Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az értékek bonyolult világa

Érdekességek2025. február 13.

Az érték egy olyan elvont fogalom, melyet a mindennapi életben is meglehetősen gyakran használunk. Persze anélkül, hogy pontos definíció lenne róla a fejünkben. De hát vagyunk így ezzel még néhány más fogalom esetében is, mint a szeretet, az igazság vagy a becsület. Az értékek ráadásul lehetnek anyagiak, de szellemiek is, egyéniek vagy kollektívak, és mindegyik egy kicsit mást jelent. De mindenképp az értékek alapján döntjük el, hogy mi a jó és a rossz, vagy a szép és a csúnya.

Az értékek bonyolult világa - Fotó: Elnur © 123RF.comSzámtalan értékdefiníció van forgalomban, A magyar nyelv értelmező szótára is sokfélével szolgál.
Például az érték

Ezekben máris közös a megbecsültség mozzanata, valamint az, hogy az érték mindig egy vonatkoztatás, a megbecsültség valamilyen dologhoz kapcsolása.

Vagyis az értékek nem a külvilágban, hanem bennünk, a mi tudatunkban, gondolkodásunk folyamataiban vannak.

Ezt a legegyszerűbben és talán legprecízebben Henrik Rickert német filozófus fogalmazta meg, nagyjából száz évvel ezelőtt.
Szerinte az érték olyan dolog, amely önmagánál nagyobb jelentőséggel bír (vagyis megbecsült) legalább egyvalaki számára.
Így az érték lehet egyéni, mint a kavics a polcon, amely egy tengerparti nyaralás emléke, és senki másnak nem jelent semmit, vagy lehet kollektív, mint pl. a Tízparancsolat tételeiben megfogalmazottak, mint az igazmondás vagy az élet tisztelete. A maga módján mindegyik érték, csak más okból és másképp.
Rickertnél az érték fogalmától elválaszthatatlan a kultúra fogalma, szerinte ugyanis a kultúra maga az értékek rendszere. És valójában az értékek húzzák meg a határt kultúra és természet között, mert ha a világot az általános törvényszerűségekre figyelve szemléljük, akkor természetnek látszik, ha pedig az egyedire és az értékekre tekintettel, akkor kultúrának. Például az indiai Gangesz a földrajzosoknak egy folyó, a hindu szent emberek számára pedig egy félisten(nő) földi megnyilvánulása. ugyanaz a folyó, de az értékvonatkoztatás révén a természet mellett a kultúra része is.

Egyszerűen arról van szó, hogy egy rendezetlen világba az emberi tudat meglepő rendet tud vinni, éppen az értékek és a kultúra által.

Az értékekről való tudás

Az értékek világának ugyanakkor megvan az az érdekes sajátossága, hogy értékeink önmagukban bizonyíthatatlanok és igazolhatatlanok. Egyszerűen azért, mert ők maguk képezik az igazolás alapját. Például lehetetlen bizonyítani, hogy valami szép.
De ha szépnek látunk, mondjuk, egy szobrot, és elég sokan látjuk annak, akkor már lehet érvelni amellett, hogy ne olvasszák be, hanem állítsák ki egy múzeumban.
Mert a szépség érték (ki tudja, miért?), és ha valamit szépnek értékelünk, az már érdemes a figyelemre és a megőrzésre.
E mögött pedig az értékek immanenciája áll, vagyis az, hogy belsővé teszünk bizonyos elveket. És aztán ezek révén kapcsolódunk másokhoz.

Mert az értékek a legfontosabb láncszemek, melyek az egyént a társadalomhoz kapcsolják.

Például a közös nyelv, közös hagyományok, közös műveltség fontosságáról van szó, hogy nem biztos, hogy sokat tud valaki, mondjuk, Petőfi Sándorról, de annyit biztosan, hogy nagy költő volt, hisz ez a közös tudásunk része.
Ilyen értelemben az értékek a személyiség számára a világban való eligazodást szolgáló legfontosabb támpontok, általuk tudjuk eldönteni, hogy mi a jó és a rossz, a vonzó és a taszító, a fontos és a lényegtelen, a tiszteletet érdemlő és a megvetendő.
Az értékek irányjelzők, és mivel bármelyik emberi közösség a közös értékeken alapul, egyúttal az adott közösség integrációjának, egyben tartásának is a legfontosabb szociálpszichológiai eszközei.
Mikor a gyerek belenő a körülötte lévő társas világba (azaz szocializálódik), akkor a kultúrát sajátítja el, a kultúra pedig értékeken alapul, és ezeket az értékeket mint irányjelzőket teszi belsővé. És ez javarészt egy gyakorlatias folyamat, mert bár közvetlenül is elmondják neki, hogy mit szabad és mit nem (azaz mi a helyes és mi a helytelen), de leginkább a mindennapi élet gyakorlatában tanulja meg, hol húzódnak a határok, mi az, amit elvár tőle a környezete. Ezért is van az, hogy tisztában vagyunk az értékeinkkel, ha nem is tudjuk azokat egzaktul megfogalmazni, és pláne nem bizonyítani. Hisz utóbbi, ugye, eleve lehetetlen.
Pszichológiailag ugyan a szükségletekből vezetjük le az értékvezérelt viselkedést (mint az nemsoká kiderül), hogy, mondjuk, lélegezni muszáj, ezért érték a tiszta levegő, de az értékek világa túlmutat a puszta szükségleteken. Olyan belső motivációs bázist jelenthet, amely szükségleteket generálhat is. Erre egy jellemző példa az önzetlenség, hisz mindenki remekül élhet anélkül is, hogy jótékonykodna, de ha valakinek ez valóban fontos, annak pszichés szükséglete lehet, hogy önkénteskedjen, adakozzon, segítsen másokon.


Az értékek típusai

Értékeinket sokféle típusba sorolhatjuk, említettük már az egyéni és a kollektív, vagy az anyagi és a szellemi értékeket, de léteznek még másfajta tipológiák is.
Max Weber, a szociológia egyik klasszikusa megkülönböztette a célértékeket és az eszközértékeket. Az előbbiek azt határozzák meg, hogy mi is a követendő minta, ami egy jobb helyzetet eredményez, az utóbbiak pedig, hogy mi az az út, ami odáig elvezet.
(Célérték lehet a boldog családi élet, melyhez rendelt eszközérték a párkapcsolatunkra fordított figyelem.)
De beszélhetünk dinamikus és statikus értékekről is:

Az értékek hierarchiája

Korábban már említettük, hogy az értékek nem pusztán a szükségletekből vezethetők le, de a szükségletek azért alapvetően határozzák meg az értékeinket. Amik aztán visszahathatnak a szükségleteinkre.
Az értékek hierarchiáját ezért leggyakrabban Abraham Maslow amerikai pszichológus híres szükségletpiramisából szokták levezetni. Ennek lényege, hogy először a legalapvetőbb fiziológiai szükségleteinket kell kielégítenünk, hogy aztán jöhessen a többi, mert ha nem maradunk életben, nem lesz, aki kapcsolatokat ápoljon másokkal, vagy a boldogságot keresse. A szükségletek piramisa alulról felfelé a következő elemeket tartalmazza:

Látható, hogy a szükségletek különböző szintjeihez különböző fontos dolgok, értékek kapcsolódnak, melyek aztán alapvető szerepet játszanak az egyén motivációinak kialakításában és működtetésében. Hisz egy efféle felfogás szerint a motiváció lényege, hogy belső értékeinket akarjuk külsővé tenni. Ha számunkra a barátság kiemelt érték, akkor ápoljuk a kapcsolatot a meglévő barátainkkal, és keressük az újakat, ha a szexben fontos az intimitás és a kötődés, akkor ragaszkodunk a párunkhoz, és figyelünk az ő szükségleteire. Ha már egyszer az értékeink jelentik az iránytűt az élet legkülönbözőbb helyzeteiben.

Régen és ma

Mindezek után fontos még látni azt is, hogy az értékek rendszere, pontosabban annak egy része nem állandó, történetileg változik, ami a kultúra változásában érhető tetten.
A kulturális antropológiai kutatások szerint fontos különbségek vannak a tradicionális és a modern társadalmak értékrendszerei között.
A tradicionális társadalmakban az egyéneknek nincs igazi mérlegelési lehetőségük, hogy milyen értékeket tegyenek magukévá, azokat eleve készen kapják, a választás lehetősége nélkül. Azt a vallást kell követniük, melyet családjuktól, közösségüktől örököltek, azokat a hagyományokat kell tiszteletben tartaniuk, melyeket a korábbi generációk, vagy, mondjuk, olyan családtípusokban kell élniük, amit az ott és akkor érvényes normák és szokások előírnak.
Ezzel szemben a modern társadalmakban, részben az individualizáció okán, az embernek már van választása, hogy milyen értékeket követ, milyen kultúrát tesz magáévá.
Gyerekként persze jobbára még azok az értékek adottak, amelyeket a családi, iskolai szocializáció ültet belénk, de már viszonylag korán lehet más a világnézetünk, az ízlésünk vagy bizonyos mindennapi szokásaink, mint a környezetünké.
Ezt a fajta értékprularizmust aztán egyesek szabadságként élik meg, mások pedig a biztonság, a biztos tájékozódási pontok elvesztéseként. De ettől még a szabad értékválasztás lehetősége tény.
Az elmúlt évtizedekben a posztmodernnek nevezett irányzat jelszava lett az „anything goes”, azaz a „bármi lehet” elve, mely szerint minden értékrendszer egyformán érvényes, mert nem összevethetők.
Az értékeket nem lehet értékelni, mert maguk az értékelés alapjai. A vallásosság és az ateizmus közül egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, egyik sem cáfolja a másikat. Két, egymástól független világnézet, melyeket, ha elfogad az ember, akkor onnantól annak a keretrendszerében tud érvelni.
Ám ez a fajta értékrelativizmus nem jelenti azt, hogy maguk az értékek relatívak, csak épp nem csereszabatosak egymással.
Elvégre, ha iránytűk az élethez, akkor nyilvánvaló, hogy egyszerre nem tudunk többfelé menni, csak egy irányba. Ahonnan aztán el is kanyarodhatunk, mert a jelen egyik lehetősége, hogy értékeink változhatnak az életünk során.

Bácsván László
szociológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogmosás - hatékonyan

2026. november 12.

Mindnyájan tudjuk, hogy a napi többszöri fogmosás döntõ szerepet játszik a száj és a fogak higiéniájának biztosításában, egészséges állapotának fenntartásában és a fog(íny)betegségek megelõzésében.

De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogyan válasszuk meg a fogápolási eszközöket, és tudjuk-e azokat a helyes idõtartammal, megfelelõ módon és idõben használni? Ha nem teljesen egyértelmû a válaszunk, jobban tesszük, ha tájékozódunk e téren, és megfogadjuk az alábbi jó tanácsokat is!

Minden étkezés után mosson fogat!

Ideális esetben ezt a jól ismert szlogent mindennap követnünk kellene, és kitartóan, három hosszú percig kellene fogat mosnunk. Emellett természetesen nem lenne szabad semmit ennünk a fõétkezések között, mellõzve a munkahelyen és otthon egyaránt oly gyakori nassolást (a jó alak megtartása érdekében is), de persze kivétel lehet ez alól a zöldség-gyümölcs fogyasztása uzsonnára. Ezt a szabályt azonban sokan és sokszor nem tartjuk be. Amikor például a menzán ebédelünk vagy az iroda konyhájában megmelegítve, sietve elfogyasztjuk a rendelt vagy otthonról hozott ételt, gyakran nincs módunk az étkezés utáni fogmosásra. De ha mégis, arra végképp nem érünk rá, hogy három teljes percet szenteljünk erre a tevékenységre. Így elõfordul, hogy épp csak végigsiklunk a fogainkon, és átöblítjük a szánkat fogkrémes vízzel - az is hasznosabb, mintha teljesen elhagynánk az ebéd utáni fogápolást. Van úgy azonban, hogy tényleg lehetetlen a napnak ebben az idõszakában fogat mosnunk. Ez esetben rágjunk el egy cukormentes rágógumit vagy együnk meg egy almát. Mindkettõ segít megtisztítani a fogakat anélkül, hogy maradékot hagyna a fogak közötti résekben.

Szexbeszéd

2026. november 11.

Senki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.

A reggeli - a diétázók titkos fegyvere

2026. november 11.

Akik elbliccelik a reggelit, kevésbé tudják korlátok közt tartani a súlyukat, mint azok, akik rendszeresen esznek reggelente. Mi lehet ennek az oka? 

Kiadós reggelit!

Kezdjük egy olyan hírrel, amelyik bizonyára meglep sok embert: azok, akik elbliccelik a reggelit, kevésbé tudják korlátok közt tartani a súlyukat, mint azok, akik rendszeresen esznek reggelente. Mi lehet ennek az oka? Például az, hogy a reggelizés segíthet abban, hogy elkerüljük a veszélyes nassolást és "túlegyük" magunkat az egyes fõétkezések során. Élelmezéstudománnyal foglalkozó szakemberek felismerése szerint a rendszeres reggelizõk általában kisebb súlyúak, mint a reggelit elmulasztók.

Hurrá! Ehetünk reggelire mindenféle finomságot, gondolhatnánk. De hogyan is áll a dolog valójában?

A táplálék nem más, mint üzemanyag

A reggelizéssel tulajdonképpen feltöltjük egy autó üres tankját. Amikor reggel felkelünk, testünk "benzintartálya" üres. Ha ekkor eszünk, ezzel két dolgot érünk el:

· energiát biztosítunk a napi tevékenységek számára és
· feltehetõleg elejét vesszük a nap folyamán a "zabálásnak".