Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az érintés ereje

Érdekességek2026. július 31.

Fotó: 123rf.comÉrzékeink közül a tapintás a legszemélyesebb. A másik embert megérinteni azt jelenti, hogy mélyen behatolunk a személyes terébe. Ezt nem mindenki fogadja szívesen, így aki elutasítja az érintéseket, vagy "megállítja" az arra irányuló mozdulatot, azt mindenképpen tudomásul kell vennünk és tiszteletben kell tartanunk.

Az érintés lehetõségét szabályozza a két ember közötti viszony, a társadalmi különbség, a nem, a kor, a kulturális szokások. Gyereket például nem csókolunk szájon, aggastyánt nem veregetünk vállon.

A csecsemõknek elsõrendû fontosságú a simogatás, az ölbe vétel, vagyis a bõrfelületek minél nagyobb kiterjedésû érintkezése. Ölelgetés, paskolgatás hatására sokszor megnyugszanak a babák.

A kellemes érést okozó testi érintés, mint például az ölelés vagy a simogatás, kifejezetten jótékony hatással van a kedélyállapotra, lecsillapítja a haragot, indulatot, oldja, enyhíti a belsõ feszültséget.

 


A kisgyerekek félelme is hamar elmúlik, ha megérintjük, átkaroljuk õket. Tapintási - és így feszültségcsökkentõ - érzetet nyújt a kicsiknek az is, amikor a kezüket vagy különféle tárgyakat a szájukba veszik.

Beszélgetés közben lényeges, hogy az érintésnél éppen ki beszél és mit mond. Egy rossz ütemben tett érintés olyan mértékben megzavarhatja a másikat, hogy esetleg hosszabb idõre jelentõsen visszaesik a beszélgetés információtartalma, intimitása. A megfelelõ idõben és módon tett érintéssel pedig ennek ellenkezõjét válthatjuk ki.

Ha nem a ruhát, hanem közvetlenül a bõrfelületet érintjük, nem kívánt tapintásra a bõr keményebbé, ridegebbé, szinte visszautasítóvá válik. Az izmok megfeszülnek és a másik igyekszik eltávolodni tõlünk. Az sem mindegy, hogy milyen irányban simogatunk meg valakit, mert a szõrtüszõk elmozdulása különféle érzetet kelt a bõrben. Ha például a kar, a láb stb. szõrzetét vagy a hajat annak fekvése irányában simogatják, az megnyugtató, relaxatív hatást kelt. Amennyiben a simogatás ellenkezõ irányban történik, az csiklandozást, sõt fájdalomérzetet is okozhat.

A felesleges és bizalmaskodó érintés mindig negatív hatással jár, mert azt jelzi, hogy nem tartjuk tiszteletben a másik ember személyiségét, ezenkívül erõszakosságunknak is tanújelét adjuk. A bõbeszédû és arrogáns emberek, ha észreveszik, hogy a másik már menne, megfogják annak karját vagy vállát, esetleg belekapaszkodnak kabátgombjába. Ezekre a kínos érintésekre határozott elhúzódással válaszolunk, arcunkon is látszik a visszatetszés, vagy gyors mozdulattal igyekszünk valósággal lerázni magunkról a ránk akaszkodott bizalmaskodó kezet.

Vannak olyan társasági tevékenységek, szórakozások, amelyeknek velejárója az érintés. Tánc közben a partnerek bizonyos szabályoknak megfelelõen érintik meg egymást. Ha lesegítünk valakit egy jármûrõl, átsegítünk egy pocsolyán vagy árkon, leszedünk egy hajszálat vagy szöszt a ruhájáról, meg kell, hogy érintsük. Hogy ezt megtehetjük-e vagy sem, azt a másik "odaadó" vagy elutasító mozdulatából egyértelmûen megtudhatjuk.

Feuer Mária
pszichopedagógus  


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A gondolat is gyógyíthat?

2026. augusztus 01.

Már nem is annyira eretnek ez a kérdés, ugyanis a világhírű magyar agykutató, prof. dr. Rózsa Balázs nagyon közel jár ennek bizonyításához.



Hogyan dolgozik az agykutató? Materialista szemlélettel vizsgálja az agyban lévő neuronokat vagy tetten éri a gondolatot is? Miként alakul ki a gondolkodás, a tudatos viselkedés, honnan és mikor indul el a gondolat? Gondol-e mindezekre a tudós, vagy Ő „csak” az egzakt dolgokkal foglalkozik?
A szakmai kérdéseken túl többek között ezekkel is készültem a beszélgetésre, és meglepően komplex értelmezésű válaszokat kaptam prof. dr. Rózsa Balázs agykutatótól. Aki személyében is szaktekintély, orvosi, fizikusi és kutatói végzettségével. Talán éppen ennek a sokrétűségnek köszönhetők a világon is egyedülálló tudományos szemléletmódján túl az azt igazoló világraszóló eredmények.

Honnan indult az agykutatás iránti vonzódása, érdeklődése?

Iskolás koromban került a kezembe egy régi élettankönyv, amely nagyon olvasmányosan magyarázta a szervek működését, milyen mozgások történnek a szervezetünkben, mikor milyen enzimek működnek, de az agyunkról ehhez képest nem sokat írt. Akkoriban nagyon keveset tudtunk róla. Éreztem, hogy ez a szervünk nagyon bonyolult valami lehet. Már akkor is voltak olyan elképzelések a világban, hogy mindent a szellemünk irányít, az dönt, akár a betegségek kapcsán is – így merült fel bennem a kérdés. Elkezdett érdekelni, hogyan működhet a központi vezérlő rendszerünk.

Az érintés ereje

2026. július 31.

Érzékeink közül a tapintás a legszemélyesebb. A másik embert megérinteni azt jelenti, hogy mélyen behatolunk a személyes terébe. Ezt nem mindenki fogadja szívesen, így aki elutasítja az érintéseket, vagy "megállítja" az arra irányuló mozdulatot, azt mindenképpen tudomásul kell vennünk és tiszteletben kell tartanunk.

Az érintés lehetõségét szabályozza a két ember közötti viszony, a társadalmi különbség, a nem, a kor, a kulturális szokások. Gyereket például nem csókolunk szájon, aggastyánt nem veregetünk vállon.

A csecsemõknek elsõrendû fontosságú a simogatás, az ölbe vétel, vagyis a bõrfelületek minél nagyobb kiterjedésû érintkezése. Ölelgetés, paskolgatás hatására sokszor megnyugszanak a babák.

A kellemes érést okozó testi érintés, mint például az ölelés vagy a simogatás, kifejezetten jótékony hatással van a kedélyállapotra, lecsillapítja a haragot, indulatot, oldja, enyhíti a belsõ feszültséget.

 

Puffadás - a leggyakoribb hasi panasz

2026. július 31.

A kezelõorvos sokszor tanácstalanul tárja szét a kezét, ha betegeitõl azt hallja: puffadok. Betegség vagy neurotikus tünet a bélgázok felszaporodása? Nehéz kérdés.

A képzettebb betegek tudni vélik, hogy a puffadás akár a hasnyálmirigyrák elsõ tünete is lehet. Azonban szerencsére többnyire nem mutatható ki szervi elváltozás. Persze, ha a betegnek egyéb súlyos tünetei vannak, feltehetõen már hosszabb ideje fennálló folyamatról van szó.

A beteg sorsa tehát a kezelõorvos kezében van: vagy elindít egy részletes kivizsgálást, vagy legyint és tüneti kezelést nyújt a betegnek. Hogy melyiket választja, ebben a beteg állapotán, kísérõ panaszain, tünetein kívül szerepe van az orvos klinikai tapasztalatának és ráérzésének is.