Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az elégtelen szájhigiéné komoly betegségeket is okozhat!

Érdekességek2018. szeptember 29.

A fogkövesedés, és az ezzel gyakran karöltve járó fogínygyulladás a közhiedelemmel ellentétben kifejezetten komoly probléma, ugyanis a fogvesztés előszobáját jelentik. Csak kevesen tudják, hogy a fog elvesztésének a fogszuvasodás mellett másik leggyakoribb okai a fogkőhöz köthető ínygyulladás, illetve az egyéb fogágybetegségek.

Fogaink egészségének alapja a mindennapos, megfelelő szájhigéné – ezt sajnos a rendszeres, félévenkénti fogorvosi ellenőrzés, bár sokat javíthat fogaink állapotán, maradéktalanul nem pótolhatja.  A fogakkal való napi szintű, rutinszerű foglalkozás nem csak a szájüreg egészsége, illetve esztétikai okok szempontjából fontos: nagyon sok egyéb szervrendszeri megbetegedéssel is összefüggésben lehet ugyanis az, hogy valakinek milyen a száj- és fogazati állapota. A nagy mennyiségű fogkő, vagyis a fogakon lévő megkövesedett baktériumtelepek például jelentős terhet rónak az immunrendszerünkre, hiszen a véráramot folyamatosan baktériumokkal terhelik!  


“A szájhigiénével kapcsolatos hírek, reklámok jelenleg leginkább a fogszuvasodás megelőzésére koncentrálnak, pedig a fogkő eltávolítása is ugyanilyen fontos. Ha például valakinek kardiovaszkuláris betegsége van - ami jelenleg a világ vezető haláloka -, akkor a fogkövekben lévő nagy mennyiségű baktérium a halálos szövődmények valószínűségét akár negyvenszeresére is növelheti. Erről azonban keveset beszélnek, s a fogkő eltávolítására sem minden szakember fordít kiemelt figyelmet. Pedig ezzel az egyszerű, ám annál látványosabb eredményt hozó beavatkozással szinte fellélegzik az immunrendszer, és akár évekkel meghosszabbítható vele a páciens élete” - emelte ki Dr. Radánovics-Nagy Dániel fogorvos, fogászati szaktanácsadó, a Dental World Nemzetközi Fogászati Konferencia és Kiállítás Szájhigiénés és Prevenciós Kongresszusának programfelelőse.

Az október 11. és 13. között a Hungexpón megrendezésre kerülő esemény amellett, hogy a kelet-közép európai régió legnagyobb fogászati szakrendezvénye, nemzetközi szinten is kivételes, hiszen egyszerre szakmai kongresszus és kiállítás. E mellett számos workshopon is részt vehetnek a szakemberek, és élő operációkat is megtekinthetnek.

A rendezvény szervezői missziójuknak tekintik, hogy a szakma nyisson a szélesebb közönség felé, és a szájhigiénével és prevencióval kapcsolatos tudnivalókra a lakosság figyelmét is ráirányítsák.

“A legfontosabb az lenne, ha félévente, évente mindenki eljárna a fogorvosához kontrollra. Ennyi idő ugyanis nem elég ahhoz, hogy komolyabb elváltozás kialakuljon. Ha ezt azonban nem teszi meg, s megtörténik a baj, az sokkal több időbe, pénzbe és fájdalomba fog kerülni. Tehát ne csak akkor járjunk fogorvoshoz, amikor már baj van” – hangsúlyozta hívja fel a figyelmet Dr. Radánovics-Nagy Dániel.

A rendszeres, helyes technikájú fogmosás mellett mi az, amivel a legtöbbet tehetünk fogaink egészségéért?

A szakember a fogselyem fontosságának használatára hívja fel a figyelmünket, amivel a fogközöket lehet megfelelően kitisztítani. A fogmosás hatékonysága ugyanis a legoptimistább becslések szerint is legfeljebb hetvenöt százalékos lehet, az egymás felé eső felszínekről kizárólag fogselyemmel lehet a szennyeződést eltávolítani.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Érdemes tudatos vásárlónak lenni a pszichés segítségkérésben is

2025. július 13.

Coach, pszichológus, pszichiáter, vagy más szakember? Honnan tudhatja a segítségkérő, hogy kihez forduljon a problémája megoldásában és mire érdemes odafigyelni a választásnál? Erre kerestük a választ Kasza Zsuzsannával, a Budai Pszichológus Központ szakmai vezetőjével. 

A pszichológiai segítségnyújtás iránti igény napjainkban egyre természetesebb jelenség, ugyanakkor sokak számára továbbra is kérdés marad: kihez forduljanak a problémájukkal? Kasza Zsuzsanna szakpszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus szerint a szakember kiválasztásának számos tényezője van: személyes tapasztalataink, a minket körülvevő közeg és a pszichés nehézségekhez való viszonyunk mind befolyásolják, hogy milyen megoldást keresünk. Vannak, akik számára természetes, hogy szakemberhez fordulnak, mások előbb tájékozódni szeretnének, ismereteket gyűjtenek.  

A lelki támogatás területén igen széles a kínálat, a különféle képzettségű segítők eltérő mélységű és fókuszú támogatást nyújtanak. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy aki segítséget keres, tisztában legyen azzal, mire van szüksége, és milyen szempontok mentén érdemes választani a szakemberek közül.

Képzettségek és kompetenciák: mit jelent a szakértelem?

Amikor valaki segítséget keres, természetes, hogy szeretné megtalálni azt a szakembert, akiben megbízhat, és aki valóban alkalmas arra, hogy támogassa őt a nehézségeiben. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit is jelent pontosan a „pszichológus” megnevezés, és milyen képzettségi szintek, specializációk léteznek ezen a területen.

A pszichológusi alapvégzettség megszerzése öt év egyetemi tanulmányt jelent. Ezt követően a pszichológusok többféle irányba szakosodhatnak – például klinikai, tanácsadó, egészségpszichológiai vagy pedagógiai területekre. Ha valaki lelki zavarokkal, szorongással, hangulati problémákkal küzd, érdemes olyan szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik klinikai szakpszichológusi képesítéssel. Ez egy államilag elismert, négy évig tartó képzés, amely már célzottan a pszichés betegségek felismerésére és kezelésére készít fel.

A valóságban más a GLP-1 gyógyszeres fogyás, mint a kísérletekben

2025. július 12.



A valóságban a szemaglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása sokkal kisebb súlycsökkenést eredményez, mint a klinikai vizsgálatokban, derült ki egy új kutatásból. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a páciensek korán abbahagyják a gyógyszerszedést, vagy alacsonyabb fenntartó adagokat alkalmaznak az előírtnál. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista mutatta be az új eredményeket és felhívta a figyelmet a tartós fogyás kulcsmozzanataira.

A fogyókúrás gyógyszereket sokan túl korán abbahagyják

Nemrégiben jelent meg az Obesity című szaklapban egy kutatás, amely meglepő eredményt hozott. A betegek több mint 80%-a jóval kevesebbet fogyott a való életben a GLP-1 típusú gyógyszerek hatására, mint amit a randomizált klinikai kutatásokban mértek. A kutatók arról beszéltek, hogy bár azzal tisztában voltak, hogy a fogyókúrás céllal szedett gyógyszerek abbahagyása után a betegek hajlamosak visszaszedni a leadott kilókat, arra nem volt rálátásuk, hogy valójában mikor is történik ez a leállás. Vagyis nem ismerték pontosan, hogy a valóságban mire számíthatnak a páciensek a testsúlyuk változása és ha prediabéteszben szenvedtek, akkor a glikémiás kontrolljuk változásának szempontjából.  
Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyon sokan túl korán térnek át az alacsony fenntartó dózisokra, sőt a felírástól számított egy éven belül a páciensek fele már egyáltalán nem szedi a gyógyszert. A vizsgálat eredményei szerint a fogyókúrás gyógyszert korán abbahagyók (vagyis akik 3 hónapon belül abbahagyták azt) 3,6%-os testsúlycsökkenést értek el, akik később fejezték azt be, 6,8%-ot fogytak és akik nem hagyták abba addig, amíg az orvos azt nem javasolta, 11,9%-nyit adtak le a súlyukból. Azok pedig, akik tartósan szedték a gyógyszert az előírt dózisban, tehát nem csökkentették azt, 1 év alatt átlagosan 14,7%-nyit fogytak. (Érdekes azonban, hogy a való életben sokkal kevésbé volt jellemző a jojó-effektus, mint a kísérletekben.)
Ugyanilyen összefüggés volt megfigyelhetők a prediabétesz alakulásában is, ugyanis akik tartósan, az előírt mennyiségben szedték a gyógyszert, azoknak 67,9%-ánál állt vissza a normál vércukorszint, míg a korai lemorzsolódóknál csak 33,1%-ban. 

Lelki töltődés madárdallal

2025. július 12.

Amióta hét ágra süt a nap és meleg van, azt vettem észre, hogy akárhányszor madárcsicsergést hallok, gondolkodás nélkül megállok egy pillanatra, és minden figyelmemet a hangra összpontosítom. „Beszívom” a füttyszót. Nem ritkán még el is mosolyodok tőle – ösztönösen.

Így hat rám a madárdal, amit városi emberként különösen értékelek a budapesti „betondzsungelen” áthaladva. Nem csak én derülök fel egy pillanat alatt a madárszótól. Eszembe jutott egy kedves ismerősöm története, aki a Covid-világjárvány alatt a városi kórház intenzív osztályán dolgozott ápolóként. Talán nem is kell magyarázni, hogy miért, de hatalmas stresszt élt meg a munkájában akkoriban. Az segítette őt a mindennapokban, hogy a dolgozói pihenőben megpihent pár szabad percében, ami hogy, hogynem, madárdaltól volt hangos. Az a pár perc aranyat ért számára, a madarak éneke feltöltötte, megnyugtatta, sőt furcsán reménytelivé is tette őt. Később derült ki számára, hogy nem a környékbeli parkban lakó madarak énekét hallotta, hanem a kórház rádiójából szólt a madárfütty: az igazgatóság azt gondolta, hogy ez jól fog esni az egészségügyi dolgozóknak abban a különösen embert próbáló időszakban. És milyen igazuk volt! Elgondolkodtatott ez a történet, és a saját tapasztalatom.

Vajon tényleg ekkora hatással lenne a pszichés jóllétünkre, hangulatunkra a madarak éneke?

Olyannyira, hogy egy ilyen világszintű krízis alatt tulajdonképpen pszichológiai beavatkozásként használják a stresszes és a kimerült egészségügyi dolgozók számára?

Persze, azt ma már tudjuk, hogy a természetben eltöltött idő jelentősen hozzájárul a testi-lelki egészségünkhöz is (pl. növeli a boldogságérzetet, javítja az alvásunkat, csökkenti a vérnyomásunkat és még sorolhatnánk). De vajon tényleg az is ekkora hatással van ránk, ha ki se tesszük a lábunkat az erdőbe, ám az ablakon kidugva a fejünket hallgatjuk a fekete rigó énekét?