Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az erőt adó maca gyökér – fedezzük fel

Érdekességek2020. április 21.

Fotó: gettyimages.com

Ez az Andok perui lejtőin őshonos növény többek közt vitalitást elősegítő, energizáló, állapotjavító hatásáról ismert ősidők óta. A maca gyökeret – többféle formában – napjainkban is gyógyhatása miatt alkalmazhatjuk. De nagyon ajánlott egészséges táplálékok összetevőjeként is fogyasztanunk. Különösen hasznos lehet a téli időszak okozta fáradtság leküzdésére, valamint évszakváltáskor a könnyebb talpra állás érdekében.  Vegyük számba összes jótéteményét!

Milyen növény a maca gyökér (perui ginzeng)?

A keresztesvirágúak rendjébe tartozó maca gyökér (Lepidium meyenii) gumós zöldségféle, külsőre leginkább a retekhez, hatásában pedig a ginzenghez hasonlít. Gyógyerejét már a perui őslakosok is ismerték, és az Andok 3000 m fölötti lejtőin termesztették. A növény kiválóan alkalmazkodott a szélsőséges időjárási körülményekhez, és ma is ezt tartják róla. Évszázadokon át használták fel különböző bajokra, és gyógynövényként a spanyol hódítás után vált lassan, fokozatosan ismertté világszerte. Főként a XX. század második felében terjedt el Európában, de hazánkban csak a közelmúltban bukkant fel receptekben és a felfedezendő természetes gyógykészítmények között.

Feldolgozása

Az igazi, leszüretelt maca gyökeret több hétig szárítják a napon. De nem mindegy, hogy ezt megfelelő módon teszik-e: ha pl. gyorsan szárítják, az íze erősebb, kellemetlenebb lesz A napon való szárítás egyébként azért fontos, mert lehetővé teszi  a maca gyökér tápanyagai, hatóanyagai és édeskés íze koncentrálódását. Szárítás után finomra őrlik, és a leggyakrabban por alakban történő használatra készítik elő. Az utóbbi időben kivonata kapszula, folyadék, tabletta formájában is elterjedt.

Hogyan válasszunk?

Csak a 100%-ban valódi maca gyökérből készült (lehetőleg bio) termékek esetében profitálhatunk maximálisan a növény előnyös tulajdonságaiból, mind ízben, mind pedig hatékonyság tekintetében. Ez vásárláskor rendkívül fontos, hiszen a maca gyökér bővelkedik számos értékes tápanyagban, többek közt növényi fehérjében (aminek erőnlét javító hatása köszönhető), vasban, kalciumbank, cinkben, magnéziumban, vitaminokban…. Az összetevők aránya/mennyisége eltérő lehet a különböző kiszerelésű termékekben.


Jótéteményei

A maca gyökér igazi vitalizáló hatású növény, életerővel tölt fel. Az adaptogén növények családjához tartozik, így javítja a szervezet ellenálló képességét, serkentőleg hat az immunrendszerre, energikusabbá tesz, fáradtság ellen hat. Ajánlott minden korosztály számára, különösen olyan személyeknek, akiknek a szervezete leromlott állapotban van. Szinte csak magas vérnyomás esetén ellenjavallt. 

Emlegetik még a termékenység növényeként is, mely a hormonháztartás szabályozója. Enyhítheti a menopauza tüneteit, segít szabályossá tenni a havi ciklust, és elősegíti az ovulációt (tüszőrepedést). Csillapítja a görcsös fájdalmat, a hőhullámokat és a hangulatingadozást. Férfiaknál javítja a spermaképződés folyamatát, de ősidők óta természetes potencianövelőnek és a nemi vágy fokozójának is tartják.

Felhasználási javaslatok

Az átlagos, ajánlott adag egy kávéskanálnyi por személyenként és naponta. De mindenképp hasznos kikérni a temészetgyógyász tanácsát, illetve tabletta, kapszula esetén konzultáljunk gyógyszerészünkkel. Ami a maca gyökér táplálkozásunkban való szerepeltetését illeti: ajánlottan felhasználható meleg ételekben éppúgy, mint hidegtálakban, édesen és sósan is. Amellett nagyon egészséges és finom növényi ital, zöldturmix készíthető belőle pl. tejjel, kakaóval vagy matcha zöld teával vegyítve, többek közt kardamon gyömbérrel, fahéjjal ízesítve. Gyakran használják fel zabkásába keverve is, vagy tápláló lehet quiona magos salátában is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.