Az energia-gyógyítás etikájáról
Érdekességek2022. szeptember 10.
Ez a kérdés legtöbbször fel sem merül, pedig nagyon fontos. Mert bizony senkinek sem lehet "lenyomni a torkán" a gyógyítást - illetve lehet, de abban nincs sok köszönet. Mielőtt bármilyen energiaküldésbe vagy távgyógyításba kezdenénk, érdemes feltenni a legfontosabb kérdést : miért?
Azaz:
- Miért akarsz (miért akarok) meggyógyulni?
- Én miért segítek neked? (Miért kérem mások segítségét?)
A változásra való hajlandóság
Látszólag felesleges kérdések, valójában a lényegük a tudatosítás. A mélyebb döntéseket nem a külső tudatosság szintjén hozzuk. A miért? kérdés segít átemelni a mélyebb tudat által meghozott döntést a felszínre. Ha ezt a kérdést őszintén megvizsgáljuk - kulcsszó az őszinteség - kiderülhet, hogy az illető - bár szavaival kinyilvánította a gyógyulás iránti vágyát, valójában valamilyen okból még nem látta elérkezettnek az időt a változásra.
A gyógyulás: változás. Belülről kiinduló változás. Erre pedig nem mindenki hajlandó.
Ragaszkodunk-e a betegséghez?
Lehetséges továbbá, hogy az illető azért "ragaszkodik" a betegségéhez, mert ez az állapot számára több előnnyel, mint hátránnyal jár - az is igaz, hogy az ilyen ember valószínűleg mélyen felháborodva utasítaná vissza ezt az állítást.
Ne blokkoljuk a tudatos önvizsgálatot!
Az is lehetséges, hogy a betegség állapota olyan tanulási lehetőség az ember számára, amilyen tanulásra az "egészséges" állapot nem ad lehetőséget, és ilyenkor bár a tudatos én mindent megtesz a gyógyítás érdekében, a mélyebb tudatosság rendre keresztülhúzza szándékait. Ezt az állítást is nehéz elfogadni, mert a mélyebb tudatosságban lezajló folyamatok nem látványosak, maga a folyamat alig-alig tettenérhető, így célszerűbb a következmények megvizsgálásából kiindulni. Így tehát ha valaki minden orvoshoz elmegy, minden gyógyító technikát és eljárást, minden gyógyszert kipróbál, állapota mégsem javul, ez azt jelzi, hogy a mélyebb tudatosság állított fel egy tiltó kaput. Ez a blokkolás alapos, őszinte, tudatos önvizsgálattal oldható fel.
A saját, etikus indíték
És most a másik kérdésről: annak, aki a gyógyító hatást közvetíti (mert soha sem az ember gyógyít, legfeljebb segít valakinek az öngyógyulás folyamatában, és ebből a szempontból mindegy, hogy agysebészről vagy természetgyógyászról van-e szó), különösen etikusan kell eljárnia. Érdemes megvizsgálnia a saját indítékait, hogy valóban az őszinte segítőkészség hajtja-e, vagy "csupán" sikerélményre hajt, tekintve, hogy csekélyke önbecsülése folytán ilyen csodatételekkel kell folytonosan bizonygatnia létjogosultságát önmaga előtt.
... ha éhezik az ego ...
Nagyon könnyű ugyanis az "én mindenkinek segítek, én jó vagyok" álcájával elrejteni a mélyben meghúzódó önértékelési válságot. Az ego éhezi a fontosság-tudatot, a sikereket - de az ilyen gyógyítás, bármennyire is keresztényinek, önfeláldozónak és erkölcsösnek látszik, valójában cseppet sem önzetlen. Az önzetlennek éppenséggel nem mondható "segítség" másik gyakori példája az "én jobban tudom, mi a jó neked" típusú hozzáállás, amelyet szintén az önfeláldozó jóság takarójával szokás leplezni, illetve ezzel leplezi az illető önmaga előtt. Az efféle segítség mögött legtöbbször ugyancsak az önbecsülés hiánya lapul meg. Mert az önző ember - bármennyire is fura - nem becsüli önmagát, ezért szorul arra, hogy folyamatosan külső tényezőkkel (tárgyi javakkal, érzelmi zsarolással kicsikart "ragaszkodással") erősítse önmagát.
Csak eszköze légy az erőknek!
A gyógyító energia közvetítése tehát akkor igazán tiszta, ha semmiféle érdek nem fűződik hozzá, azaz, a gyógyító számára "közömbös", hogy az energia címzettje meggyógyul-e vagy sem. Az ő dolga csupán annyi, hogy elindítsa a folyamatot - esetleg újra és újra - de nem várhatja el a gyógyulást (ezt várja el az illető saját magától!), még kevésbé a hálát. (A magam részéről: ha gyógyító energiát küldök valakinek, elképzelem a gyógyult állapotot, de többet nem foglalkozom a témával - tudom, hogy energia nem vész el.) A Talmud szerint a legmagasabb fokú segítség az, ha az adományozó nem tudja, kihez kerül adománya, és a megajándékozott sem tudja, hogy kinek köszönheti.
A szándék ereje
Elismerem, hogy ezt megvalósítani nagyon nehéz, jó adag belátást és független gondolkodást igényel.... Mert bizony az energiaközvetítés nem látható, nagyon nehezen tettenérhető, és indítékai gyakran az egóból és nem a mélyebb tudatosságból fakadnak. És bizony, ha a mélyebb tudatosság engedélye nélkül kezdünk bele egy gyógyítási - vagy bármilyen mentális, energetikai - manőverbe, azzal bizony lehet ártani, még az amúgy nagyon etikus és biztosíték-kijelentésekkel kiépített ("sohasem fogod használni tudásodat arra, hogy embertársadnak árts") programozás vagy akár a reiki esetében is. A legritkább esetben szokott valaki szándékosan ártani mentális technikával - mert lehetséges, meg lehet nézni a néprajzi forrásokat: a boszorkányságot, az átkot, a ráböjtölést... - a "jó szándékú" segítséggel való ártás gyakoribb. Ilyenkor lehetséges, hogy az elmulasztott pollenallergia helyébe ekcéma jön, a pattanások helyébe tályog - lehetőleg egy fokkal súlyosabb betegség, hiszen a beteg tanulási feladatát, illetve a kiváltó okot nem oldotta meg.
Összefoglalva tehát: a miért? kérdés őszinte megválaszolása, az önvizsgálat alapvetően fontos, hogy az energetikai interakció tiszta és érdekmentes maradjon.
forrás: Harmonet.hu
