint a napi kétszeri fogmosás. Természetesen mind a fogak, mind a lelkek egészsége ennél összetettebb, ám ha a következőket tudnánk és naponta gyakorolnánk, azzal már sokat tennénk a mentálhigiéniánkért.

Ráadásul az érzelmeink kezelésének témája is éppannyira mindenkit érint, mint a fogápolás. Tapasztalunk érzéseket, nap mint nap többet – pozitívakat, negatívakat, intenzíveket és akár egymásnak ellentmondókat egyszerre. Tapasztaljuk annak a nehézségét, amikor „elönt” minket egy-egy érzelem, vagy amikor hosszú időn keresztül „cipeljük magunkkal” az érzelmi terhet és nem tudunk vele mit kezdeni. Mik azok a legegyszerűbb gyakorlatok, ismeretek, amiket mindenkinek hasznos lenne ismernie érzelmei kezeléséhez?


Az érzelmek kezeléseinek alaptételei

A gyakorlatok előtt érdemes tisztázni pár „alaptételt” az érzelmek kezelésének terén. Először is azt, hogy minden érzelem normális. Az is teljesen természetes, hogy egy helyzettel kapcsolatban egymásnak ellentmondó, tehát egyszerre negatív és pozitív érzéseink is lehetnek. Az érzelmeink megszületéséért nem vagyunk felelősek, ez nincs a kontrollunk alatt. Így hát se magunkon, se máson ne kérjünk számon érzéseket! Próbáljunk meg magunkhoz és másokhoz is kíváncsisággal fordulni, megérteni, hogy mi van az érzés mögött.

Keletkezésükért ugyan nem, de azért viszont mi vagyunk felelősek, hogy hogyan kezeljük az érzelmeinket. Vannak jó gyakorlatok, ám mindenki egy kicsit másképp szereti kezelni az érzéseit. Van, aki ha szomorú, jobb, ha egyedül van, és van, aki ilyenkor mindenképpen a társaságot keresi, és kibeszéli magából a problémát. Ez ráadásul nem állandó, helyzetenként is változhat, hogy milyen „eszközhöz” nyúlunk. Az a lényeg, hogy olyan módszert válasszunk érzelmeink kezelésére, amivel sem másnak, sem önmagunknak (sem környezetünknek) nem ártunk.

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így hat szemünkre a globális felmelegedés

2025. augusztus 18.

A globális felmelegedés már nemcsak a bolygó ökoszisztémáit fenyegeti, hanem közvetlen és egyre érezhetőbb hatással van az emberi egészségre is, beleértve a látásunkat. Az Alensa vállalat felhívja a figyelmet erre a növekvő egészségügyi veszélyre, és néhány egyszerű tippet kínál a látás minél hatékonyabb védelmére.

Riasztó tények a klímaváltozás szemészeti hatásairól

„A szemünk az egyik legérzékenyebb szervünk, amely közvetlenül ki van téve a környezeti változásoknak. A klímaváltozás több módon is veszélyezteti a látásunkat, amelyek közül sokan nem is tudnak,” – nyilatkozta Boros Mária, az Alensa optometristája.

Néhány kutatási adat:


Az UV-sugárzás globális szinten évente mintegy 20%-kal növekedett az elmúlt évtizedben, ami jelentősen emeli a szürke hályog kockázatát.
Magyarországon a pollenszezon már átlagosan 10-15 nappal hosszabb, mint 20 évvel ezelőtt, ami az allergiás kötőhártya-gyulladások gyakoriságának 30%-os növekedését eredményezte.
A Világegészségügyi Szervezet (WHO) adatai szerint a szürkehályog a világ vezető vaksági oka, és az esetek közel 20%-a összefüggésbe hozható a megnövekedett UV-expozícióval.
Egy brit tanulmány kimutatta, hogy a magas légszennyezettségű területeken élők körében 6%-kal magasabb a glaukóma előfordulási aránya.

Nyári allergiák

2025. augusztus 18.

Az elmúlt évtizedekben elképesztő ütemben nőtt az allergiás esetek száma, becslések szerint akár 2,5 millióan is szenvedhetnek felső légúti allergiában, a különféle bőrallergiák pedig minden ötödik ember életét keserítik meg.

Egy-egy betegnél többféle túlérzékenységi reakció is megjelenhet. Nyáron a különböző fűfélék, a parlagfű és a feketeüröm okozzák a legtöbb fejfájást az allergiára érzékenyeknél.

Nyári allergének

A nyár nemcsak a pihenést, hanem az allergiás nátha kellemetlen tüneteit is elhozza sokak számára.

Már a tél végén megkezdődnek a virágzások: februártól a mogyoró, majd a nyírfa virágzása okozza a legtöbb problémát. Ezt követik a különböző fűfélék, majd a nyár végén a parlagfű és a feketeüröm.

Nyáron vigyázni kell az erős napsütéssel is – ez is okozhat bőrre lokalizálódó allergiás tünetet. A rovarok is elsősorban nyáron támadnak. Ezek közül allergia szempontjából a méh- és darázscsípés jelent veszélyt az arra allergiás embereknek. A többi rovar csípése ugyan okozhat kellemetlenséget, kiterjedt helyi reakciót, ill. el is fertőződhet, de nem vált ki súlyosabb tüneteket.

Tünetek

Az allergiás náthában szenvedők elsősorban orrtüneteket tapasztalnak (vizes orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, orrdugulás), amihez szemviszketés és könnyezés, valamint torok- és fülviszketés is társulhat. Amennyiben viszont ezek az orrtünetek egyoldaliak, vagy sűrű, gennyes váladék, esetleg arcduzzanat, fájdalom, fejfájás, láz jelentkezik, akkor nem szénanátháról, hanem fertőzésről lehet szó, és további fül-orrgégészeti vizsgálatok szükségesek a panaszok feltárására.

Kezelés, megelőzés

Az allergiás légúti betegségek kezelése során fontos az allergén kerülése, ami pollenek esetében nem könnyű feladat. Ám pl. napi ruhacserével, hajmosással, továbbá a kültéri ruhaszárítás elkerülésével, pollenszűrős légkondicionáló készülékkel vagy a lakásban használható légtisztítókkal csökkenthetők a tünetek. A pollenkoncentráció jellemzően az esti, hajnali órákban a legalacsonyabb, ezért ezekben a napszakokban célszerű szellőztetni.

Hol van a határvonal a húgyúti fertőzés és az inkontinencia közt?

2025. augusztus 17.

Az a határvonal, ahonnan tudhatjuk, hogy „csak” a húgyúti fertőzés következtében alakult ki az inkontinencia, hogy az alapbetegség gyógyulásával a vizeletszivárgás is elmúlik. Már csak ezért is fontos a diagnózis és a kiinduló oknak megfelelő kezelés.   
– Az átmenetileg jelentkező inkontinencia szerencsére csak ritkábban jelenik meg a húgyúti fertőzés tünetei között. A páciensek ugyanis elsősorban fájdalmas, égő érzéssel járó vizelésre, gyakori vizelési ingerre, alhasi fájdalomra és a hólyag kiürítési nehézségére panaszkodnak – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa. – Mindazonáltal, ha már vizeletszivárgás is tapasztalható, mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy valódi, vagy csak átmeneti inkontinenciáról van-e szó.

Mi lehet az inkontinencia oka?

A kivizsgálás során igyekszünk kideríteni, lehet-e más oka a vizelettartási zavarnak. Kikérdezéssel, vizsgálatokkal utánajárunk, állhat-e háttérben például az inkontinencia leggyakoribb típusa, az ún. stressz inkontinencia, amikor is a stressz kifejezés nem pszichés értelemben értendő, hanem fizikai nyomásként. Ilyen stresszt jelenthet például a köhögés, a tüsszentés, a nevetés, egy nehéz tárgy emelése vagy valamiféle mozgás, ami a húgyhólyagot és az vizeletkontrollért felelős izmokat is nagyobb nyomás alá helyezi. Ennek következtében csöppenhet, folyhat el a vizelet. Az inkontinenciának ugyanakkor más típusai is ismertek, mint a késztetéses-, a túlfolyásos-, a funkcionális-, a kevert- és a teljes inkontinencia – mondja Rákász doktor.