Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az értékek bonyolult világa

Érdekességek2025. február 13.

Az érték egy olyan elvont fogalom, melyet a mindennapi életben is meglehetősen gyakran használunk. Persze anélkül, hogy pontos definíció lenne róla a fejünkben. De hát vagyunk így ezzel még néhány más fogalom esetében is, mint a szeretet, az igazság vagy a becsület. Az értékek ráadásul lehetnek anyagiak, de szellemiek is, egyéniek vagy kollektívak, és mindegyik egy kicsit mást jelent. De mindenképp az értékek alapján döntjük el, hogy mi a jó és a rossz, vagy a szép és a csúnya.

Az értékek bonyolult világa - Fotó: Elnur © 123RF.comSzámtalan értékdefiníció van forgalomban, A magyar nyelv értelmező szótára is sokfélével szolgál.
Például az érték

Ezekben máris közös a megbecsültség mozzanata, valamint az, hogy az érték mindig egy vonatkoztatás, a megbecsültség valamilyen dologhoz kapcsolása.

Vagyis az értékek nem a külvilágban, hanem bennünk, a mi tudatunkban, gondolkodásunk folyamataiban vannak.

Ezt a legegyszerűbben és talán legprecízebben Henrik Rickert német filozófus fogalmazta meg, nagyjából száz évvel ezelőtt.
Szerinte az érték olyan dolog, amely önmagánál nagyobb jelentőséggel bír (vagyis megbecsült) legalább egyvalaki számára.
Így az érték lehet egyéni, mint a kavics a polcon, amely egy tengerparti nyaralás emléke, és senki másnak nem jelent semmit, vagy lehet kollektív, mint pl. a Tízparancsolat tételeiben megfogalmazottak, mint az igazmondás vagy az élet tisztelete. A maga módján mindegyik érték, csak más okból és másképp.
Rickertnél az érték fogalmától elválaszthatatlan a kultúra fogalma, szerinte ugyanis a kultúra maga az értékek rendszere. És valójában az értékek húzzák meg a határt kultúra és természet között, mert ha a világot az általános törvényszerűségekre figyelve szemléljük, akkor természetnek látszik, ha pedig az egyedire és az értékekre tekintettel, akkor kultúrának. Például az indiai Gangesz a földrajzosoknak egy folyó, a hindu szent emberek számára pedig egy félisten(nő) földi megnyilvánulása. ugyanaz a folyó, de az értékvonatkoztatás révén a természet mellett a kultúra része is.

Egyszerűen arról van szó, hogy egy rendezetlen világba az emberi tudat meglepő rendet tud vinni, éppen az értékek és a kultúra által.

Az értékekről való tudás

Az értékek világának ugyanakkor megvan az az érdekes sajátossága, hogy értékeink önmagukban bizonyíthatatlanok és igazolhatatlanok. Egyszerűen azért, mert ők maguk képezik az igazolás alapját. Például lehetetlen bizonyítani, hogy valami szép.
De ha szépnek látunk, mondjuk, egy szobrot, és elég sokan látjuk annak, akkor már lehet érvelni amellett, hogy ne olvasszák be, hanem állítsák ki egy múzeumban.
Mert a szépség érték (ki tudja, miért?), és ha valamit szépnek értékelünk, az már érdemes a figyelemre és a megőrzésre.
E mögött pedig az értékek immanenciája áll, vagyis az, hogy belsővé teszünk bizonyos elveket. És aztán ezek révén kapcsolódunk másokhoz.

Mert az értékek a legfontosabb láncszemek, melyek az egyént a társadalomhoz kapcsolják.

Például a közös nyelv, közös hagyományok, közös műveltség fontosságáról van szó, hogy nem biztos, hogy sokat tud valaki, mondjuk, Petőfi Sándorról, de annyit biztosan, hogy nagy költő volt, hisz ez a közös tudásunk része.
Ilyen értelemben az értékek a személyiség számára a világban való eligazodást szolgáló legfontosabb támpontok, általuk tudjuk eldönteni, hogy mi a jó és a rossz, a vonzó és a taszító, a fontos és a lényegtelen, a tiszteletet érdemlő és a megvetendő.
Az értékek irányjelzők, és mivel bármelyik emberi közösség a közös értékeken alapul, egyúttal az adott közösség integrációjának, egyben tartásának is a legfontosabb szociálpszichológiai eszközei.
Mikor a gyerek belenő a körülötte lévő társas világba (azaz szocializálódik), akkor a kultúrát sajátítja el, a kultúra pedig értékeken alapul, és ezeket az értékeket mint irányjelzőket teszi belsővé. És ez javarészt egy gyakorlatias folyamat, mert bár közvetlenül is elmondják neki, hogy mit szabad és mit nem (azaz mi a helyes és mi a helytelen), de leginkább a mindennapi élet gyakorlatában tanulja meg, hol húzódnak a határok, mi az, amit elvár tőle a környezete. Ezért is van az, hogy tisztában vagyunk az értékeinkkel, ha nem is tudjuk azokat egzaktul megfogalmazni, és pláne nem bizonyítani. Hisz utóbbi, ugye, eleve lehetetlen.
Pszichológiailag ugyan a szükségletekből vezetjük le az értékvezérelt viselkedést (mint az nemsoká kiderül), hogy, mondjuk, lélegezni muszáj, ezért érték a tiszta levegő, de az értékek világa túlmutat a puszta szükségleteken. Olyan belső motivációs bázist jelenthet, amely szükségleteket generálhat is. Erre egy jellemző példa az önzetlenség, hisz mindenki remekül élhet anélkül is, hogy jótékonykodna, de ha valakinek ez valóban fontos, annak pszichés szükséglete lehet, hogy önkénteskedjen, adakozzon, segítsen másokon.


Az értékek típusai

Értékeinket sokféle típusba sorolhatjuk, említettük már az egyéni és a kollektív, vagy az anyagi és a szellemi értékeket, de léteznek még másfajta tipológiák is.
Max Weber, a szociológia egyik klasszikusa megkülönböztette a célértékeket és az eszközértékeket. Az előbbiek azt határozzák meg, hogy mi is a követendő minta, ami egy jobb helyzetet eredményez, az utóbbiak pedig, hogy mi az az út, ami odáig elvezet.
(Célérték lehet a boldog családi élet, melyhez rendelt eszközérték a párkapcsolatunkra fordított figyelem.)
De beszélhetünk dinamikus és statikus értékekről is:

Az értékek hierarchiája

Korábban már említettük, hogy az értékek nem pusztán a szükségletekből vezethetők le, de a szükségletek azért alapvetően határozzák meg az értékeinket. Amik aztán visszahathatnak a szükségleteinkre.
Az értékek hierarchiáját ezért leggyakrabban Abraham Maslow amerikai pszichológus híres szükségletpiramisából szokták levezetni. Ennek lényege, hogy először a legalapvetőbb fiziológiai szükségleteinket kell kielégítenünk, hogy aztán jöhessen a többi, mert ha nem maradunk életben, nem lesz, aki kapcsolatokat ápoljon másokkal, vagy a boldogságot keresse. A szükségletek piramisa alulról felfelé a következő elemeket tartalmazza:

Látható, hogy a szükségletek különböző szintjeihez különböző fontos dolgok, értékek kapcsolódnak, melyek aztán alapvető szerepet játszanak az egyén motivációinak kialakításában és működtetésében. Hisz egy efféle felfogás szerint a motiváció lényege, hogy belső értékeinket akarjuk külsővé tenni. Ha számunkra a barátság kiemelt érték, akkor ápoljuk a kapcsolatot a meglévő barátainkkal, és keressük az újakat, ha a szexben fontos az intimitás és a kötődés, akkor ragaszkodunk a párunkhoz, és figyelünk az ő szükségleteire. Ha már egyszer az értékeink jelentik az iránytűt az élet legkülönbözőbb helyzeteiben.

Régen és ma

Mindezek után fontos még látni azt is, hogy az értékek rendszere, pontosabban annak egy része nem állandó, történetileg változik, ami a kultúra változásában érhető tetten.
A kulturális antropológiai kutatások szerint fontos különbségek vannak a tradicionális és a modern társadalmak értékrendszerei között.
A tradicionális társadalmakban az egyéneknek nincs igazi mérlegelési lehetőségük, hogy milyen értékeket tegyenek magukévá, azokat eleve készen kapják, a választás lehetősége nélkül. Azt a vallást kell követniük, melyet családjuktól, közösségüktől örököltek, azokat a hagyományokat kell tiszteletben tartaniuk, melyeket a korábbi generációk, vagy, mondjuk, olyan családtípusokban kell élniük, amit az ott és akkor érvényes normák és szokások előírnak.
Ezzel szemben a modern társadalmakban, részben az individualizáció okán, az embernek már van választása, hogy milyen értékeket követ, milyen kultúrát tesz magáévá.
Gyerekként persze jobbára még azok az értékek adottak, amelyeket a családi, iskolai szocializáció ültet belénk, de már viszonylag korán lehet más a világnézetünk, az ízlésünk vagy bizonyos mindennapi szokásaink, mint a környezetünké.
Ezt a fajta értékprularizmust aztán egyesek szabadságként élik meg, mások pedig a biztonság, a biztos tájékozódási pontok elvesztéseként. De ettől még a szabad értékválasztás lehetősége tény.
Az elmúlt évtizedekben a posztmodernnek nevezett irányzat jelszava lett az „anything goes”, azaz a „bármi lehet” elve, mely szerint minden értékrendszer egyformán érvényes, mert nem összevethetők.
Az értékeket nem lehet értékelni, mert maguk az értékelés alapjai. A vallásosság és az ateizmus közül egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, egyik sem cáfolja a másikat. Két, egymástól független világnézet, melyeket, ha elfogad az ember, akkor onnantól annak a keretrendszerében tud érvelni.
Ám ez a fajta értékrelativizmus nem jelenti azt, hogy maguk az értékek relatívak, csak épp nem csereszabatosak egymással.
Elvégre, ha iránytűk az élethez, akkor nyilvánvaló, hogy egyszerre nem tudunk többfelé menni, csak egy irányba. Ahonnan aztán el is kanyarodhatunk, mert a jelen egyik lehetősége, hogy értékeink változhatnak az életünk során.

Bácsván László
szociológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A legszebb gyerekcipő is árthat

2026. november 09.

Ezekkel a hibákkal veszélyeztethetjük gyermekünk lábát



Sok szülő már akkor megveszi gyermeke első cipőjét, amikor a kicsi még csak kapaszkodva próbál felállni, pedig a járástanuláshoz otthon általában nincs is szükség lábbelire. A túl szűk, merev vagy rosszul kialakított cipők akadályozhatják a fejlődő láb természetes mozgását, és később fájdalmas panaszokat is okozhatnak. Gyebnár Ilona lábápoló mester szerint a szülők gyakran a cipő külseje alapján döntenek, miközben a megfelelő méretre és kialakításra kevesebb figyelmet fordítanak. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a helytelen körömápolás kellemetlen problémákhoz vezethet, az ó-láb és az x-láb viszont sok esetben a természetes fejlődés része.

A legtöbb gyermek egészséges lábbal jön világra, lábfejének szerkezete azonban még hosszú éveken keresztül változik. A csontok, az ízületek, az izmok és a szalagok fokozatosan fejlődnek, a talpon található zsírpárnák pedig sokáig elfedik a lábboltozatot. Ezért tűnhet úgy, mintha a kisgyermekek többsége lúdtalpas lenne, holott a jellegzetes „macitalp” ebben az életkorban teljesen természetes.

A fejlődő láb különösen érzékeny a külső nyomásra, ezért egy rosszul megválasztott cipő kellemetlenségeket okozhat. A szűk orr-rész összenyomhatja a lábujjakat, a merev talp korlátozhatja a természetes mozgást, a rossz méret pedig kidörzsölődést és körömproblémákat idézhet elő.

„Amikor egy kisgyermek megszületik, a csontrendszere még nincs teljesen kialakulva, a lábában is sok a porcos rész. Emiatt különösen fontos, hogy milyen formájú és méretű cipőt adunk rá. Sok szülő azért választja a pónis, cicás vagy elefántos cipőcskét, mert megtetszik neki, és közben nem gondolja végig, hogy ortopédiai szempontból megfelelő-e” – magyarázza Gyebnár Ilona lábápoló mester, természetgyógyász, a Premiumwelt Kft. ügyvezetője.

Cipőválasztás gyermekeknek

2026. november 09.

Milyen a jó cipő, amelyik a leginkább elősegíti a láb izmainak és szerkezetének optimális alakulását?



Megfelelően rugalmas talpú cipő elősegíti a talpizmok fejlődését, de benne boltozatemelő vagy – alakító domborulat nem szükséges.

Ha a kisgyermek mozgása, izmai és csontos szerkezete rendben van, akkor passzív alátámasztás azért nem ajánlott, mert elveszi a lehetőséget attól, hogy az izomzat a kellő formára kialakuljon. Ha a gyermek lábboltozata nem megfelelő, azt passzív alátámasztással jóval később is ráér alakítani.

Otthoni játékos gyakorlatokkal lábtorna, talptorna is gyakoroltatható:


lábujjhegyre állás,
padlóra szorított láb, a lábujjakat elemeljük, majd visszaengedjük,
zsebkendő felcsippentése lábujjakkal,
toll vagy ceruza megfogása lábujjakkal a földről, majd megtartva sarkon járva pár lépéssel odébb letenni,
henger (alufólia- vagy vécépapír-guriga) görgetése talp alatt előre, hátra.


Ha a lakásban otthon kemény a padló, vagy sok a járólap, akkor javaslom a csúszásgátló zokni használatát, de semmiképp nem cipőt! Az elterjedt otthoni kisszandálok, kiscipők olyan korrekciót biztosítanak, amire valójában nincs is szükség.

A lábboltozat kialakulása kétéves kortól kezdődik, de igazán csak négy-ötéves korban alakul ki, és hat-hétéves kor előtt nem is ajánlott azt cipővel alakítani.

A tudás valóban hatalommal ruház fel?

2026. november 08.



A „tudás hatalom” egy nehézsúlyú közhely, hiszen természetesnek vesszük, hogy az. A tudás az érvényesülés, a társadalmi előrelépés egyik alapvető eszköze, mert jobb munkahelyet, magasabb fizetést, nagyobb megbecsülést jelent, és egyúttal mások befolyásolásának nagyobb esélyét is. A tudás egyfajta tőke, ami kapcsolatokra, hatalomra és pénzre váltható. Ugyanakkor sokszor épp akadálya az egyéni sikernek.

A tudás pszichológiai/szociálpszichológiai fogalma eltér a klasszikus filozófiai, ismeretelméleti megközelítéstől. A tudás itt nem csupán tények, illetve a tényekre vonatkozó információk valamilyen halmazát jelenti, hanem azt a közösen létrehozott és működtetett megértést is, amellyel az ember a körülötte lévő világot értelmezi. És amely irányítja a viselkedését társas helyzetekben. Egyszerűen szólva a tudás nemcsak információk, adatok birtoklása, hanem az a folyamat is, amely során ezeket az információkat összegyűjtjük, rendszerezzük, és aztán nem félünk használni őket.

Mert a tudás a különböző helyzetek elemzésére, a szabályok megértésére és mások viselkedésének értelmezésére irányuló képesség. Így aztán egy része közvetlenül nehezen átadható, hiszen jellemzően „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani”. (ezért kezdődik a legtöbb tanulás utánzással, mikor még nem tudjuk pontosan, hogy mit miért csinálunk, de azt már látjuk, hogyan kellene csinálni.)