Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az elhízás hamarabb veseelégtelenséghez vezethet, mint gondolnánk

Érdekességek2024. december 02.

A krónikus vesebetegség és az elhízás világszerte jelentős közegészségügyi problémának számítanak, amelyek egyenként is egyre több embert érintenek, és szoros kapcsolatban állnak egymással. Az elhízás nemcsak a vesebetegség kialakulásának egyik fő oka, hanem a betegség lefolyását is súlyosbítja, és bonyolultabbá teszi annak kezelését. Alábbi összeállításunkban a vesebetegség és az elhízás összefüggéseit, valamint megelőzési és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk.

Fotó: 123rf.comA krónikus vesebetegség (CKD) egy hosszú távú állapot, amikor a vesék fokozatosan elveszítik azon képességüket, hogy kiszűrjék a felesleges folyadékokat és salakanyagokat a vérből. Ez a káros anyagok felhalmozódásához vezet a szervezetben, ami számos egészségügyi problémát okozhat. A vesebetegség előrehaladása öt stádiumra bontható, az enyhe (1. stádium) vesebetegségtől egészen az akut veseelégtelenségig (5. stádium), amely esetben gyakran dialízis vagy vesetranszplantáció szükséges az élet fenntartásához. Világszerte 10-ből 1 ember érintett valamilyen fokú veseelégtelenségben, akiknek 77,5%-a túlsúlyos vagy elhízott.

Mi számít elhízásnak?

Az elhízás azt jelenti, hogy a szervezetben túlzott mennyiségű zsír halmozódik fel, amely károsíthatja az egészséget. Mértékét általában a testtömeg-index (BMI) alapján mérik, ahol a 25 feletti BMI érték túlsúlyosnak, a 30 feletti elhízottnak, 40 feletti pedig súlyosan elhízottnak számít A súlyfelesleg számos betegség kockázatát növeli, beleértve a szívbetegségeket, a 2-es típusú cukorbetegséget és a vesebetegséget. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhízás világméretű járvány, ami több mint egy milliárd embert érint; Magyarországon is a lakosság több mint 58 százaléka él súlyfelesleggel.

Az elhízás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a krónikus vesebetegség kialakulásában.

Kutatások kimutatták, hogy az elhízott egyének nagyobb valószínűséggel szenvednek krónikus vesebetegségben, mint a normál testsúlyúak, továbbá az elhízás számos szövődménye hozzájárul ehhez a fokozott kockázathoz. Például az elhízás gyakran magas vérnyomáshoz vezet, amely extra terhelést ró a vesékre, ezáltal károsítva azokat. A 2-es típusú cukorbetegségnek is egyik leggyakoribb oka a túlsúly, amely a CKD egyik fő okozója. A magas vércukorszint hosszú távon roncsolja a vesék szűrőrendszerét, így a vesék működésének hatékonysága jelentősen csökken.

További fontos szövődmény, hogy a súlyfelesleg következtében kialakuló túlzott testzsír miatt a vesék keményebben dolgoznak. Ez az extra munka, idővel szintén károsíthatja a veséket, gyorsítva a CKD romlását. Az elhízás emellett krónikus, alacsony szintű gyulladást vált ki a szervezetben, ami fokozza az oxidatív stresszt, károsítja a vesesejteket és gyorsítja a vesebetegség előrehaladását.


Az elhízás és a CKD kezelése: megelőzés és terápia

A vesefunkciók rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen a megelőzés szempontjából, különösen, a túlsúllyal élők esetében. A korai felismerés, a rendszeres vér- és vizelet-mintavétel segíthetnek megelőzni a szövődményeket, és hosszú távon megóvhatják az egészséget. A szűrővizsgálatok mellett az alábbi életmódbeli változtatások segíthetnek a megelőzésben, valamint a betegséggel történő együttélésben:

A testsúlycsökkentés bizonyítottan pozitív hatással van a veseműködésre, különösen a túlsúllyal rendelkező vesebetegeknél. Még mérsékelt súlycsökkenés (az eredeti testsúly 5–10%-a) is csökkenti a vérnyomást, ezáltal enyhíti a vesékre nehezedő terhelést, javítja a vércukorszint-szabályozást és csökkenti a vizeletben található fehérjék szintjét, amely a CKD progressziójának lassításában kulcsfontosságú lépés.

Az egészséges étrend meghatározó szerepet játszik mind a testsúlykontrollban, mind a veseműködés javításában. A sóbevitel csökkentése, a növényi alapú ételek előnyben részesítése, valamint a fehérjebevitel korlátozása segíthet lassítani a CKD előrehaladását azáltal, hogy csökkenti a vesékre nehezedő terhelést. Emellett a cukorbetegek esetében fontos a szénhidrátbevitel figyelemmel kísérése a vércukorszint kontrollálásának érdekében.

A fizikai aktivitás elengedhetetlen az elhízás és a vesebetegség kezelésében. A rendszeres testmozgás segít a testsúlycsökkentésben, javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti a vérnyomást. Heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgás ajánlott, például gyaloglás vagy úszás formájában.

Az életmódbeli változtatások mellett szükség lehet gyógyszerekre is a krónikus vesebetegség és az elhízás kezelésére, különösen az olyan társbetegségek, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint esetében.

A betegséggel együtt is lehetséges minőségi életet élni

A krónikus vesebetegség és az elhízás szorosan összefüggő egészségügyi problémák. A jó hír azonban az, hogy az életmódbeli változások, beleértve a fogyást, az egészséges étkezést és a rendszeres fizikai aktivitást, jelentősen javíthatják mindkét betegségben érintett betegek állapotát. Az elhízás korai felismerése és kezelése megelőzheti vagy késleltetheti a CKD kialakulását, és azok számára, akik már krónikus vesebetegségben szenvednek, az elhízás kezelése kulcsfontosságú része a terápiának.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.

Sült paprika krémleves

2026. április 18.

Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.

Elkészítési idő: 70-75 perc

1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só 
bors