Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az energiaital mértékkel nem méreg, de felesleges fogyasztani

Érdekességek2019. december 01.

Fotó: pixabay.com

Aggasztóan sok energiaitalt fogyasztanak a fiatalok. Az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet felmérése szerint a magyar fiatalok 78 százaléka fogyasztja előszeretettel ezeket az italokat.

Töretlen az energiaitalok népszerűsége, az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet egy legfrissebb felmérése szerint minden ötödik 10 és 14 év közötti fiatal iszik egyet a reggeli órákban belőle. A kardiológusok szerint ez akár veszélyes is lehet, hogy miért, arról a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórház orvosigazgató belgyógyásza beszélt. Dr. Reiber István szerint mértékkel nem méreg az energiaital, de fiatalok ne fogyasszák.

– Mit tartalmaznak az energiaitalok?

– Nagy mennyiségben cukrot, koffeint, némi vitamint és tartósítószereket. Tulajdonképpen egy átlagos üdítőitalnak is minősíthetnénk, Magyarországon az élelmezési szabályzatban nincs pontosan definiálva az energiaital fogalma. Hogy ez miért is lehet veszélyes? Nézzük a koffeintartalmat. Egy két és fél deciliteres ilyen ital elfogyasztása nem méregnek tekinthető mennyiségben tartalmaz koffeint, körülbelül 70 mg az itthon forgalomban lévő energiaitalok koffeintartalma. Egy jófajta espresso kávé 100-150 mg koffeint tartalmaz. A gond akkor van, ha valaki egy nap többet fogyaszt ezekből a dobozos italokból, hiszen akkor nagyon gyorsan összeadódik ez a mennyiség.


– Mennyi koffeint fogyaszthat egy felnőtt ember, ami még nem okozhat egészségügyi problémákat?

Felnőtt emberek esetében napi 400 mg-ban határozták meg azt az értéket, ami különböző vizsgálatokkal igazolva, nem ártalmas az egészségre. Lehetőség szerint egyszerre 200 mg koffeinnél többet ne fogyasszunk, mert annak lehet már mindenféle mellékhatása. Hogy mik ezek? Szívritmus zavar, gyors szívverés, a vérnyomás hirtelen megemelkedése, hányinger, hasmenés, szédülés. Azt javaslom, ne terheljük feleslegesen érrendszerünket nagy mennyiségű koffeinnel. A gyermekekre, fiatalokra ez különösen igaz. Ez nehéz, főleg így a fesztiválok időszakában, hiszen a fiataloknál egyre népszerűbbek az energiaitalok, főleg hazánkban. Sajnos nagy mennyiségben fogyasztják és ez az alapvető probléma. Ha hetente egyszer megisznak egyet, attól nem lesz semmi bajuk, a mértéktelen fogyasztással van a gond. Felnőtteknek sem tanácsos, egyszerűen nincs rá szükség. Ha fittek szeretnének lenni, akkor mozogjanak, megfelelően táplálkozzanak, aludjanak eleget és elérhetik a szellemi frissességet. A magas cukortartalmat is meg kell említeni: 20 kávéskanálnyi cukor van egy doboz energiaitalban. Ezért sem jó, ha sokat fogyasztanak belőle, felesleges energiát tartalmaz.

– Mi a helyzet akkor, ha ezeket a koffeines italokat alkohollal keverjük?

– A koffein önmagában is vizet von el a szervezetünkből, az alkohollal ugyanez a helyzet. Együtt a kettő fogyasztása magában rejti a rosszullét lehetőségét, sőt, előbb rosszul lehet az illető, mint ha csak koffeintartalmú italt ivott volna, vagy épp csak épp alkoholt. Sokkal jobban megviseli a kettő kombinációja az anyagcserénket, nyári időszakban ez kifejezetten veszélyes lehet.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.