Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az élményajándékot jobban értékelik az idősebb gyerekek

Érdekességek2020. december 08.

A fotó illusztráció: unplash.com

Ahogy a gyerekek nőnek, egyre jobban örülnek az élményajándéknak a tárgyak helyett – ezt állapította meg az Illinois Egyetem chicagói intézményének kutatása.

Az egyetem docense, Lan Nguyen Chaplin által vezetett kutatás a gyerekek és serdülők ajándékokkal kapcsolatos hozzáállását vizsgálta. Arra az eredményre jutottak, hogy 3 és 12 éves kor között a gyerekek jobban örülnek a tárgyi ajándékoknak. Ám az idősebb gyerekeket már inkább az élményajándékok teszik boldoggá. “Ez azt jelenti, hogy a serdülők nagyon vágynak az élményekre, nemcsak drága anyagi dolgokra, mint azt egyesek gondolhatják” – vonta le következtetését Chaplin.

Természetesen a kisebb gyerekek is szeretik az élményeket. Egész ágazatok – köztük a vidámparkok és Disneyland – alapult erre. A kisgyermekek szinte eksztázisban vannak az élmény során. Ahhoz azonban, hogy ezek a tapasztalatok tartós boldogságot nyújtsanak, a gyermekeknek képeseknek kell lenniük felidézni az esemény részleteit jóval azután, hogy véget ért – idézte a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál cikke a marketinggel foglalkozó tanárt.

A legózás vagy plüssállatokkal való játék okozta örömnek megmarad a fizikai emlékeztetője. De egy élményt nagyon nehéz átélni egy kisgyereknek azt követően, hogy elmúlt. Chaplin szerint ezen azzal lehet segíteni, ha az ilyen élményeket a család rögzíti: fényképeken vagy videókon örökítik meg a közös kirándulást, játékot, születésnapot. Ez segít a kisgyerekeknek abban, hogy újra átélhessék az élményt, és egyúttal a közösen megszerzett élmény értékét is megtanulják.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hang titkai

2026. június 28.

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja. A hang titkai

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja.

Hang

A beszédhanggal a szavak tartalmán túl mindig kifejezzük érzelmi állapotunkat is. Nem csak aktuális hangulatunk mutatkozik meg, hanem az évek, évtizedek alatt módosuló alap érzelmi beállítottságunk is jól tükrözõdik hangunkon.
A beszéd közben fellépõ belsõ feszültség, átmeneti figyelmetlenség, a legkisebb zavar is azonnal kiütközik.
Akinek remeg a hangja, elárulja izgalmát, feszültségét. Ha valaki felemeli a hangját, rögtön tudjuk, hogy indulatba jött. Ha elakad a hangunk, nagy érzelmek törtek ránk. Aki nem megfelelõ hangot üt meg, azt elragadták az érzései, és nem tud helyes módon közelíteni a másikhoz.
Akinek zeng a hangja, magabiztos és kiegyensúlyozott. A lágy hang nyugalmat és érzelmi odafordulást jelez. A kemény hang elutasító, az éles hang szinte belehasít a másikba.

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.